Kisalföld logö

2018. 05. 23. szerda - Dezső 15°C | 25°C Még több cikk.

Emlékszik még? - Ez volt 2008 - április

Kilépett a koalícióból az SZDSZ, egyszerre sztrájkoltak a vasutasok és a BKV dolgozói, tüntetést és ellentüntetés is volt a budapesti Hollán Ernő utcában, csődbe ment a MÁV ÁBE biztosító, és átalakították a kormányzati struktúrát - a többi között ezek történtek 2008 áprilisában.
KILÉPETT A KOALÍCIÓBÓL AZ SZDSZ

Az Ügyvivői Testület után a koalícióból való kilépés mellett foglalt állást április 5-én az SZDSZ Országos Tanácsa is, április 27-én pedig a szabad demokraták rendkívüli küldöttgyűlésén a küldöttek 84 százaléka is támogatta a döntést. Kóka János pártelnök bejelentette, hogy a jövőben a különböző törvényjavaslatoknál a liberálisok támogatása kizárólag azon múlik majd, hogy az mit tartalmaz, és nem azon, hogy ki nyújtja be. Az MSZP úgy reagált: vállalja az önálló kormányzás felelősségét, és biztosítja az ország kormányozhatóságát. Az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány április 30-án tartotta utolsó ülését. Az ülésen részt vett mindhárom leköszönő szabad demokrata miniszter. A koalíciós szakításra azután tett javaslatot az SZDSZ frakciója és ügyvivői testülete, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök március végén április 30-i hatállyal menesztette Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. Április 27-én az SZDSZ Országos Tanácsa június 7-ére összehívta a párt tisztújító küldöttgyűlését is. Kóka János és Fodor Gábor mindketten közölték, hogy indulnak az elnöki posztért.


MÁV- és BKV-SZTRÁJKOK

Április 7-én a BKV és a MÁV dolgozói egyszerre léptek sztrájkba. A vasútnál a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetéhez (VDSZSZ) tartozó jegyvizsgálók és kocsivizsgálók többsége beszüntette a munkát. A szakszervezet és a vasúttársaság egymásnak ellentmondó adatokat közölt a sztrájkról, amit délelőtt 10 órától fel is függesztett az érdekképviselet. Hétfőn délelőtt a tömegközlekedés is leállt Budapesten, miután a BKV nem tudott megegyezni a szakszervezetekkel. Számos iskolában aznap elmaradt a tanítás. Április 18-án a BKV dolgozói újabb, akkor már egész napos munkabeszüntetést tartottak, fő elvárásuk változatlanul a közlekedési vállalat finanszírozásának megoldása, illetve a 4 százalékos teljesítmény-csökkentést tartalmazó paraméterkönyv visszavonása volt. A BKV járatmódosításairól szóló paraméterkönyvet április 4-én fogadta el a főpolgármesteri kabinet, mert a számítások szerint ez évi 2 milliárd forint megtakarítást jelentett volna a közlekedési vállalatnak. A Fővárosi Közgyűlés Városüzemeltetési Bizottsága később átdolgozásra visszaküldte Demszky Gábor főpolgármesternek a tervezetet, melyet többszöri egyeztetés és módosítás után májusban hagytak ismét jóvá, majd augusztus 21-én lépett életbe. Április 28-án főként a paraméterkönyv szakmai alkalmatlansága miatt felmentették a Somodi Lászlót, a BKV közlekedési vezérigazgató-helyettesét, és visszavonták Bosnyák Gyula stratégiai igazgatóját vezetői megbízását is.


CSŐDBEN A MÁV ÁBE

Április 8-tól a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSzÁF) megtiltotta a MÁV ÁBE Biztosítónak, hogy új szerződéseket kössön, mert mint kiderült, a biztosító pénztárából egymilliárd forint hiányzott. A társaságnak valamivel több, mint 100 ezer ügyfele volt. A Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és pénzmosás megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást. Április közepére hat embert vettek őrizetbe, köztük a biztosító elnök-vezérigazgatóját, akit a bíróság előzetes letartóztatásba helyezett. Az ügyfelek augusztus 1-je és 15-e között köthettek máshol gépjármű felelősségbiztosítást. A PSzÁF augusztus 15-től visszavonta a MÁV ÁBE működési engedélyét.


TÜNTETÉS ÉS ELLENTÜNTETÉS A HOLLÁN ERNŐ UTCÁBAN

Április 11-én tüntetést és ellentüntetést is szerveztek a budapesti Hollán Ernő utcai jegyiroda elé. Az irodában még március 20-án támadt vita az eladók és egy vásárló között. A fiatal nő egy jobboldali körökben kedvelt zenekar koncertjére akart jegyet venni, majd vitába keveredett az alkalmazottakkal, amelyre utólag minkét fél máshogy emlékezett. A nő az iroda alkalmazottai szerint zsidózni kezdett, szerinte viszont magyarsága miatt dobták ki onnan. Április 1-jén aztán egy szélsőséges internetes oldal híradásait követően, molotov-koktéllal felgyújtották az irodát, majd jobboldali csoportok demonstrációt jelentettek be a helyszínre, április 11-ére. Ugyanaznapra egy, a szélsőségek elleni tüntetés is szerveződött. Az irodát délelőtt a köztársasági elnök is felkereste; Sólyom László azt mondta, hogy személyes látogatásával azt akarta kifejezni, hogy szolidáris az ellentüntetőkkel. Délután a Tomcat néven ismert jobboldali blogger által összehívott demonstráló csoport az irodánál, az utca másik oldalán pedig több száz antifasiszta ellentüntető gyűlt össze. Utóbbiakhoz csatlakozott a többi között Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Gerhard Schröder volt német kancellár, valamint számos szocialista és szabad demokrata politikus. A rendőrség kordonokkal tartotta távol egymástól a két tábor tagjait, akik szidalmazták egymást, de verekedés nem volt.


ELINDULT AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGI PROGRAM

Április 14-től lehetett pályázni az energiatakarékossági programokra, ezen belül nyílászáró cserére, utólagos hőszigetelésre, a fűtés és melegvíz ellátás korszerűsítésére, illetve megújuló energia felhasználására A támogatás a beruházás 15 és 25%-a között lehetett, a beruházási költség felső határa pedig 1,76 és 4 millió forint között. A támogatási keretre december 6-ikáig egész évben folyamatosan lehetett pályázni. Magyarországon 3,5 millió hagyományos építésű lakás van, amelyből csaknem 3 milliónak rossz a szigetelése vagy elavult a fűtési rendszere.


NEM VÁLASZTOTTA MEG AZ ORSZÁGGYŰLÉS AZ OMBUDSMANOKAT

Az Országgyűlés harmadik alkalommal sem választotta meg a köztársasági elnök adatvédelmi biztosi, és jövő nemzedékek országgyűlési biztosi jelöltjeit április 14-én. A képviselők Tóth Gábor Attilát 181 igen, 113 nem szavazat mellett, míg Bogdányiné Mészáros Ágnest 159 igen mellett 138 nem szavazattal utasították el. Sólyom László azt mondta: az államszervezet működését veszélyezteti, ha az Országgyűlés egymás után háromszor ok és indokok nélkül nem választja meg a köztársasági elnök jelöltjeit. Egyértelművé tette, hogy a jelölési eljáráson nem változtat, vagyis továbbra sem egyeztet előre a parlamenti pártokkal. A képviselők végül május 26-án Fülöp Sándort választották a Jövő nemzedékek országgyűlési biztosának, szeptember 29-én pedig - az ötödik szavazáskor - adatvédelmi biztosnak Jóri Andrást.


HIVATALOSAN IS LEÁLLÍTOTTÁK A KORMÁNYZATI NEGYEDET

Április 14-én hivatalosan is leállították a kormányzati negyed beruházását, az Országgyűlés 341 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül hatályon kívül helyezte az ezzel kapcsolatos országgyűlési határozatot. A kormány Gyurcsány Ferenc javaslatára még január elején döntött a beruházás leállításáról, egyrészt mert kétségessé vált, hogy határidőre felépülhet-e, másrészt mert csak egy pályázó maradt. A képviselők felkérték a kormányt, hogy az elvégzett munkálatokról és kiadásokról június 30-ig készítsen beszámolót az Országgyűlésnek. Az eredeti tervek szerint a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kivételével az összes tárca átköltözött volna a 2009 májusára megépülő új kormányzati negyedbe, így összesen 5500-an dolgoztak volna az új épületekben.


ELHUNYT ANTAL IMRE

Április 15-én elhunyt Antal Imre a Hospice Alapítvány fővárosi intézményében. Az ismert televíziós 72 éves volt. Antal Imre állapota januárban vált kritikussá, februárban súlyos állapotban kórházba szállították. Akkor még fel tudták erősíteni szervezetét, betegsége azonban visszafordíthatatlanná vált. Az utolsó heteket a budapesti Hospice-házban töltötte.


80 EZER RÉSZTVEVŐ A CRITICAL MASS FELVONULÁSON

Körülbelül nyolcvanezer kerékpáros vett részt április 20-án a Critical Mass kerékpáros demonstráción. A Deák térről Buda érintésével a Városligetbe kerekeztek, hogy felhívják a figyelmet a várost érő forgalmi terhelésre és a szmogra, valamint hogy népszerűsítsék a mindennapos kerékpározást. A rajt után 50 perccel érkezett be az első biciklista a Városligetbe, míg a sor vége 3 óra alatt tette meg ezt a távot.


UNIÓS PÁLYÁZAT A 4-ES METRÓ ÉPÍTÉSÉHEZ

A fővárosi közgyűlés úgy döntött, hogy Budapest beadja a pályázatot a 4-es metró építésének támogatására. A 4-es metró első, a Kelenföldi és a Keleti pályaudvar közötti szakaszának építési költsége 293 milliárd forint, ennek 76 százalékát kéri a főváros uniós támogatásból. A kormány júliusban hatalmazta fel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ), hogy megkösse a 4-es metró építésről szóló támogatási szerződést a fővárossal, a pályázatot augusztusban küldték ki Brüsszelbe.


KISMAMABÉRLETRŐL DÖNTÖTTEK A FŐVÁROSBAN

Április végén a Fővárosi Közgyűlés megszavazta a kisgyermekes bérlet bevezetését, melyet szeptember 1-jétől lehet használni, és az ára 3250 forint. Megvásárlására azok a budapesti lakosok lesznek jogosultak, akik GYES-t vagy GYET-et kapnak. A kisgyerekes bérlet eredetileg egy kereszténydemokrata képviselő, Rétvári Bence javaslata volt, amivel egyetértett a Fővárosi Közgyűlés szocialista és szabad demokrata többsége is. A bevezetést április 1-jétől tervezték, de ez - az ellenzéki képviselők többszöri sürgetése ellenére - elhúzódott.


KORMÁNYÁTALAKÍTÁS

A miniszterelnök április 28-án mutatta be az új minisztereket, egyben döntöttek a kormányzati struktúra átalakításáról is. A Gazdasági és Közlekedési, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium helyett Bajnai Gordon vezetésével létrejött a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium és Gyenesei István irányításával az önálló önkormányzati tárca. Molnár Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora lett az innovációért és a kutatásfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, Szabó Pál, a Posta vezérigazgatója a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium élére került. Székely Tamás lett az új az egészségügyi miniszter, Szűcs Erika pedig Lamperth Mónika helyett a szociális és munkaügyi miniszter. Szabó Imre korábbi megyei közgyűlési elnök, parlamenti képviselő kapta a környezetvédelmi és vízügyi tárcát.


ÚJ FŐBÍRÓ-JELÖLT

Baka András volt strasbourgi emberi jogi bírót jelölte a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökének a köztársasági elnök április 30-án. Sólyom László a jelölés előtt tárgyalt Lomnici Zoltánnal, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, az öt táblabíróság, a megyei bíróságok elnökeivel valamint a Fővárosi Bíróság vezetőjével is. Baka Andrást végül májusban nem kapott elég támogatást az Országgyűléstől és december 8-án nem kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados többséget az államfő újabb jelöltje, Havasiné Orbán Mária sem. Lomnici Zoltán a Legfelsőbb Bíróság előző elnökének megbízatása júniusban szűnt meg, a Legfelsőbb Bíróságot Kaposvári Bertalan elnökhelyettes vezeti, aki viszont 2009 márciusában betölti 70. életévét, és nyugdíjba vonul.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tovább csökkenhet a mobilozás ára

Január elsején a jelenlegi átlag 20 forint 24 fillérről 16,84-re csökken percenként a… Tovább olvasom