Kisalföld logö

2017. 01. 16. hétfő - Gusztáv -6°C | -1°C

Karácsonyi asztal és életfa

Csorna - Nagyapáink, dédapáink idején a karácsonyhoz számos hagyomány, hiedelem tartozott. Ilyen volt a karácsonyi asztal is, melynek megfelelő elkészítése bőséget hozott a házra.
Karácsony közeledtével érdemes több, az ünnephez kötődő népszokást, hagyományt feleleveníteni. V. Szalontay Judit muzeológus a karácsonyi asztal „történetét" dolgozta fel.

– A Rábaközben is szórványosan az a hit terjedt el, hogy a megfelelően elkészített karácsonyi asztal a következő év termékenységének záloga – kezdte V. Szalontay Judit. – Csornán a „szentsarokban" elhelyezett asztalt fehér vagy piros hímes terítővel takarták le. Az abroszt rendszerint csak ekkor használták és varázserőt tulajdonítottak neki. Abból vetették a gabonát, és ha beteg volt a háznál, azzal takarták le, azaz bőséget, egészséget reméltek tőle. A karácsonyi asztal alá kosárban szemestakarmányt, búzát, árpát, csöves kukoricát tettek, amit szénával takartak le. Ide kerültek azok a szerszámok, melyeknek használatától függött a jövő évi termés, a haszon. Ezek a tárgyak, illetve a magok a hagyomány szerint karácsony éjszakáján varázserővel telnek meg, „szentelményekké" válnak.

Az ünnepi asztalra egész kenyér, a kis Jézus számára cipó és koszorúba font kalács is került. A karácsonyi menü általában böjti volt: káposzta-, bab- vagy gyümölcsaszalék-leves mákos, túrós tésztával. Jellemző volt, hogy a szokásos ételek mellett csemegét, almát, diót, mézet, fokhagymát is tálaltak. Ezeknek szintén jelentésük volt, a fokhagyma például az egészséget védte. A karácsonyi asztal leszedésének is megvolt az ideje. Aprószentek napján, újévkor, néha vízkeresztkor.

A rábaközi karácsonyi asztal a csornai múzeumban.

– A karácsonyi életfa, termőág az évről évre megújuló természet ősi mágikus jelképe – mondta V. Szalontay Judit. – Állítása általános volt népünknél, míg a karácsonyfa megjelenése teljesen kiszorította, illetve helyettesíti. Magyarországon a karácsonyfa-állításra udvari ösztönzésre az arisztokrácia mutatott példát. Brunszvik Teréz 1824-ben, a Podmaniczky család 1826 táján, aztán Fertőszentmiklóson a Bezerédiek 1834-ben állítottak karácsonyfát. Jáky Ferenc osli plébános 1855-ben már karácsonyfa-ünnepélyt rendezett a falusi gyerekeknek.

– Gyakori volt az asztalra állított fa helyett a mennyezetre függesztett boróka vagy egyéb örökzöld, ami a németségnél is megelőzte a karácsonyfát. Ismert a karácsonyfának a mestergerendára, szobasarokba való felfüggesztése. Ezzel a hagyománnyal a rábaközi településeken is találkozunk, például Szilban, Csornán. A fát almával, mézeskalács figurákkal, ezüstdióval, pattogatottkukorica-füzérrel díszítették. A mézeskalácsformák közül a bárány, a galamb, a szív, a kereszt és a kiscsizma voltak a legnépszerűbbek – tette hozzá V. Szalontay Judit.

Olvasóink írták

  • 1. ákos 2007. december 26. 20:26
    „Nagy értéket képviselnek az efféle írások.Külön köszönet a kutató muzeológusnak.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Székely betlehemes szenteste napján

Farád – Tizenharmadik éve a cserkészek és a farádi gyermekek minden december 24-én délután… Tovább olvasom