Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Múltidézés kommentárral

Két évtized elmúltával is bölcsnek minősíthető szavakkal köszöntötte az új évet Straub F. Brunó, az elnöki tanács elnöke. (Bizony, akkor még nem volt köztársasági elnöki poszt.) Egyebek között emígy: „Ugyanakkor bízom abban, hogy az új esztendőben a kölcsönös türelem és a tenni vágyás vezérel bennünket." Most már megállapítható, ez azóta is visszatérő kívánsága az éppen ünnepi beszédet mondó vezetőinknek.
Marosán György (az ifjabbik) kormányszóvivő kijelentette: 1989 várhatóan a fordulat éve lesz a magyar gazdaság és társadalom megújulásában. De hozzátette: „Az ország... visszavonhatatlanul elindul egy új, szocialista jellegű társadalmi, gazdasági modell felépítésének útján." Aztán később más irányt vettek a dolgok, de ezt akkor még kevesen hitték és sokan nem akarták.

Az év elejétől megváltozott a lakásépítési és -vásárlási támogatási rendszer. Ez annyit jelentett, hogy jelentősen megdrágult a hitel, innentől a bankok piaci kamatozású kölcsönt adhattak csak, ez 18,5 százalék volt. A törlesztés egy részét azonban öt éven át a költségvetés fizette, mégpedig egy gyereknél 40, kettőnél 70, háromnál pedig 80 százalékot.

„Módosultak a gyógyszerárak", magyarán drágultak. A korábbi térítési díj helyett a gyógyszereknek fogyasztói áruk lett, nem is kicsi. A jelentős (80–100 százalékos) tb-támogatás dacára mintegy 80 százalékkal kellett többet fizetni a korábbinál. Az Algopyrin 6,90 forintba került, a Maripen 6 forintba.


Az év első hetében ötvenhatan kértek munkanélküli-segélyt a megyében. Szinte valamennyien segédmunkások, döntő többségük még általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik. A munkanélküli-segély intézménye január 1-jétől él.

A SZOT elnöksége Nagy Sándorral az élen jogosnak ítéli az áremelkedések hírére megindult dolgozói tiltakozásokat. De hozzáteszik: senkinek sem áll érdekében a tömeges munkabeszüntetési hullám, ami veszélyezteti a stabilitást.

Törvényt alkotott a parlament az egyesülési és a gyülekezési jogról. E jogszabály teszi lehetővé, hogy az állampolgárok által is alapítani, illetve működtetni lehessen társadalmi szervezetet (egyesületet, szakszervezeteket, klubokat, köröket, érdekvédelmi szervezeteket, társaságokat stb.). Mert korábban nem úgy volt, hogy gondolok egyet, és összerántok egy bélyeggyűjtő klubot vagy egy hegymászó egyesületet a haverokkal. Ez addig állam(párt)i monopólium volt. A vitában Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter kifejti: az egyesülési jog alapvető szabadságjog, melyet nem az állam „adományoz", hanem az mindenkit megillet. Az is elhangzik, hogy a pártok alapítását külön törvény fogja szabályozni, s annak beterjesztésére ígéretet tett.


A Kisalföld annak idején még rendszeresen közölte az ittas vezetők névsorát, pontosabban azokét, akik ellen ittas járművezetés vétsége miatt eljárás indult. A név mellett ott állt a foglalkozás, lakóhely, utca, házszám. Hogy ennek volt-e visszatartó ereje? Biztos. Miként az is, hogy akkor még nem működött az adatvédelmi biztos. Nos, a január 4-i lapszámban 14, 5-én 25, 11-én pedig 5 név szerepelt a listán.

A minisztertanács közleménye

A címben szereplő megfogalmazás, egy ilyen cím az újság első oldalán nem sok jót jelentett akkoriban. 1989. január 9-én főleg nem. Az alcím egyebek között központi árintézkedéseket ígér. Az akkori szóhasználat persze itt is áremelést jelentett, s ezúttal szinte minden jelentős mértékben drágult. Nézzünk néhány fogyasztói árat: 1 kg sertés rövidkaraj 150 forintról 170-re, a marha-vastaglapocka 130-ról 170-re, a parizer 88-ról 100-ra, a vágott csirke 63-ról 74-re, az étolaj 37-ről 42,30 forintra emelkedett. A tej és a tejtermékek csaknem 40 százalékkal lettek drágábbak, egy liter 2,8 százalékos tej ára 9,20-ról 12,90-re nőtt. A fehér kenyér kilónként 12 forintba, a zsemle darabja 1 forint 30 fillérbe került immár.


Innentől negyedével kerültek többe a személyautók is – azoknak a szerencséseknek, akiknek a sorszáma következett. (A fiatalabbaknak: merthogy nem szalonok működtek, hanem állami autóforgalmazó vállalat, a Merkur. Az ember beadta az igénylését, befizette az ár felét, és várt. Nemritkán 5–6 évet, míg sorra került, és megkaphatta álmai járművét.) Nos, egy 1300-as Lada egy híján 200 ezer forintba került, ezért csaknem két Trabant kombit lehetett kapni (102 ezer forint). A Lada Niváért pedig majdnem hármat, ennek ára 302 ezer forintra rúgott. A „teletextes" Dacia, azaz a TLX Limousin pedig, amely az egyedüli ötsebességes kocsi volt akkor nálunk, 183 ezer forintot ért újonnan. Használtan persze sokkal többet, hála a hiánygazdálkodásnak.

Hogy az „aki árt mond, mondjon bért is" elv miként teljesült, arról nem szóltak a hírek, az állami juttatások összegét mindenesetre módosították. A minimális öregségi nyugdíj ekkor 3340 forint volt, az özvegyi 200 forinttal kevesebb. Családi pótlékként egy gyermek után 1320 forint járt havonta, két gyermek esetén gyerekenként 1620, három gyermeknél 1750.

Olvasóink írták

  • 1. Primax 2009. január 18. 19:26
    „Csodaszép ez a LADA 1300-as és Feri is milyen fiatal volt...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tom Hanks oldalán a vörös szőnyegen

Bármilyen furcsa, akad ember, akinek munkaköri kötelessége, hogy világsztárokkal találkozzon. Tóth… Tovább olvasom