Kisalföld logö

2017. 05. 23. kedd - Dezső 14°C | 24°C Még több cikk.

A Szent Korona rejtélyei

A Szent Koronáról jóformán csak az a biztos, hogy nagyon régi – állítja dr. Bertényi Iván történészprofesszor. A kérdés egyik legismertebb kutatóját a nemzeti ereklye rejtélyeiről kérdeztük.
– Kevés olyan tárgy van a magyar történelemben, amely annyira vitatott lenne, mint a Szent Korona. Kezdjük azzal, amire rövidebb válasz adható: mi az, ami teljesen biztos?

– Szinte csak az, hogy nagyon régi. Ma senki nem fogadja el azokat az elméleteket, amelyek a XV. századra teszik a keletkezését. A korona már a XII. században létezett, de nem zárható ki, hogy régebbi, még az sem, hogy Szent Istváné volt: az övét ugyan 1044-ben, a ménfői csata után elküldték Rómába Szent Péterhez, de könnyen lehet, hogy visszakerült Magyarországra, csak nincs róla adatunk. Valószínűsíthető ugyanakkor, hogy ha az egész korona nem is első királyunké, de beleépíthettek valamit, ami hozzá köthető.

A császár is küldhette

– Ezek szerint ön ad esélyt arra, hogy Szent István látta, fogta a ma látható korona valamely részét?

– Igen. Egyébként magával a koronaküldéssel is van probléma. A Hartvik püspök által írt Szent István-legendával szokás bizonyítani, hogy a koronát II. Szilveszter pápa küldte Istvánnak. E hit a XII–XIII. század óta széles körben elterjedt, mert a legendákat az egyház vallotta és hirdette. Csakhogy ez a tudósítás 1099–1100 körül született, jó egy évszázaddal a koronázás után. Ugyanakkor Merseburgi Thietmar történetíró 1015-ben azt írta: Vajk, Henrik bajor herceg veje III. Ottó császár kegyelméből és biztatására kapott koronát és áldást. Eszerint ő a koronaküldő. Feltehető persze a kérdés: áldást a császártól? Igen, hiszen 1073, az invesztitúraharcok kezdete előtt vagyunk. Akkoriban áldás a császártól is jöhetett, több külföldi forrás szerint például a pápát is ő áldotta meg. Érdekes, hogy az egyházi kutatás ismerte Merseburgi Thietmar művét, amiből István pogány Vajk nevét – ami egyedül itt fordul elő – elfogadta, a többit azonban nem.

A történetben egyébként még egy csavar van. A császár is Rómában tartózkodott 1000-ben, a kiliasztikus világkép szerint ugyanis az ezredfordulóra várták a világvégét és ott akart lenni Szent Péter sírjánál. Arról nem is beszélve, hogy II. Szilveszter és III. Ottó ugyanazt a politikát folytatta, mert ugyan a pápa volt a császár nevelője, de kettejük közül – mai szóval élve – utóbbi volt a főnök. Elképzelhető tehát, hogy maga a császár küldte a koronát, az azonban egészen biztos, hogy a tudta nélkül a pápa nem cselekedett és a pápa is tudhatott a császári koronaküldésről.

– Térjünk vissza a korona készítésének bizonytalanságaira. Nem tudjuk például, a bizánci és a latin koronarész mikor és hol keletkezett, mikor és miért illesztették össze. Ön mit gondol erről?

– A hagyományos felfogás szerint valóban egy görög és egy latin koronáról beszélhetünk, miután az alsó rész görög, a felső latin betűs. A kutatók egy része viszont úgy véli, a kérdést így nem is szabad feltenni. Ők mérnöki szemmel azt feltételezik, a Szent Korona egységes egész. Természetesen a kora is vitatott. Van rajta három olyan zománctábla – I. Géza királyt, Dukász Mihály bizánci uralkodót, valamint Konstantint, az ő fiát vagy testvérét ábrázolja –, amely alapján az 1070-es évekre tehetnénk a készítését. A baj csak az, hogy látszik rajtuk – főleg Dukász Mihályén –, hogy úgy erőltették bele a tartó karmocskák közé. Sokaknál aztán beindul a parttalan fantázia. Van, aki a IV. századi örmény királyságig vezeti vissza a korona eredetét, és azt állítja, hogy a khalkhuli triptichon ikonján látható Szűz Mária párja lehetett valamikor rajta. Erre semmilyen adat nincs. Érdekes, hogy a koronáról szóló első, 1613-ban megjelent könyvben Révay Péter ugyancsak Szűz Máriáról ír. A kutatás kiderítette, nem hihetünk neki, mert teljesen téves azonosításokat végzett. Újabban a kutatás mintha visszatérne annak a lehetőségéhez, hogy a korona jelenlegi alakjában, összeillesztve is Szent István-i, de tulajdonképpen minden nyitott. Az a legborzasztóbb, hogy a koronakutatók többsége a saját elmélete mellett kardoskodik, azonban egyiket sem bizonyítja kielégítően semmi.

Belophatták a régi helyére

– Mi a bizonytalanság legfőbb oka? Az, hogy kevés az írott forrás?

– Részben igen. Másrészt ha vannak is írott források, nem tudjuk, hogy erre a koronára vonatkoznak-e. Deér József írt egy nagy német nyelvű könyvet 1966-ban Magyarország Szent Koronája címmel. Hatalmas forrásanyagot dolgozott fel. Elmélete szerint a koronát 1270-ben állították össze. Cseh és osztrák krónikákban talált adatot arra, hogy akkor Macsói Anna Prágába menekült a magyar koronával. Ekkortájt egy Máté nevű aranyműves birtokadományt kapott. Deér szerint az eltűnt korona pótlására készítettek egy újat, amit V. István egyszerűen belopott a régi helyére. Úgy vélte, ezt azért is könnyen megtehette, mert 1270 előtt utoljára 1235-ben volt koronázás. Deér teóriáját ma senki nem fogadja el, ugyanis azt nem tudta bizonyítani, hogy a ma látható koronát állították össze akkor. A helyzet valójában reménytelen, mert olyan bizonyítékokat nem fogunk találni, amelyek mindenkit meggyőznek.

– Ön mire jutott kutatásai során?

– Én az 1100-as évek derekára teszem a keletkezését a Képes Krónika alapján. Abban van egy illusztráció: egy lovas ellovagol egy koronával – ami koronahiányra utal –, egy trónon ülő személynek pedig a fülébe súgnak valamit. Ez azon kevés példák egyike, ahol a szöveg nem magyarázza a képet. Magam is mondom persze, hogy ez az elmélet ugyanannyit ér, mint a többi.

– Beszéljünk magáról a tárgyról! A korona belső kerülete 72 centiméter, ami rendkívül nagy. Miért ilyenre készítették?

– A régebbi korokban sokaknak a ma divatosnál jóval dúsabb haja volt. Úgy is mondhatjuk: X méretes korona készült, ami koronasapkával korrigálható. Az uralkodók fejéről minden esetben méretet vettek és ehhez igazodó bélést készítettek. Ez néha humoros helyzeteket idézett elő. Az utolsó, 1916-os koronázásról filmfelvétel is fennmaradt, amelyen látható, hogy IV. Károly fejébe egészen beleesik a korona.
A kereszt eleve ferde volt, de nem ennyire

– Miért ferde a kereszt?

– Erről is túl sokfélét tudunk. Van olyan vélekedés, hogy ferdére készítették, mert ismerték a Föld tengelyének ferdeségét. Ez persze nem igaz, ráadásul tudjuk, hogy 1867-ben cinnel megforrasztották, addig ugyanis lötyögött és körbejárt. Azt tartom valószínűnek, hogy valamilyen nyomás érte a keresztet, ami – nehéz megmondani, hogy technikai tökéletlenségből vagy tudatosságból adódóan – eleve is enyhén ferdén állt. Az biztos, hogy nem volt olyan ferde, amilyennek ma ismerjük. Több elmélet szól arról, mi történhetett. A Képes Krónikában olvasható, hogy amikor a XIV. század elején Vencel cseh király lemondott a koronáról, odaadta Ottónak, aki egy kis hordóba tette, rákötötte a nyeregkápára, és úgy jött át Bajorországból Magyarországra. A zsineg azonban eloldódott, a korona leesett, amit nem vettek észre. Másnap visszanyargaltak érte és megtalálták. A krónikás isteni csodát emleget, amiért nem engedte, hogy Magyarorszá g elveszítse Szent Koronáját. Elképzelhető, hogy a kereszt ekkor ferdült el, de az is lehet, hogy 1440-ben, amikor Kottaner Jánosné, a még csecsemő V. László édesanyjának udvarhölgye ellopta Visegrádról és megkoronázták vele a gyermeket. Közben I. Ulászló hívei jöttek be az országba, ők pedig menekülni kényszerültek. A koronát a király alá a bölcsőbe tették, eközben is megsérülhetett. Másik eshetőség – erről is van adat –, hogy már a Habsburg-korban Bécsből Pozsonyba vitték a koronát egy királyné-koronázásra, a láda kulcsát azonban fent felejtették az uralkodói székhelyen. A nádor kezdte feszegetni a késével, és kinyitotta, de közben akár meg is sérthette a keresztet. Az igazság tehát az, hogy nem tudjuk, pontosan mikor, milyen mértékben és hogyan ferdült el a kereszt. Még egy érdekesség: sok késői ábrázoláson egyenes kereszt látható. Ennek egyszerű a magyarázata. A művészek nem fértek hozzá a koronához, ami többnyire a koronaládában volt, ezért csak elképzelték azt.

– A koronát először 1256-ban említik szentként. Már a XIII. századi közfelfogás szerint is csak az a koronázás volt érvényes, amelyet az esztergomi érsek a székesfehérvári bazilikában a Szent Koronával végzett. Ismerünk máshonnan ilyen példát?

– A Német-római Birodalom koronáját már viszonylag korán szentnek mondták és nélkülözhetetlen volt a császárrá avatáshoz is. Ennek a párja a magyar felfogás. A világ koronái általában mind alkalmasak voltak koronázásra, nálunk viszont már a XII. században tapintható, hogy élt az említett szabály, amit egyébként Kottaner Jánosné írt le. Általában be is tartották, de esetenként kénytelenek voltak megszegni, például, ha nem volt betöltve az esztergomi érseki szék vagy amikor Fehérvár török kézre került.

Beolvasztott uralkodói fejdíszek

– A Szent Korona körül kialakult, máig élő kultusz magyar sajátosság?

– Aragóniában volt némileg hasonló. Több helyütt igyekeztek is megakadályozni, hogy kialakulhasson, mert veszélyesnek tartották. A francia koronát 1873-ban, a köztársaság idején a pénzügyminiszter jelenlétében olvasztották be. A lengyellel a porosz király tette ugyanezt Lengyelország három részre szakítása után.

– Ön fogta már a magyar koronát?

– Egyszer engedélyt kaptam rá, hogy megvizsgáljam.

– Milyen érzés volt?

– Nem kézbe vettem, hanem méréseket végeztem rajta, de természetesen hozzáértem. Nagyon érdekes volt. Ugyan köztársaságban élünk, de a korona akkor is az ezeréves magyar államiságot jelképezi. Minden tiszteletünket megérdemli. Nem értek egyet azokkal, akik csak múzeumi darabként tekintenek rá. Jóval több annál: nemzeti ereklye és szakrális tárgy.

Hancz Gábor
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szüret előtti teendők a pincében

A megváltozott időjárás miatt idén hamarabb lesz a szüret és ezért az azt megelőző munkákkal is… Tovább olvasom