Kisalföld logö

2018. 07. 17. kedd - Endre, Elek 18°C | 28°C Még több cikk.

Rekordintenzitású protonnyalábokat ütköztettek a CERN fizikusai

Rekordintenzitású protonnyalábokat ütköztettek az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC).

A világ legnagyobb kísérleti berendezése, a CERN nagy hadronütköztetője (LHC) Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométeres, 3 méter átmérőjű alagútban üzemel, ahol csaknem a fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetnek. Az ütközések során új elemi részecskék keletkeznek általában igen rövid élettartammal, és ennek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének titkait remélik megfejteni.

Az LHC szakemberei két héten át készítették fel a nagy hadronütköztetőt a magasabb intenzitású nyalábok ütköztetésére; ezek luminozitása 6 százalékkal nagyobb, mint az amerikai Fermilab kutatóintézet Tevatron nevű gyorsítójának korábbi rekordja. (A luminozitás az ütközések gyakoriságát jellemzi: egyenesen arányos az egymással ütköző nyalábok részecskeszámaival és fordítottan a nyalábok átfedési felületével, hiszen ugyanannyi részecske esetén annál több az ütközés, minél jobban fókuszáltak, azaz mennél kisebb felületen ütköznek.)



"A nyalábok intenzitása kulcsfontosságú az LHC sikeressége szempontjából, nagyon fontos előrelépést értünk el. A magasabb luminozitás több adatot jelent, a nagyobb adathalmaz pedig javítja a felfedezések valószínűségét" - nyilatkozta Rolf Heuer, a CERN főigazgatója.

A tervek szerint az LHC folyamatosan működik 2012 végéig. Ezalatt elegendő mérési adat gyűlik össze ahhoz, hogy teljes mértékben megismerhessék a 7 teraelektronvolt ütközési energia (1 TeV = ezermilliárd elektronvolt) fizikai jelenségeit.

A 2013-as leállítás után a tervek szerint a protonnyalábok ütközési energiáját a jelenlegi 7 teraelektronvoltról 14 TeV-re emelik. Az ütközési energia megduplázása pedig megnöveli majd az új felfedezések valószínűségeit, olyanokét, amelyeket a CERN az "új fizika" kategóriájába sorol.

Olvasóink írták

  • 12. tricse 2011. április 24. 11:00
    „De szép is lenne,lócitromszag nem ez a büdös benzingőz:)))
    Amúgy én értem,nem a fejlődéssel van itt a baj,hanem az értelmetlenül kidobott ellenőrizhetetlenül költött temérdek lóvéval aminek lenne jobb helye is! Például mi a frásznak kell az emberi élettel abszolut összeegyeztethetetlen Mars bolygó kutatására billiódollárokat költeni? Nehogymár ez egy szinten legyen a technikai fejlesztések hasznosságával!”
  • 11. zotya975 2011. április 24. 06:59
    „Félreértettél, nem a jótékonysággal kapcsolatban hoztam fel netezést, hanem azzal, hogy ez is a tudomány egyik vívmánya, nem szabad gátolni a kutatást. Szerintem amikor a belső égésű motort feltalálták , hányan mondták, hogy minek, mert jó a ló is? Aztán most sokra mennénk szekérrel.”
  • 10. SC 2011. április 23. 20:45
    „9. zotya975
    És te nem ismered a netező embert,nem tudod,hogy jótékony e vagy sem...Hogy hol segít és mennyit,és kinek.Csak találgathatsz.:-)Gyenge az érved!
    8. Dirac
    Ez az én véleményem,és fenntartom.A másik a tiéd,elfogadom.Ennyi.”
  • 9. zotya975 2011. április 23. 19:28
    „Több mint a fele nyomorog, az sajnos így van. De érdekes hogy olyan ember tartja felesleges pénzkidobásnak a kutatást aki egy számítógép előtt ül, és netezik.”
  • 8. Dirac 2011. április 23. 17:09
    „6. SC 2011.04.23. 16:29

    Azért ezt így kijelenti elég meredek, képzelem mi lett volna, ha anno így gondolkodik Galilei vagy Einstein (hiszen az ő idejükben elég absztrakt elméknek számítottak, ha lehet ilyen csúnyán fogalmazni), lehet még mindig barlangrajzok alapján kellene eljutnunk A -ból B -be, természetesen itt most nem a neveken van a hangsúly, hanem azon, hogy az elméletben levezetett dolgok gyakran csak évszázadok múlva jutnak el a gyakorlati szintre.”
  • 7. Bolla_Andras 2011. április 23. 16:41
    „Barlangban: lehet, hogy messze jobban járnánk, mint ma 7 milliárdan. Több, mint a fele nyomorog. Ez is élet?”
  • 6. SC 2011. április 23. 16:29
    „5. zotya975
    Nem hiszem...De szerintem is felesleges dolog,nem lesz jobb tőle senkinek...”
  • 5. zotya975 2011. április 23. 15:24
    „Igazatok van minek ilyen dolgokkal foglalkozni, ha mindenki így gondolkodott volna még mindíg barlangban laknánk.”
  • 4. zsukov 2011. április 23. 15:10
    „Ha ütkönek volt Svájc....”
  • 3. panhard 2011. április 23. 14:35
    „Addig nincs baj, amíg csak játszadoznak drága pénzen, csak nehogy felfedezzenek valami, amitől azt is megbánják, hogy megszülettek.”
  • 2. Bolla_Andras 2011. április 23. 13:34
    „Na és ha megtudjuk, akkor mi változik vajon? Az a valami ugyanolyan akkor is, ha tudjuk vagy ha nem. Pénzszórás a köbön ezerrel. Amíg emberek éhen halnak, ezeknek semmi keregélni valójuk egy föld alatti csőben.”
  • 1. Freehill 2011. április 23. 10:20
    „Ez nagyon jó :)
    De mondja meg valaki, hogy mi ez a nagy fekete valami, ami közele”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Heves porviharok tombolhattak hatszázezer éve a Marson

Rendkívül barátságtalan égitest napjainkban a vörös bolygó, amely hatszázezer évvel ezelőtt, ha… Tovább olvasom