Kisalföld logö

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 0°C | 9°C Még több cikk.

Folyamatosan mérik fel a gazdálkodók kárait a megyében

A belvíz miatt károsult gazdálkodók veszteségeit enyhítené az agrárkamara megyei elnöksége. Megyénkben e hétig ötszáznyolcvanhat gazda kért igazolást belvíz, árvíz és jégkár miatt. A gazdák szerint a bajokat inkább megelőzni kellene.


A természeti katasztrófák okozta mezőgazdasági károk mielőbbi enyhítését kéri a kormánytól a megyei agrárkamara. A szervezet elnöksége több pontban foglalta össze, miként lehetne a helyzetet kezelni. A károk mérséklésére egy lehetőség az agrárkamara szerint a forgóeszközhitelek és beruházási hitelek átütemezése. Megoldás lehet, ha a területalapú támogatások kifizetését előbbre hozzák. A kárt szenvedett gazdáknak mielőbb ki kell adni a vis maior igazolásokat, hogy legalább a kötbérfizetési, illetve fedezetvásárlási kötelezettség ne terhelje őket – javasolja az agrárkamara. Indokoltnak tartják egy önkéntes, nonprofit biztosítási rendszer kiépítését vagy a meglévők felkarolását annak érdekében.

Lillik Mária, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal főfalugazdásza portálunknak elmondta: a termelők folyamatosan jelzik káraikat a hivatalnak.

– Vis maior igazolást több esetben kérhetnek a károsult termelők, ilyen a belvíz is. Ez nem jár anyagi segítséggel a jelenlegi jogszabály szerint. Azért van rá szükség, hogy a területalapú támogatásoknál a gazda igazolja, nem hanyagságból nem műveli a földjét – tájékoztatott Lillik Mária. – Például ha tízhektáros vetéséből öt hektár kipusztul, akkor pihentetett, üres területként vesszük nyilvántartásba a kipusztult részt. A falugazdász veszi fel a jegyzőkönyvet és hivatalunk adja ki az igazolást.

Ez arra jó, ha ellenőrzést kap a termelő, akkor nem büntetik meg, mivel nem saját hibájából műveletlen a földje. Természetesen, ahogy a kipusztult területre gépekkel rá lehet menni, a gyommentesítést folyamatosan végezni kell. Az igazolást elfogadják a felvásárló cégek, illetve korábban az APEH-nak is benyújthatták a vállalkozók, alátámasztva a bevételkiesést. Vis maior igazolást megyénkben a hét elejéig ötszáznyolcvanhat gazda kért belvíz, árvíz és jégkár miatt.

Az acsalagi határ Répási-dűlőjében nem arattak. A víz minden vetést elpusztított – mutatta Kovács Tamás és Brányi Zoltán.
Az acsalagi határ Répási-dűlőjében nem arattak. A víz minden vetést elpusztított – mutatta Kovács Tamás és Brányi Zoltán.

A kárenyhítési alap egy nagy persely, melybe hektáronként meghatározott díjat fizetnek be. A társas, illetve egyéni vállalkozók kötelezően, az őstermelők önkéntesen. Az általuk befizetett összeget az állam is beleteszi az alapba. Ebből enyhítik aztán a gazdák veszteségeit.

– Kárenyhítési igényét megyénkben százhetven termelő jelezte összesen ötezer-hétszáz hektár szántóra és kétszáztizenhét ültetvényre. Ebben van belvizes és jég verte terület is – tudatta Lillik Mária. – Az adatok hetente változnak, ahogyan a gazdák mérik fel káraikat.

Polgár Ákos, az Agrya Fiatal Gazdák Szövetségének alelnöke szerint szükség van a kárenyhítésre. De még nagyobb szükség lenne a bajok megelőzésére.

– Jók az agrárkamara ötletei, de ezek az intézkedések csak tűzoltásnak felelnek meg. Hosszú távon mindenképpen a vízelvezetést kellene megoldani – mondta a Kónyban gazdálkodó szakember. – A vízrendezés átgondolása, az idei időjárás is bizonyítja, elengedhetetlen. A földek megfelelő, mély művelése a gazdák feladata. A vízelvezető árkok, csatornák karbantartásának azonban vannak felelősei. Nemcsak az anyagi segítség jelent sokat tehát, hanem az előrelátás is. A hitelek átütemezése szép és jó dolog, de nem oldja meg igazán a problémát, hiszen azt a pénzt valamiből később vissza kell fizetni.

Ezzel a véleménnyel ért egyet az acsalagi Kovács Tamás is. A település határában gyakran okoz gondokat a belvíz.

– A külterületeken a csatornák most rendben vannak. A bajt a sok eső okozta nálunk. A laposabb részekkel nem tudtunk mit kezdeni. A vis maior igazolásra, kárenyhítésre már benyújtottam igényemet. A víz vitte el a repcémet és a búzámat is, de a konkrét kárösszeget még nem tudom. Majd az aratáskor kapunk pontos képet. Van olyan gazdatárs a községben, aki őszi árpájának egy részét már learatta, feltárcsázta a táblát, de a maradékot még most sem tudja levágni.

Kovács Tamás is úgy látja: a hitelek átütemezése enyhíthet a termelők gondjain. A területalapú támogatások előrehozott kifizetését pedig kifejezetten jó ötletnek tartja. Szerinte az alacsony gabonaárak, a gyengébb minőség is növeli a veszteségeket.

Brányi Zoltán a Kapuvári Vízitársulatnál a Rábaköz nyugati területeinek küldöttjeként képviseli a földtulajdonosokat. Neki konkrét javaslatai is vannak, milyen intézkedéssel lehetne megvédeni az acsalagi, csornai, jobaházai, farádi és rábatamási termelők birtokait. – A Kapuvár–Bősárkányi-csatorna visszaduzzadását kell megakadályozni úgy, hogy összekötik a Szegedi-csatornával. Ezt többször is felvetettük már, kis költséggel jelentős károkat lehetne megelőzni így.

Olvasóink írták

  • 6. ferger 2010. július 12. 07:10
    „Sokfelé járok a megyében , volt ahol a nagy esők idején a gazda földjén 30 centis víz állt, a legközelebbi árok meg kb 2 méterre volt / van. Nem sok helyen láttam kiásva egy kis levezető csatornát a földről.... Ha az én terményemről lenne szó, kézzel kiásnék egy árkot, hogy lemenjen a víz, nem a kártérítésre várnék.”
  • 5. pancser 2010. július 10. 16:02
    „Nem irigylem őket, lesz akinek semmije sem marad. A belvíz ellen ügyan lehet védekezni, de a környék olyan, hogy teljes rend soha nem lesz. Ha nincsen eső akkor ugyanott kisül minden. Talán a legveszélyeztetetteb területeket ki kéne vonni a szántóból, támogatással. Ha egy kaszálót önt el a víz akkor az azért más mint amikor a kukoricát buzát viszi el a víz. A hanyi részeken az alakalmilag vízben álló kaszálók természetesek voltak, ha lement a víz szénát készítettek, olykor oly sokat, hogy nagy mennyiségben tudták eladni. A Hanság lecsapolása, az ősi kaszálók legelők feltörése nagy hiba volt. Részlegesen, mondom a legveszélyeztettebb szántókat támogatással vissza lehetne adni az ősi módinak.”
  • 4. sivatag66 2010. július 10. 14:56
    „:)))”
  • 3. janika 2010. július 10. 12:16
    „Szerintem nem is fog megártani a /képen látható/ gazdáknak egy kis böjtölés!”
  • 2. anuvuk 2010. július 10. 11:55
    „Hallottak kedves gazdák olyanról hogy, melioráció,- a talaj felkupacolása az igaz hatalmas pénzekbe, munkába kerül, - de ilyenkor látszik a menthető terület nagysága és csak utána jöhet a megfelelő árok renszerek kialakítása.
    Jól megtervezett, aprólékos szakaszoló munkával,- jelentősen javíthatók a termés kilátások!!”
  • 1. kistázi 2010. július 10. 09:34
    „most a klasszikus két természeti csapásból: aszály,muszály..........
    csak az utóbbi áll.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felújítják a kapuvári Széchenyi utcát

Közel harmincmillió forintból szeptember közepéig felújítják a kapuvári Széchenyi utcát. A lakók… Tovább olvasom