Kisalföld logö

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 19°C | 30°C Még több cikk.

Holdra szállás egy laptoppal?

Egyre kisebb, egyre többet tudó, egyre gyorsabban működő és egyre több kapcsolatot biztosító elektronikus kütyük jellemzik korunkat.

Csak hozzáérünk reggel a tükörhöz és kijelzi pulzusunk, súlyunk. Olyan szemüvegben közlekedünk az utcán, ami egyben háromdimenziós számítógép-képernyőként működik, navigál minket és általa szavak nélkül kommunikálhatunk a szembejövővel. Mindez öt-tíz éven belül megvalósulhat.

Egyre kisebb, egyre többet tudó, egyre gyorsabban működő és egyre több kapcsolatot biztosító elektronikus kütyük jellemzik korunkat. Ha a zenélő kvarcóráktól a zsebben hordott irodákig tartó, az elmúlt évszázadban megvalósult digitális forradalom továbbra is az eddig tapasztalt ütemében fejlődik, akkor valóra válhat a jövő, amit Varjasi Norbert informatikatanár vázolt fel a Nyugdíjasegyetem legutóbbi előadásán. Szerinte vélhetően a számítógép, a navigációs eszköz és a mobiltelefon közti határok elmosódnak: minden funkció egy gépbe kerül. Valószínűleg az intelligens vonalkódok révén hamarosan már csak áttoljuk egy kapun a bevásárlókocsit a kasszánál. A billentyűzet nélküli érintőképernyők, a holografikus kijelzők is egyre nagyobb teret nyerhetnek.

S ez a rohanó folyamat nem is olyan régen startolt. Az első kvarcóra 1928-ban készült – a modern digitális kor körülbelül innen eredeztethető. A kvarc az egyik leggyakoribb földi ásvány, a homok, a vulkanikus kőzetek fő alkotórésze, így az ebből előállított félvezetők, integrált áramkörök nagyon olcsók. A benne található szilícium előfordulása bolygónkon 25 százalékos arányú, a ˝szilíciumkor˝ építőanyaga.

A számolóeszközök története az elektromechanikus gépekkel kezdődött, aztán következtek az elektroncsöves rendszerek. A korszak egyik legjelentősebb tudósa Neumann János magyar származású tudós volt. Újabb korszakot az nyitott, hogy a Bell-laboratóriumban 1947-ben felfedezték a tranzisztort, amiért Shockley Nobel-díjat kapott. Az ’50-es évektől felhasználják a számítógépgyártásban. Kisebb, gyorsabb és megbízhatóbb áramköröket tudnak így előállítani és ez lehetővé teszi egymillió művelet elvégzését egy másodperc alatt. Azaz kisebb energiaigény, ezerszeres megbízhatóság.

Varjasi Norbert
Varjasi Norbert


Az integrált áramkört már az Apollo-programban 1966-ban is használták, segítségével megtörténtek az űrutazások. A teljes holdraszálló-hardvernél azonban ma már a legrosszabb mobiltelefon is nagyobb teljesítményű, az akkori teljes houstoni irányítás belefér egy általános laptopba. A miniatürizálás kora napjainkig tart. Az Intel 1971-ben elkészítette az első mikroprocesszort: a 7 milliméteres szilíciumlapkára 2300 tranzisztort szereltek. De ma már, 2010-ben a 8 magos Xeon processzor 2,3 milliárd tranzisztort tartalmaz.

A nagyik a mai fiataloknál jobban emlékeznek a kvarcórákra, a videojátékokra, a teniszre, a pingpongra és a Commodore 64 elterjedésére. A napjainkat meghatározó szoftvereket is jobbára használják, ezért említette meg Varjasi Norbert, hogy a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő programok kidolgozása a megyénkbeli származású, Amerikában élő és már két űrutazáson részt vett Simonyi Károlyhoz köthető. Arra is kitért azonban az előadó, hogy magyar számítógépek és automaták is készültek a ’80-as évek közepéig, például a szegedi katicabogárnak nevezett. Utána viszont a megnyíló határokon beáramló termékek miatt a hazai cégek megszűntek.

Gordon Moore 1965-ben a következőt állította: a technológiai fejlődésben az integrált áramkörök összetettsége 18 hónaponként megduplázódik. Ez kezdetben az egy szilíciumlapra épített tranzisztorok számának két éven belüli megduplázódását jelentette, azaz a miniatürizálásra vonatkozott. Később a teljesítményre is érvényesnek tekintették. Moore törvénye eredetileg egy megfigyelés volt, de önbeteljesítő jóslatként hatott a szoros piaci versenyben. Ez a fejlődési ütem jelenleg még tartható is, de tíz év múlva előreláthatólag lassulni fog.

Az internet létrejöttét az USA katonai kutatásai alapozták meg. Több számítógépet összekötöttek a működésbiztonság miatt, hogy az adatok ne vesszenek el – ezt a hidegháború közepette különösen fontosnak tartották. 1992-ben már egymillió gép alkotta a hálózatot, amit internetnek nevezünk és mára gyakorlatilag az összes gép csatlakoztatva van rá. A XXI. század első évtizedében a tömegtermelés hatására elterjedtek a számítógépek, a mobiltelefonok, a navigációs berendezések, a digitális fényképezők és a szélessávúinternet-használat. Zenék, filmek, tévéműsorok érhetők így el és a videotelefonálás is természetes, akárcsak a távmunka és online tanulás. Használjuk okosan! – javasolja Varjasi Norbert.


Visszatér a kurblizás?

Magyarországon a PC-k, a személyi számítógépek száma 100 emberre vetítve 2000-ben 5 darab volt, 2007-ben már 20. A mobiltelefonoknál ez az adat 2000-ben 10, 2007-ben már 64. A világon 2010 első negyedévében 700 millió számítógép üzemelt. Ráadásul az elektronikus eszközöket egyre rövidebb élettartamra tervezik, így rengeteg veszélyes hulladék gyorsan felhalmozódik és nagy része Ázsiában landol, mintegy 12 millió tonna mennyiségben évente. A kínai folyók szennyezése az utóbbi évtizedekben 70 százalékkal nőtt. A technikai fejlődés másik hátránya, hogy a digitális adatok nagyon sérülékenyek, nincs tökéletesen megoldva tartós tárolásuk.

A jövő: környezetbarát energiaforrással ellátott, napelemmel, dinamóval működő számítógépek, amiket kurblival kell hajtani.
A jövő: környezetbarát energiaforrással ellátott, napelemmel, dinamóval működő számítógépek, amiket kurblival kell hajtani.

Neumann János országában ma körülbelül 5 millió a digitális írástudatlan, analfabéta, azaz a gyors fejlődés hatalmas különbségeket teremthet főleg a fiatalok között, ha egyesek lemaradnak e tudás terén. Emellett Varjasi Norbert a fejlődés veszélyei közt arra is felhívta a figyelmet, hogy a számítógépek sok áramot fogyasztanak. Egy asztali gép igényének azonban csak az ötöde egy hordozható eszközé, egy laptopé és további hasonló fejlesztések várhatók a green IT, a zöld információs technológia jegyében.


A költő lánya és a magyar kutatók

A mechanikus számolóeszközöket, például a logarlécet egészen az 1970-es évekig használták. Pedig az elektromágneses jelenségek felhasználásával Hollerith 1890-re már olyan számológépet épített, amivel 55 millió ember népszámlálási adatait 4 hét alatt összesítették Amerikában. Azelőtt 10 évvel, kézzel, papíron számolva még 7 év kellett hozzá. Ezzel kialakultak a programozás alapjai, a lyukkártyás adattárolás és a programozási nyelvek alapjai is. Magát a kettes számrendszerű adattárolást és az első algoritmust Ada Lovelace nevéhez köthetjük, aki a költő Lord Byron lánya volt és kiemelkedő matematikai képességekkel rendelkezett.

Ada Lovelace
Ada Lovelace


Olyan korban alkotott maradandót, amikor a hölgyek még nem járhattak egyetemre. Egyébként viszont a digitalizáció történetében több volt a férfi felfedező és köztük több magyar tudós is akadt. 1964-ben Kemény János közreműködött a Basic programozási nyelv megalkotásában, ami tananyag is volt a tengerentúlon. Magyarországon ötletelt azonban Nemes Tihamér, a tévé, az elektronika és a szimuláció úttörője, Kozma László, akihez az első magyar számítógép köthető és Kalmár László, aki logikai gépekkel foglalkozott, kibernetikai laboratóriumban dolgozott. A hidegháború miatt a magyar kutatóknak sokkal nehezebb helyzetük volt, mint tengerentúli társaiknak.

Hollerith számológépe
Hollerith számológépe

Digikérdések

A Nyugdíjasegyetem ötödik előadásán Varjasi Norbert informatikatanárt a digitális eszközök gyors fejlődéséről hallhatták a résztvevők. A tájékoztatóról ismét kérdéseket fogalmazunk meg. A legjobb válaszokat beküldők között ˝Kisalföld-könyvek˝ ajándékcsomagokat sorsolunk ki. Kérjük, egy-egy választ maximum 3–4 mondatban fogalmazzanak meg! A megoldások beküldhetők e-mailen (nyugdijasegyetem@kisalfold.hu) vagy levélben a 9021 Győr, Pf. 28 címre.

1. kérdés: Hányas számrendszeren alapulnak a számítógépes rendszerek?

2. kérdés: Mire szolgált az abakusz?

3. kérdés: A sivatagi homokban is megtalálható a kvarckristály?

4. kérdés: Ki az a kócos frizurájáról is híres tudós, akitől tanult és akinek a beosztottja is volt Amerikában Neumann János?

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Orosz mecénása belejavított Matisse képébe?

Ma is bármelyik művész összetenné a két kezét, ha olyan nagylelkű pártfogóra akadna, mint Degas,… Tovább olvasom