Kisalföld logö

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 16°C | 26°C Még több cikk.

Évszázadon átívelő találkozás

Csorna - Mérete megegyezik az egykori fővárosi Sztálin-szoboréval, négyszáz méternyi sín, közel 200 négyzetméternyi kő van benne. A bronzkezek ’56-os magyarok kézlenyomatai.
A forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára tervezték, de az ötvenegyedikre készült el a csornai 1956-os emlékmű. Monumentális alkotás, a szervezők szerint a „széles körű összefogás eredménye". Október 23-án, holnap avatják fel. Az emlékmű méreteivel és helyével nem mindenki ért egyet Csornán. Mások viszont azt mondják: a település megérdemli, hogy ilyen mű őrizze az 1956-os hősök emlékét. Árpási Tamás a tervező és a kivitelezés művészeti vezetője szerint nem véletlen, hogy ilyen és ekkora. – Eredetileg Budapestre, az ’56-osok terére terveztük Berg Glóriával közösen...

– Miután a pályázaton nem nyertünk, a Csornai Korona Polgári Együttműködési Egyesület vállalta, hogy Csornán építsük fel. Egy évet csúsztunk a különböző hatósági engedélyek miatt – mondta el a körülményekről Árpási Tamás.

Az egy év haladék viszont „jól is jött" a szervezőknek, hiszen volt idejük pénzt gyűjteni. Az előzetes számítások szerint 11 millió forintra volt szükség. A végén összeszámolva ezt az összeget meghaladták a költségek, főleg miután beleszámolták a társadalmi munka értékét is.

Támogatták a kivitelezést helyi vállalkozások, cégek. Így a Pannon-Víz csornai üzemmérnöksége és a többi helyi vállalat, valamint a pénzintézetek. Az egyesület kőjegyeket is kibocsátott 1000 és 5000 forint értékben. Ebből 1 millió 50 ezer forint jött össze. A csornai önkormányzat 2 milliót adott, de a támogatók között volt a megyei önkormányzat is.

Az építkezésben száznál is többen vettek részt, felajánlva „kétkezi" munkájukat.
Az összefogás eredményeként áll az 1956-os emlékmű Csornán. A legtöbb kritika a helyét és a méreteit kifogásolta. Pedig semmi sem véletlen...

– Voltak, akik szabadságot vettek ki, csak hogy segíthessenek – mondta Háncs Károly képviselő. – Bognár Gyuri barátunk például nemegyszer az éjszakai műszakot lehúzva, reggel hét órakor már a lapátot fogta az emlékműnél. Nélkülük és persze családjaik nélkül nem sikerült volna. Az is sokat jelentett, ha valaki csak egy jó szóval állt mellénk, vagy éppen ebédet, uzsonnát hozott, üdítőt küldött.

Akadtak persze ellenzői is az emlékmű építésének. Ők leginkább a helyét és a méreteit kifogásolták. „Pedig mindennek jelentősége van" – állítja Árpási Tamás. Az emlékmű nyolc és fél méter magas. Azért ennyi, mert az 1956-ban ledöntött budapesti Sztálin-szobor is ekkora volt.

– Összenyomva, lekicsinyítve ezt az emlékművet nem lehetett volna megcsinálni. A helyszín sem véletlen. Csorna 1956-ban a menekülők gyülekezési helye volt. Ott akartuk felállítani, ahol erre is utal az alkotás. Több lehetőség is volt, de a legjobbnak, leghatásosabbnak a körforgalom melletti terület tűnt. A vasúti sínek a vonattal menekülőket jelképezik, a kockakövek a barikádokat. A beépített kövek minden bizonnyal „ott voltak" 1956 októberében is a barikádokon, hiszen a fővárosi önkormányzat adta nekünk – jegyezte meg a tervező.

Kockakőből közel 200 négyzetméternyit építettek be. A vasúti síneket a MÁV ajánlotta fel, 400 méternyit.

Miután az anyag rendelkezésre állt, szervezni kellett a munkaerőt. Mindenki az első szóra segített. Megéltek munkavédelmi ellenőrzést is, persze mindent rendben találtak.

Wittner Mária amikor Csornán járt, maga is besegített. Cipelte a kockaköveket. Figyelmeztették, nehéz lesz, mire azt mondta: „Fiatalemberek, nyugodjanak meg, tudják, mennyit felraktam én ezekből valamikor?..." Aztán jelentősége van a tömlöcből kinyúló kezeknek is. Eddig kevesen tudták: a művész ’56-os magyarok, csornaiak kezét mintázta meg.
Érdekes és jóleső látvány, amikor az emlékműnél nézelődők megsimogatják, megfogják a kezeket

– Érdekes és jóleső látvány, amikor az emlékműnél nézelődők megsimogatják, megfogják a kezeket – jegyezte meg Árpási Tamás. – Fél évszázadon átívelő találkozás ez, számomra azt jelképezi, hogy összetartozunk, együtt érzünk egymással. Sok buktató és zökkenő volt a kivitelezés alatt. De összefogással, segítő szándékkal mindig sikerült átlépnünk ezeken. Azt mondhatom, látva az elkészült emlékművet, hogy annak idején ilyet álmodtam meg.

Cs. Kovács Attila

Olvasóink írták

  • 2. sabolcska89 2008. január 07. 13:39
    „Érdekes látvány!”
  • 1. Márkus Rozália 2007. november 02. 21:45
    „Én a multkor Csornán járva észrevettem az emlékművet,nagyon szép és megható látvány volt.Minden elismerésem az alkotó(k)nak.Köszönettel:Márkus Rozália Pilisszentkeresztről.(Pest Megye)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Aki még sohasem hazudott

Hövej - Szinte egész életét szülőfalujában élte le a nyolcvannégy éves höveji Nyikos Gyula. Szavát,… Tovább olvasom