Kisalföld logö

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 13°C | 23°C Még több cikk.

804 milliós siker és bukás

Ma Tocsik Márta a talán leginkább elhíresült csornai származású magyar. Olyannyira, hogy 1996 óta vezetékneve igésülve a gyors meggazdagodást segítő ügyeskedés szinonimájává lett.
Fotó: MTI-archív Tocsik Márta a tárgyalóteremben.
A jogásznő – áprilisi újabb tárgyalása előtt – szülővárosában adott interjút a Kisalföldnek. Itt arra a kérdésünkre, hogy Magyarország következmények nélküli ország lenne, annyit válaszolt: ha azokat kérdezik, akik a következményeket viselik, azoknak erről valószínű más a véleményük.

– Precedens áldozatának tekinti magát?
– Az elmúlt hét év egy tönkretett és tönkrement életről tanúskodik. A megbízásom jellege és díja kicsit korai volt. Idő előtti azokhoz a társadalmi változásokhoz képest, amik 1989–90 tájékán kezdődtek Magyarországon. Azt mondta nekem az egyik ügyvéd, aki ellenem képviselte az ÁPV Rt.-t, hogy nem kellett volna ilyen gyorsan dolgoznom.

– A privatizációs ügyletekhez általában 3–9 százalékos javadalmazás kapcsolódott; munkadíj, költség és sikerdíj – folytatta Tocsik Márta. – Ezen esetekben a sikerdíj a privatizációs bevétel nagyságához kapcsolódott. A több tízmilliárdos privatizációs bevétel 3–4 százaléka így természetesen magasabb az én sikerdíjamnál. Ám az én megbízásom tisztán sikerdíjas volt, ami azt jelenti, hogy az eredménytelenül zárult alkutárgyalások költsége kizárólag engem terhelt. Csendben hozzátenném, hogy közreműködésem eredményeként az államkasszát mintegy tízmilliárd forint gyarapította. Ettől függetlenül valóban azt kell mondanom, hogy az én díjazásom abszolút értékben természetesen magas volt.

Nem pártok, az ÁPV Rt. bízta meg

– Hogy alakultak az emberi és szakmai kapcsolatai a nevével fémjelzett perfolyam idején?
– Nincs az a barátság, nincs az az ismeretség, amely ne szenvedte volna meg ezt az ügyet. Nem lehet felróni az embereknek, hogy megszakították velem a kapcsolatokat. Az ügy és a hozzá kapcsolódó perfolyam olyan horderejű volt, hogy nyilván nem akart senki kapcsolatban lenni velem.
„ Ettől függetlenül a régi életemből, aki nagyon fontos volt, az megmaradt. Az új életemben pedig hihetetlen módon új barátokra leltem."

– A Horn-kormány idején az MSZP és az SZDSZ komoly belső vitái jellemezték a koalíciót. Hogyan lehet, hogy önben mindkét párt vezetői megbíztak?
– El kell oszlatnom egy félreértést. Engem nem az MSZP és az SZDSZ bízott meg. Senkit közülük nem ismertem és nem ismerek. Viszont az ÁPV Rt.-nek, a megbízónak van igazgatósága, felügyelőbizottsága és menedzsmentje. Az ÁPV Rt. vezetősége igazgatósági határozatban döntött egykoron arról, hogy ezt a munkát én fogom nekik elvégezni.
– Mi a véleménye Bokros Lajosról, akit itthon főgonosznak kiáltottak ki?
– Hálátlan szerep jutott neki. A szükségállapot kivételével nem ismerek olyan épelméjű kormányt, amely ilyen mérvű megszorító intézkedéseket hozna. Ám az ő történetét nagyon sok családban ismerik. Sokszor előfordul, hogy a család kiadásait valamilyen szempontból szűkíteni kell. Ilyenkor bizony meg kell vonni a gyereknek a zsebpénzét vagy a nyelvóradíjat.

– Néhányan úgy vélik, hogy az ön sikerdíja jogos kárpótlás amiatt, hogy az államosítás idején kisemmizték kereskedőcsaládját.
– A kettőnek semmi köze nincsen egymáshoz. Az egy szomorú történelmi időszak nagyon szomorú következménye volt, hogy tönkretettek olyan családokat, akik helyi nobilitásnak számítottak. Akik kenyeret és munkát adtak a csornaiaknak, s akik magánvagyonukból is nem keveset áldoztak a köz javára. Az én történetem egy egészen más történet, aminek én lettem sajnálatos módon a főszereplője. Itt egy állami megbízásról van szó, ami ma már tudjuk, egy teljesen érvényes szerződésen alapult.

– Önt a jó erkölcs intézménye megsértése miatt fogták perbe. Ez a passzus már a római jogban is benne volt, s a mai demokratikus jogállamokban is létezik. Ugyanakkor Bánáti János, a budapesti ügyvédi kamara elnöke azt nyilatkozta, hogy a jog nem annyira egzakt tudomány, mint a matematika vagy más természettudományok.

A bíróság dönti el, sok volt-e a sikerdíj

– Pontosítanék. A Legfőbb Ügyészség által ellenem indított polgári per lényege a szerződésem semmissé nyilvánítása volt. Másodsorban pedig a jó erkölcsbe ütközés. A római jogban valóban ismert ez a fogalom. Ismereteim szerint az angolszász jogrendszer ezt a passzust nem ismeri. Úgy tudom, hogy a polgári törvénykönyv tervezett módosítása sem veszi már figyelembe. A Legfelsőbb Bíróság az én szerződésemmel kapcsolatban kimondta, hogy törvénybe nem ütközik, de azt is kimondta, hogy a jó erkölcs szempontjából újra kell vizsgálnia első fokon a bíróságnak, hogy abban az időszakban, amikor én dolgoztam, ezzel a munkával összefüggésben milyen munka- vagy sikerdíjak voltak gyakorlatban. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróság azt mondja, hogy abszolút értékben, tehát nem arányaiban soknak tűnik ez a 640 millió forint plusz áfa, de majd az elsőfokú bíróságnak kell bizonyítási eljárásban eldöntenie, hogy ez egyrészt valóban s ok-e. Másrészt az ebben a munkában és megbízásban részt vevők, akik a másik, az önkormányzati oldalon szerepeltek, velük összehasonlításban az én munkadíjam milyen nagyságrendűnek minősül.

„Édesapám pápai áldásban is részesült"

– Ha önnél maradt volna a teljes sikerdíj (1996-os viszonyok között 804 millió forint), támogatott volna valamilyen karitatív szervezetet, mint édesapja, aki komolyan hozzájárult a csornai Jézus Szíve-templom építéséhez, uszoda létesítéséhez, és szenvedélyesen szerette és támogatta a futballt? Még utánpótlástornát is neveztek el róla.
– Ez nálunk családi hagyomány mindkét ágon. Édesanyám Kokas lány volt. A Kokas-ág elsősorban az egyházat támogatta. Mindkét ágról közismert volt a karitatív tevékenység és a jó szándékú segítség. Édesapám a sportot tartotta rettenetesen fontosnak. Nagyon szorgalmazta, hogy az ember szellemi, lelki és fizikai állapota egyensúlyban legyen. Ehhez nyilván olyan közösségi létesítményekre van szükség, ahol mindegyikhez hozzáférnek (könyvtár, templom, sportpálya). Mindegyiknek az alapításában, fenntartásában, finanszírozásában részt vett. A Jézus Szíve-templom édesapám közbenjárásával kapott a hetvenes években hangversenyorgonát. Ha jól emlékszem, ezért az édesapám pápai áldásban is részesült.

– Foglalkoztatja-e önt az EU-csatlakozás ügye?
– Véleményem szerint 1867 és 1989 után a legfontosabb esemény lesz a magyar történelemben.

„ Igennel fogok szavazni és őszintén remélem, hogy az utánunk jövő, végre nyelvet tanuló korosztályok, önszerveződő közösségek profitálnak majd a mi történelmi tapasztalatainkból. "

Kennedy elnök, amikor az USA válságban volt, azt mondta: „Ne azt nézd, mit tesz érted a hazád, hanem azt, te mit tehetsz a hazádért."


Kapcsolódó cikkek >>

LB: a jó erkölcsbe ütköztek az ÁPV Rt.–Tocsik-szerződések (2002-10-22) >>
A Tocsik-per Ítélet előtt (2003-03-21) >>
A Tocsik-per (2003-03-21) >>
Tocsik Márta csak névadó (2003-03-21) >>
A jövő héten ítélet születik a Tocsik-perben (2003-03-21) >>

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Amerre rossz időben még a mentő sem jár

Noha a csornai önkormányzat évekkel ezelőtt utat ígért a Rét utcaiaknak, az ott élők ma is térdig… Tovább olvasom