Kisalföld logö

2018. 01. 19. péntek - Sára, Márió 1°C | 7°C Még több cikk.

Munkahely híján elnéptelenedik a Rábaköz

Szalay László, Szil polgármestere szerint a rábaközi települések lélekszámának csökkenéséért felelősség terheli azokat, akik egy évtizede azon „munkálkodnak”, hogy Csorna egy helyben topogjon.
Szalay László
Miközben a hivatalban lévő polgármesterek többsége az októberi helyhatósági választáson ismét szeretné elnyerni a választók bizalmát, a szili Szalay László úgy döntött, hogy befejezi az önkormányzati munkát és visszatér korábbi munkahelyére, a csornai földhivatalba. Szalay Lászlóval egyebek mellett a döntés hátteréről is beszélgettünk.

Nem lehet tiszteletdíjas

– Valójában miért kíván visszavonulni az önkormányzati munkától?
– Szerettem volna tiszteletdíjas polgármesterként dolgozni a következő ciklusban, hisz a nagyberuházások befejeződtek a faluban, és úgy ítéltem meg, hogy az önkormányzati munkát a megszerzett tapasztalatok birtokában ilyen formában is el tudnám látni. Sajnos a köztisztviselői törvény erre nem ad lehetőséget. S az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy anyagilag jobban járok, ha a korábbi munkahelyemen, a földhivatalnál dolgozom. Ez pedig nem elhanyagolható szempont, ugyanis családom van, a lányom jövőre egyetemista lesz Budapesten, tehát a pénzre is szükség van.
– Nincs szó ilyesmiről, hisz a többséggel jól kijöttem úgy a képviselő-testületen, mint a faluközösségen belül. Mindig szem előtt tartottam, hogy fontos ügyekben a többség akaratának kell érvényesülni.

Fontos dolog az iskola

– A nagyberuházások – csatornázás, a földgáz bevezetése – után az utak rendbetételét nagyrészt elvégeztük, bár még az utódomnak is lesz ilyen feladata. Jelentős lépésnek tartom, hogy 2000-ben a soproni vízműtől visszatértünk a Pannon-Víz rt.-hez, s ez Szil községnek évente ötmillió forint megtakarítást jelent. A polgármesteri hivatalban, a gyógyszertárban, orvosi rendelőben, az iskolákban korszerűsítettük a fűtést, ősszel kicseréltetjük a közvilágítótesteket a falu területén, hogy csak a fontosabbakat említsem. Az iskola tetőzetének felújítása, illetve a tetőtér beépítése viszont fontos lenne, mert így nem kellene két épületben működtetni az iskolát, hisz egyre csökken a gyereklétszám a faluban. Idén talán hét újszülött lesz és ha „csak" kétszer többen halnának meg, akkor elmondhatnánk, hogy jó évünk volt.
– Nem bizony! Sőt, a létszámfogyás miatt a rábaközi falvak halálra vannak ítélve. A „sírásók" pedig azok akik egy évtizede egymás nyakát szorongatva azon „munkálkodnak" , hogy Csorna egy helyben topogjon vagy visszafelé lépkedjen, ahelyett, hogy a munkahelyteremtést szorgalmaznák. Csornát minden arra predesztinálná, hogy vezető szerepét, a központ szerepét – amit elveszített az elmúlt években – visszaszerezze. Igenis legyenek versenyképes béreket kínáló munkahelyek a városban, ne Győrbe vagy más településekre kelljen eljárniuk az embereknek. A rábaközi fiataloknak sem Győr körzetében kellene fészket rakni – szülői segédlettel –, hanem Csornán vagy a szülőfalujukban. Nem Potyondon meg Zsebeházán kell ipari üzemet csinálni, hanem Csornán. Azért fog elnéptelenedni a Rábaköz, mert nincs munkahely, és amíg a szülők anyagi helyzete engedi, addig a fiatalok elhúzódnak a munkahelyek közelébe. A minap menetrend-egyeztetésen vettem részt és a Volán egyik vezetője elmondta, hogy amíg korábban 15–20 kilométeres körzetből Csornára szállították az embereket dolgozni, addig most Csornáról szállítják őket a 40–50 kilométerre lévő munkahelyükre. Azért ez elgondolkodtató...

Szociális ellentmondások

– Mi az, amire szívesen emlékszik a polgármesteri időszakából és mi az, amire nem?
– A szociális ügyek egyáltalán nem fognak hiányozni, mert a képviselő-testületnek sok esetben olyasmihez kell adnia a nevét, amiről tudja, hogy égbekiáltóan igazságtalan. Például behozza valaki a jövedelméről szóló igazolást és havonta gyermekenként ki kell utalni számára a 4200 forintot – amit korábban gyermekvédelmi támogatásnak hívtunk, újabban kiegészítő családi pótléknak nevezünk –, holott mindenki tudja, hogy nem érdemli meg, mert nincs rászorulva. Most azt hallani, a tankönyveket is a „rászorulók", tehát ugyanez a kör kapja ingyenesen. Legalább a kistelepülések önkormányzatainak adják meg a döntés jogát, mert ők ismerik a helyi viszonyokat. Különben jó szívvel gondolok vissza az elmúlt négy esztendőre és köszönetemet fejezem ki a képviselőknek, a falubelieknek, hogy segítették a munkámat. Az új önkormányzatnak pedig eredményes tevékenységet kívánok.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elvitték a gólyatetemet

Az áramszolgáltató munkatársai tegnap délután Rábaszentmihályon kiemeltek fészkéből egy élettelen… Tovább olvasom