Kisalföld logö

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 0°C | 9°C Még több cikk.

Bevált a gázmotoros fejlesztés

Töretlen fejlődésen ment keresztül fennállása óta a csornai távhőszolgáltató.

Az egykori széntüzeléses rendszer helyett ma már olaj- és gázkazánok működnek, egy gázmotor pedig hő- és villamos energiát is termel.

Csornán húszéves a távhőszolgáltatás. A jubileum kapcsán múltról, jelenről, jövőről, megvalósult elképzelésekről és a tervekről Szabó István ügyvezető igazgatót kérdeztük, aki kezdetektől irányítja a céget.

Átadás a Barbacsi úton

– Még 1984-ben a város tanácselnöke, Kovács Miklós azzal a kéréssel fordult a Győri Hőszolgáltató Vállalat csornai származású igazgatójához, Ihász Lajoshoz, hogy segítsen egy széntüzelésű fűtőmű létrehozásában és üzemeltetésében – idézte fel a múltat Szabó István. – A pozitív döntés után kezdődhetett a tervezés és a kivitelezés. A Barbacsi úti fűtőmű ünnepélyes átadása 1985. november 2-án volt. Akkoriban több mint ötven dolgozóval láttuk el a távhő-szolgáltatási feladatokat Csornán a győri hőszolgáltató keretén belül. Emlékszem olyan évre, amikor 13 ezer tonna oroszlányi daraszenet égettünk el a fűtőmű négy kazánjában.
Szabó István elmondta: a fűtőművet folyamatosan fejlesztették, 1989-ben például egy fűtőolaj-tüzelésű kazánt építettek be, amellyel stabilabbá és jobb hatásfokúvá tették az energiatermelést. Aztán 1992. október elsejétől a csornai önkormányzathoz, illetve annak egyik társaságához, a Baukom rt.-hez került a hőszolgáltató, de hamarosan újabb változás történt.

Töretlen fejlődés

– A képviselő-testület bölcs döntésének köszönhetően 1993. január elsejével megalakult a Csornai Hőszolgáltató Kft. mint önálló gazdasági társaság – fűzte hozzá az igazgató. – Attól kezdve fejlődésünk töretlen volt, újabb fogyasztók kapcsolódtak be a távhőszolgáltatásba. Folyamatirányításunk korszerű számítógépes rendszeren alapul. Három éve közel félmilliárd forintos beruházással, megszüntetve a széntüzelést, az ÉDÁSZ és az Égáz segítségével elkészült egy gázmotoros létesítmény, mely lehetőséget teremt a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre. Három esztendő távlatából elmondható, hogy helyes döntés született. Jelenleg mintegy hatmillió köbméter földgázt és ezer tonna fűtőolajat használunk fel évente. Emellett szólni kell arról is, hogy korábban a MiZo rt. okozott anyagi nehézséget társaságunknak, jelenleg pedig a Margit Kórház több tízmilliós tartozása nehezíti munkánkat. Ugyanakkor örömünkre szolgál, hogy a korábbi és jelenlegi képviselő-testületek is pozitívan értékelték erőfeszítéseinket, elismerték munkánkat. Cégünk huszonhat dolgozója alkalmas arra, hogy biztonságos an, jó színvonalon üzemeltesse a húszéves csornai távhőrendszert.

Környezetvédelmi előnyök

Szabó István derűlátó a jövőt illetően. Egyik fontos feladatnak tartja a fogyasztók megtartását.
– Bízom abban, hogy a távhőszolgáltatás környezetvédelmi, energetikai előnyei egyre jobban előtérbe kerülnek. Elengedhetetlen, hogy a szekunder rendszerek, épületek fűtési rendszerei – melyek a fogyasztók tulajdonai – is korszerűsödjenek. A jövőben elkerülhetetlen lesz a kisebb fogyasztói körök, esetleg lakások egyedi mérése, szabályozása. Ezért az önkormányzat, a fogyasztó és a szolgáltató összhangjára van szükség. Remélem, hogy gázmotoros létesítményünket továbbfejlesztve az lehetőséget nyújt elsősorban az ipari fogyasztónak és más igénybe vevőknek is – hűtési célból – a hidegenergia-szolgáltatásra.
A jubileum alkalmából a csütörtöki ünnepségen a meghívottak jelenlétében Szabó István ügyvezető igazgató idézte fel az elmúlt két évtized történéseit, Papp József polgármester pedig emléklapot adományozott a Csornahő kft.-nek. Ezt követően a résztvevők az igazgató kalauzolásával megtekintették az üzemet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szoboravató Kapuváron

Felavatták dr. Veres János tüdőgyógyász szobrát a kapuvári kórház parkjában. Dr. Sándor József adjunktus méltatta a híres orvos életútját, akinek most felavatott szobrához külföldi orvostársaságoktól is érkeztek koszorúk. A tüdőgyógyász 1979-ben Budapesten halt meg, felesége, fia és lánya is megtisztelték jelenlétükkel a szobor felavatását. Tovább olvasom