Kisalföld logö

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 9°C | 16°C Még több cikk.

Dokumentumfilm készült a kuláklisták áldozatairól

A magyar középparasztság tragédiáját, a kulákká nyilvánított emberek sorsát dolgozta fel Kabay Barna és a Petényi Katalin új dokumentumfilmjében. A Kulák volt az apám című alkotást pénteken, a kuláküldözés emléknapján mutatják be Nagykőrösön.
Kabay Barna az MTI-nek elmondta, hogy két év alatt készült el a kreatív dokumentumfilm, amelyben megszólalnak az egykori meghurcoltak leszármazottai, köztük olyanok is, akik szüleikkel együtt megjárták a kényszermunkatábort. Az 52 perces alkotást archívumokból válogatott fotók, híradórészletek színesítik. A rendező-producer kiemelte: a filmben láthatók azok a felvételek, amelyeket egy fényképész készített a munkatáborban egy becsempészett fényképezőgéppel, a képeken a rabság mindennapjai láthatók. Felhasználták azokat a kitelepítettekről készíttetett karikatúrákat is, amelyeket propagandacéllal a helyi intézmények, kultúrházak üzenőfalára raktak ki.

Kabay Barna felidézte, hogy a történelem traumáit még az 1980-as években kezdték feldolgozni Gyöngyössy Imre Balázs Béla-díjas magyar filmrendezővel és Petényi Katalinnal, a főleg német tévécsatornáknak készült dokumentumfilmjeik révén ismerték meg a Gulag világát, szerveződését, szörnyűségeit, ami azért is fontos volt, mert a magyar munkatáborokat szovjet mintára hozták létre. Szólt arról is, hogy az 1994-ben elhunyt Gyöngyössy Imrét 1950-ben koholt vádak alapján elítélték és börtönbe zárták, ahol számos kuláknak minősített emberrel raboskodott együtt.

"Átélhető életutakat kerestünk, próbáltunk minél közelebb jutni a sorsukhoz és a film gazdag vizuális eszközeivel felidézni a korszakot" - fogalmazott az alkotó, hozzátéve, hogy ma már csak a megbélyegezettek leszármazottai élnek, ők mesélik el, mit éltek át a kuláküldözések idején.

A Kulák volt az apám jelentős része Nagykőrössel foglalkozik, hiszen csak a Pest megyei városban több mint 900 családot hurcoltak meg. Ezenkívül bemutatják a hortobágyi-nagykunsági és a Borzas-Mihályhalmai munkatábort a családok sorsán keresztül.

"Kiirtottak egy értékes generációt" - fogalmazott Kabay Barna, felidézve, hogy a kuláknak bélyegzett családok évtizedekig viselték a terhet, hiszen hátráltatták őket iskolai felvételiknél, állások betöltésénél és az útlevélkérelemnél is. A filmben a visszaemlékezők felidézik drámai emlékeiket, a padláslesöpréseket, a kihallgatásokat, az egyik szereplő például arról beszélt, hogy miként rugdosta meg egy fiatal ávós tiszt, amikor megpróbálta elkísérni édesanyját az egyik ilyen, gyakran veréssel végződő elszámoltatásra.

Kabay Barna szólt arról is, hogy szívesen folytatnák a múlt feldolgozását, hiszen ezt a munkát csak addig lehet elvégezni, amíg élnek a kor tanúi.

Arra a kérdésre, hogy megpróbálták-e felvenni a kapcsolatot az egykori elkövetőkkel, a rendező nemmel felelt. Ezt azzal indokolta, hogy többször próbálkoztak már ezzel, a Hitvallók és ügynökök című sorozatuk esetében nem sikerült kamera elé állítani őket, a Szigorúan ellenőrzött életek című filmjükben megszólaló ügynök pedig a bemutató előtt vonta vissza hozzájárulását, így újra kellett vágni az egész produkciót.

A film bemutatójára meghívták a filmben megszólalókat és azokat, akiknek személyes emlékeik vannak a kuláküldözésről. Ősszel Budapesten is terveznek egy vetítést, majd a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap fogja műsorára tűzni a dokumentumfilmet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bosszút állt az olasz sztárséf Kásás Tamáson

A menesztett sztárséf, Vito Catalano szerint nem voltak meg a munkavégzés feltételei, Kásásék… Tovább olvasom