Kisalföld logö

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 9°C | 18°C Még több cikk.

Szürke farkas

A szürke farkas (Canis lupus) hímjét kannak, nőstényét szukának, a fiatalokat kölyköknek, az ivaréretlen példányokat süldő farkasoknak hívjuk.

Megjelenési formája hasonló, mint a német juhászkutyáé (vö.: farkaskutya), de mellkasa nem olyan erőteljes, nyaka vastagabb, a feje szélesebb, robusztusabb, fülei elállóak. Szemei ferdén ülnek a fejen, a pupilla kerekded. Farka (szemben a német juhászkutyáéval) mindig lógó, hosszú szőrű, lompos farok.

A farkas Eurázsiában és Észak-Amerikában fordul elő. Európában az egykori Szovjetunió utódállamaiban, Finnországban, Svédországban, Norvégiában, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Görögországban, Albániában, Jugoszlávia utódállamaiban, Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában él. Hazai előfordulása az utóbbi 100 évben Északkelet- és Délnyugat-Magyarországra, az utóbbi időben pedig – új előfordulási helyként – a Duna–Tisza közére koncentrálódott. Az alkalmi megjelenések után 1983-ban megtelepedett a Zempléni-hegységben, 1984–1985 telén az Aggteleki-karszton, 1989-ben pedig a Duna–Tisza közén is. Az 1990-es évek elején bizonyíthatóan három helyen egy időben éltek kisebb populációi a farkasnak Magyarországon. Az észak-magyarországi betelepülések a szomszédos szlovák állományból történtek, amelyet az ott bekövetkezett area-, illetve egyedszám-növekedés tett lehetővé.

Ugyanez mondható el a déli irányú terjeszkedésről is. A balkáni, különösen Bosznia-Hercegovinát érintő areaváltozások okozhatták megjelenését. Az 1990-es évek második felétől ritkult megjelenése.

A farkas főként a nagy erdőségek és mocsaras területek lakója, de lakatlan hegyvidékeken, a tundrán, sztyeppén és bizonyos sivatagos területeken is előfordul. Közép-Európában a nagy összefüggő erdőségekben él, azoknak is a legkevésbé háborgatott részein, olykor kimondottan az alig járható hegyvidéki területeken. Ezzel jól egybevágnak hazai megtelepedései is.


A tényleges szaporítást a szukák 3., a kanok pedig 4. évükben kezdik el. A párzási, koslatási időszak a Kárpátokban decemberben indul és február végéig, március elejéig tart. Először az idősebb szukák tüzelnek. A vemhességi idő 60–70 nap. Közép-Európában március és május között jönnek a világra a kis farkasok. A szuka évente egyszer kölykezik. Az is törvényszerű, hogy egy falkában, egy évben csak egy alom születik, következésképpen a szukáknak csak 40–70%-a hoz alkalmanként 4–6 utódot a világra. A kölykök 300–500 grammos testtömeggel, vakon és süketen jönnek a világra, szemük 10–12 napos korukban nyílik ki, a 20. napon hallani is kezdenek. A kölykök mintegy 6 hetes korukig szopnak, de a 4. héttől már fogyasztanak a vadászatról hazatérő szülők által visszaöklendezett táplálékból is. Falkában vadászva a beteg, legyengült egyedeket keresik – ilyenkor a természetes szelekciót is elvégzik –, de képesek egészséges állatot is elfogni. Elsősorban a muflon, az őz, a
szarvas, háziállatok és kisebb emlősök képezik táplálékát. Dögevése is rendszeres. Egyszeri húsfogyasztása 10–15 kg lehet, de bírja az éhezést is.

Európa farkasállománya mintegy 20–25 ezer példányra tehető, hazai népessége csupán néhány példányban adható meg. Az intenzív tájhasználat és a törvénytelen lelövések miatt nem tudott szélesebb körben elterjedni. A vadállományban és a háziállatokban (elsősorban juhban) okozott kára konfliktusok forrása lehet. 1993-tól a farkas fokozottan védett állat hazánkban, természetvédelmi értékét 250 ezer forintban állapították meg. Állományainak genetikai tisztaságára veszélyt jelent a kutyával való hibridizációs hajlama, ami a kóbor kutyák folyamatos eltávolításával küszöbölhető ki.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kozákok világölelő dalai

Oroszország hatalmas sztyeppéin, a Don környékén az elmúlt század húszas éveiben, amikor még a kozák… Tovább olvasom