Kisalföld logö

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Áldásként kell fogadni a Rába vizét

A Rába mente fejlesztési lehetőségeiről, az agrár-környezetvédelemről, a vízgazdálkodásról és a térség turisztikai elképzeléseiről szervez előadás-sorozatot a Rába Szövetség.
Megyei közgyűlési és minisztériumi támogatással előadás-sorozatot szervez a Rába Szövetség, hogy bemutassák a Rába mente fejlesztési lehetőségeit és javaslatokat tegyenek a folyógazdálkodási terv készítőinek. A Rába mente fejlesztési lehetőségeiről, az agrár-környezetvédelemről, a vízgazdálkodásról és a térség turisztikai elképzeléseiről szervez előadás-sorozatot a Rába Szövetség. A munkában a Palocsa Egyesület és a Magyar Környezet-gazdaságtani Központ (MAKK) munkatársai is segítik a szervezetet. Ezzel párhuzamosan folyamatosan egyeztetnek a vízügyi szakemberekkel a Rába folyógazdálkodási programról. Nemes László, a Rába Szövetség elnöke és Karakai Tamás koordinátor a szövetség munkájáról beszélt a Kisalföldnek.

Változott a vízügy és a civilek kapcsolata

– A folyó menti településeken bemutatjuk a Rába Szövetség szerepét a folyóvölgy fejlesztésében, az elért eredményeket és a célokat – fogalmazott Nemes László. – Tájékoztatjuk az érintetteket az agrár-környezetvédelmi lehetőségekről, a támogatási források elérhetőségéről, a környezeti értékek megőrzéséről. Véleményt fogalmazunk meg a Rába folyógazdálkodási tervről és arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a folyó mentén élők, akár a Rába Szövetség képviseletét is felhasználva, bátran szóljanak bele a térség sorsának alakításába, hisz ez az ő jövőjüket is meghatározza. Az előadásokat a megyei önkormányzat és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatja. Úgy látjuk, van fogadókészség minderre az érintettek részéről.

A Palocsa Egyesület és a MAKK munkatársai saját tapasztalataikról is beszámolnak, amiket a bodrogközi tájrehabilitációs program kidolgozásakor szereztek. A Rába Szövetség másik fontos feladata mostanában, hogy a folyógazdálkodási terv társadalmi egyeztetésében közreműködjön. – Jelentős változás van a vízügy és a civil szervezetek kapcsolatában.

Igyekszünk együttműködni, javaslatainkkal, elképzeléseinkkel segíteni munkájukat, és azt hiszem, ők is megértették, hogy csak közösen érhetünk el eredményeket. Egy főként vízügyi szemlélettel készülő tervvel állunk szemben. Ez nem baj, de mi szeretnénk, ha az itt élők érdekei is megjelennének térségfejlesztési programokban. Tizenöt-húsz olyan alapprojekten dolgozunk, amelyek beépíthetők a Rába-tervbe és a régió hatékony fejlődését szolgálják. A szövetség szakemberei több témában is hallatják véleményüket, ilyen például az agrár-környezetvédelem és az ehhez kapcsolódó támogatások megszerzése, a vízmegőrző gazdálkodás, az ártéri erdőgazdálkodás, tájhasználatváltás, természetközeli ökoturizmus, a többpólusú turizmus, a vízminőség- és ivóvízbázis-védelem.

A természetes folyamatokra alapoznak

– Céljaink olyan termékskála-bővítést is eredményezhetnek, amelyek kizárólag természetes folyamatokra alapoznak – tájékoztatott Karakai Tamás. – Gondolok őshonos gyümölcsösök újratelepítésére, vagy a mélyen fekvő területek vízközeli hasznosítására, az öntözési rendszerek felújítására, a talajvíz rendezésére. Mindezekhez komoly munka szükséges és más szempontú vízgazdálkodás. A Rába vízhozamát áldásként kellene fogadni, úgy, ahogy azt őseink is tették, és megtalálni a víz helyét, ahol hasznosan lehet felhasználni. Az erdők, rétek természetes öntözése, halastavak, holtágak felélesztése valósulhatna így meg. Egy ilyen rendszer az éghajlatra is kedvező hatást gyakorol, akár a katasztrofális aszálykárok is csökkenthetőek. A Rába Szövetségben kritikusan figyelik például a vízügyi szakemberek úgynevezett „szabadon hagyandó sávokkal" kapcsolatos elképzeléseit. Szerintük ez nem jelent mást, mint a meglévő erdők, növényzet kiirtását, hogy áradáskor a víznek „szabad utat" engedjenek, ami viszont felveti az alsó szakaszon a fokozott árvízveszély kérdését.

A Rába mente lakosságát pontosan tájékoztatni kell

– Erre a problémára már a kezdetekkor felhívtuk a figyelmet, de még mindig szerepel a folyógazdálkodási tervben. Szeretnénk elérni, hogy más megoldást találjunk közösen és megakadályozzuk a növényzet irtását, hiszen ez sem a folyó, sem az ártér, de legfőképpen nem az itt élők érdekeit szolgálja. Érdekességként említem meg, hogy annak a Rába-tervhez tartozó térképnek a jelmagyarázatában, amelyet a lakosság körében népszerűsítenek a dokumentum készítői, „elfelejtették" megjelölni a szabadon hagyandó sáv jelzését.

E hiányosság pótlása elengedhetetlen, hiszen ezen területek többsége magántulajdonban van. Számunkra mindenekelőtt a Rába mente lakosságának megfelelő és pontos tájékoztatása és a Rába-régió fejlesztése a legfontosabb – jegyezte meg Nemes László.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Negyvenkétmilliós útpályázat

Pályázatokról, a város építési szabályzatának módosításáról döntöttek e heti rendkívüli ülésükön a… Tovább olvasom