Kisalföld logö

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 32°C Még több cikk.

A gigantikus aszteroidához közelít az amerikai űrszonda

Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) Dawn űrszondája közelít küldetésének első célpontjához, a Vesta gigantikus aszteroidához.

A Dawn a Discovery-program kilencedik űrszondája, amely a Naprendszer titkait hivatott felfedni a két legnagyobb aszteroida, a Ceres és a Vesta vizsgálata révén. Majdí négy éve, 2007. szeptember 27-én indították útnak a Kennedy Űrközpontból a szondát, amely 2009. február 18-án haladt el a Mars mellett, és a tervek szerint ez év augusztusában áll a Vesta körüli pályára. 2012 májusában hagyja el a Vestát, és a Ceres aszteroida felé veszi az irányt, amelyet csaknem három évvel később, 2015 februárjában közelít meg, majd 2015 év júliusában hagy el. A küldetés során a Dawn több mint 4,8 milliárd kilométert tesz meg.

Az űrszonda kamerái a két aszteroida felszínét pásztázzák majd.

Gammasugár- és neutronérzékelője a Vesta és a Ceres kémiai felépítését vizsgálja. A készülék 21 érzékelője méri az égitestek által kibocsátott vagy onnan visszaverődő gamma-, illetve neutronsugárzást, amelyek a felszín kémiai összetételéről árulkodnak egyméteres mélységig. A látható és az infravörös fény tartományában működő spektrométer segítségével a két égitest felszíni ásványai határozhatók meg. A Dawn a kommunikációra szolgáló rádiót is felhasználja tudományos mérésekre a Vesta és a Ceres körül keringve: a jelek megváltozásából ugyanis az égitestek gravitációs mezejéről, és ezáltal a belső felépítéséről lehet képet kapni.

"Egy kicsit úgy érezzük magunkat, mint Kolumbusz Kristóf, amikor az Újvilág partjai felé közeledett" - fogalmazott Christopher Russell, a Dawn-program vezető kutatója.

A NASA közleménye szerint az űrszonda feladata, hogy adatokat gyűjtsön a 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Naprendszerünk kezdeti időszakáról, beleértve azt, hogy milyen elemekből formálódtak a Föld-szerű bolygók.

A Dawn-program segítségével remélik a tudósok megmagyarázni, hogy miért és hogyan "választott" eltérő fejlődési irányt a Ceres és a Vesta, és milyen szerepet játszhatott a víz evolúciójukban.

Az 1801-ben felfedezett gömb alakú Ceres átmérője 960 kilométer. A tudósok feltételezése szerint a kéreg alatt vastag jégréteg rejtőzik. Öt éve az aszteroidát törpebolygóvá minősítette át a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) a Plútó körül kibontakozott "mi számít bolygónak?" vita eredményeként.

Az 1807-ben felfedezett Vesta kisebb, mint a Ceres, de ez Naprendszerünk harmadik legnagyobb aszteroidája. Átmérője 520 kilométer, sziklás a felszíne, és semmi sem utal a víz jelenlétére.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A cápák többet érnek élve, mint holtan

Egy cápa élve jóval több pénzt hoz, mint amennyi húsának eladásából származhat - állapította meg egy… Tovább olvasom