Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

A szociális válság nyomasztóbb

Kapuváron a kívánatos négyezer munkahelynek csak a fele van meg, folyamatosan zsugorodik a város adóbevétele
– Kapuvár vesszőfutása a húsgyár bezárásával kezdődött, aztán folytatódott a vagongyár megszűnésével és a ruhaipari rt. mai válságával. Ez nyilván súlyos szociális feszültségeket és pénzügyi gondot okoz a városnak.

– Kénytelenek vagyunk ezt tudomásul venni. Ám a szociális feszültségek a súlyosabbak, hiszen a pénzügyi gondokat pályázati és egyéb eszközökkel át lehet hidalni. De az nyomasztó, hogy több száz család van munka nélkül a városban.

– Mennyi munkahelyre lenne optimálisan szükség és mennyi van ténylegesen?

– Körzetközpontként négyezer munkahely kellene, de csak kétezer van, ám ennek a fele is a szolgáltatási szférában. Hatszázan dolgoznak a Diadalnál és négyszázan a húsgyárban.

„ Maradjunk a számoknál!"

– Maradjunk a számoknál! Hogyan állnak most az idei költségvetéssel?

– Négyszázhuszonötmilliós mínusszal indult a tervezés, most háromszázötvennél járunk. Ebben benne van a fejlesztésre, az utak és az ipari park második ütemére tervezett 50 milliós kölcsönünk és a már tavaly is igénybe vett 100 milliós folyószámlahitel is. Ezt egyébként eddig mindig vissza tudtuk tölteni. Így most 225 milliós fedezetlen működési kiadásunk van, de még keressük a szűkítés lehetőségeit.

– Miből adódik a mínusz?

– Egyrészt a folyamatos normatívacsökkentésekből. Látni kell, hogy a 3,3 milliárdos költségvetésünkben egy 10 százalékos normatívaszűkítés is 25–30 milliós kiesést jelent. Mivel pedig a nagy cégek bebuktak, iparűzési adónk 204-ről 170 millióra esett vissza, s ez idén még kevesebb lesz. Ha nincs elég munkahely, kisebb lesz a nálunk maradó személyi jövedelemadó-hányad is.

– A működési hiány ellenére ön állítólag azt mondta, intézményeikhez, a „szent tehenekhez" nem nyúlhatnak.

– Ez nem igaz, sőt. Mi már 1994-ben önerőből átvilágítottuk intézményeinket. Most az oktatás van górcső alatt. Ennek nyomán a Pátzay-iskolában csoportösszevonások, pedagóguselbocsátások vannak, és ez a folyamat a többi iskolát is eléri. Ugyanakkor bízunk a többcélú kistérségi társulás adta pályázati és egyéb lehetőségekben.

Eddig Veszkény és Szárföld felsősei jártak hozzánk, idéntől már a himodiak is. Pk várhatóan a Széchenyi-iskolában kapnak helyet. Erről már egyeztettünk a szülőkkel is. A szociális ágazatban most tárgyalunk a Máltai Szeretetszolgálattal a Családsegítő Intézet bizonyos szolgáltatásainak, például az öregek napközi otthonának átadásáról. Kórházunkat sikerült rendbe tennünk, havonta jelentjük az aktuális állapotokat a szaktárcának. Egy hónapot meghaladó tartozásunk nincs.

– Ezekkel az intézkedésekkel az év végére rendezhető lesz a hiányuk?

– Az adósság nem lesz kezelhetetlen.

– Sokak szerint ön korábban nem támogatta az új vállalkozások betelepülését Kapuvárra, sőt, a régebbi cégekkel erről hallgatólagosan meg is egyezett...

„ Egy kezemen meg tudnám számolni őket"

– Egyik állítás sem valós. Egyetlen cégvezető sem kérte ezt, inkább segítőkésznek mutatkoztak. Igaz, a polgármestert sikereikkel nem keresték meg, csak amikor már bajba jutottak. Korábban kitüntettük a húsgyártól Jankó Ferencet, a vagongyártól Zalán Barnabást, s a Diadaltól Szabó Lászlót is. Viszont a bajban már a hús- és vagongyári utódok, a kiutat kereső új cégvezetők jöttek hozzám.

Amikor az ipari park gondolata éppen csak megfogalmazódott, már akkor ajánlgattam mindenkinek a lehetőséget. Azt is tudni kell, hogy a helyi vállalkozóknak is igyekeztünk kedvezni: 800 potenciális adóalanyunkból 450 az adófizető. Iparűzési adónk 93 százalékát pedig 220 gazdasági társaság fizeti, s csak a maradék hetet a 230 egyéni vállalkozó. A Petőfimajorba kiköltözött iparűzőket is segítjük, sőt, van olyan cég is, amelynek városképi szempontból már el kellett volna hagynia a belvárost, mégsem kényszerítjük erre, nehogy az átszervezéssel sz étziláljuk.

– Milyen befektetők kopogtattak önnél korábban?

– Egy kezemen meg tudom számolni őket. Egyetlen komoly, munkahelyteremtő volt, a Provertha. P itt is maradt. Felbukkant még a Velux, egy spanyol gépgyártó meg egy kutyatápszert gyártó cég is. Még nem önkormányzati tulajdonú ingatlanokat is ajánlgattam nekik. Sajnos, sikertelenül.

„ Nincs lelkiismeret- furdalásom"

– A sikertelenségért érez-e felelősséget?

– Nincs lelkiismeret-furdalásom. Amit lehetett, polgármesterként megtettem. Tudomásul kell venni, hogy 1990 óta itt a piaci körülmények diktálnak, s ebbe a nullával egyenlő egy önkormányzati vezető beleszólási lehetősége.

– Válsághelyzetben kikre számíthat leginkább?

– Elsősorban hivatali munkatársaimra, akik naponta látják és tervezik az itt zajló folyamatokat. A képviselő-testület nem minden tagja érzi magára nézve kötelezőnek ezeket a feladatokat. Sokan kívülről szemlélik a dolgokat, s előfordul soraikban tájékozatlanság is, noha minden városatyának módja lenne a legszélesebb körű informálódásra.

– És az országgyűlési képviselő?

– Vele normális a kapcsolatunk. Mi azonnal hivatali helyiséget biztosítottunk számára a városházán. Úgy vélem egyébként, hogy az egyéni képviselők választókerülete túl nagy. Ivanics Ferenc körzetéhez például ötvennél több település tartozik, s ezt nehéz átlátni.

– Ön korábban úgy fogalmazott, a gondokat már „nélkülem fogják megoldani". Mit jelent ez?

– Biztos kijelentéseket nem teszek. Sok függ majd 2006-ban a pártok helyi képviselőinek hozzáállásától, s a lakossági visszajelzésektől. Szeretném, ha olyan személyiség venné majd át a helyem, aki a város jó kapcsolatait, hírét tovább öregbítené. Úgy akarok elmenni, hogy másfél év múlva ne csak én legyek elégedett az elvégzett munkával, hanem másoknak is feltűnjön a fejlődés, az eredmények. Én mindig polgármesternek, s sohasem politikusnak tekintettem magam.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egymillió forint az első lakáshoz

A hatályos kormányrendelet változása nyomán a kapuvári képviselő-testület is felülvizsgálta a lakás… Tovább olvasom