Kisalföld logö

2018. 02. 23. péntek - Alfréd -1°C | 2°C Még több cikk.

Sziszi: a Való-villa vad dívája

Szombattól csak Sziszi a mosonmagyaróvári Fekete Szilvia. Hogy ki is ő valójában? A valóságban? Megtudhatjuk az újrainduló valóságshow-ból, hiszen a mosonmagyaróvári lány bekerült a ValóVilág 2 villájába.

Innentől pedig már nem rajta, hanem önökön múlik, meddig repíti a hírnév. Hadd mutassam be önöknek a megye új témáját, a következő – remélhetőleg – három hónap vitáinak, beszélgetéseinek alapját: Fekete Szilviát.
Szilvia mamája gondolkodik. Elsőre azt mondja, nincs a lányának olyan tulajdonsága, amit ne ismerne. Aztán Szilvi elbizonytalanítja. Igen, valóban nem úgy ismeri, mint a tenyerét. Három hónap hosszú idő, a lánya meg felnőtt. Lehet, hogy lesz, amiről a képernyőről értesül.

– Az első párbaj még messze van, de én szeretném, ha a Kisalföldnek most lejátszanánk egyet. Mi a legjobb tulajdonságod?

– Nehéz erre válaszolni. Szeretem az összetartozást, illetve összetartom az embereket. Jó vagyok, helyes vagyok, tündér vagyok. Kész. Még talán azt tudom mondani, hogy igazából senkinek nem tudok rosszat csinálni. Sem akarattal, sem akarat nélkül, még akkor sem, ha megbántott. Szerintem ezek a jó emberi tulajdonságaim. Nem vagyok gonosz.

– Mi a legrosszabb tulajdonságod?

– Hát ...ajaj... Nincsen... Biztos, hogy van. Talán annyi, hogy nagyon érzékeny vagyok és ezáltal nagyon megsértődök. Például hamarabb felveszem, ha valaki idegesen szól hozzám. Ilyesmin könnyen beduzzogok, megsértődök, tehát ez a villában sem lesz másképp.

– Mit gondolsz, te miért kerültél be?

– Valószínűleg jópofának tartottak az emberek. Tény, hogy a válogatáson nem a külső volt a fontos, hanem hogy tudok beszélgetni, megnyílni.

– Nem a külső? Hiszen a Kisalföldbe beválogatott fotóid és a bemutatkozó filmed is erre ment rá. Sőt, a VV stábja is központi kérdésként kezelte a jelentkezőknél, ki mennyire vetkőzik.

– A bemutatkozó filmet többórás anyagból vágták össze. A válogatáson tényleg rámentek arra, hogy ki hogyan fog zuhanyozni, de én nem vetkőztem. Tény, hogy a lányok és a fiúk nagyon rámentek erre, de én humorral megoldottam a kérdést.

– Viszont addigra már tudták, hogy nem vagy gátlásos, hiszen előttük volt a papír, hogy go-go girl vagy. Ha egy tanítónő próbálta volna viccel elütni a dolgot, nyilván másképp reagálnak.

– Bizonyára. Tény, hogy a második rosta után beszélgettem a szervezőkkel, és elmondták, hogy ők nem arra mentek, hogy megnézhessenek minket, hanem arra, hogy ki hogyan vágja ki magát, ki milyen személyiség.

– Nyilván felvetődik az emberekben, hogy a villalakóknak nem lehet túl biztos egzisztenciájuk, ha csak úgy három hónapra ott tudnak hagyni csapot-papot.

– Majdnem egy hete – hétfőn – írtam alá egy szerződést, ami fenntartja a játék közben a szabályok változtatásának jogát, amit nekünk kötelességünk betartani. Rengeteg egyéb szabály volt még a szerződésben, de igazából úgy gondolom, hogy aki a harminc közé jutott, azt már ez nem riasztotta vissza.

– És ha előbb láttad volna?

– Elgondolkodtam volna, mert nagyon sok mindenre köteleztek még.

– Mi volt a legkevésbé elviselhető kitétel?

– Az, hogy akkor is szerepelnem kellett volna, ha nem kerülök be a villába. Én ezt feleslegesnek tartottam.

– Mit kellett még aláírnod?

– Alá kellett írnom egy szerződést, hogy miután kiszavaztak vagy kikerültem, még egy hónapig a rendelkezésükre kell állnom. Ezért kapok százezer forintot. Azt is kikötötték, hogy mostantól két éven keresztül a média számára is mindig elérhetőnek kell lennem. Tény, hogy ezért „semmit nem kell tennem", idebent semmittevés van. Ilyen szempontból jobban örülök, hogy nem a Big Brotherbe jutottam be.

– Mert oda is jelentkeztél?

– Igen. És ők sokkal több feladatot kapnak. Persze elsősorban a társaság miatt jelentkeztem, úgyhogy mindegy lett volna, hova megyek. A fő most, hogy bekerültem.

– Az első sorozatba is beadtad a jelentkezési lapokat?

– Nem. Arról lecsúsztam, nem is tudtam róluk, úgyhogy azt sem tudtam, mikor lehet jelentkezni. De aztán, hogy láttam őket, kedvet kaptam. Szeretek barátok közt lenni. Vagy úgy mondom, szeretek sokáig ugyanazokkal az emberekkel lenni. Egyébként még nem tudom, mennyire haverkodom össze a többiekkel, de számítok rá, hogy születnek barátságok.

– Komoly kapcsolat? Van barátod?

– Nincs, már elég régóta egyedül vagyok. Nem zárok ki semmit. Az a fontos, hogy megtudom végre magamról, mennyire vagyok összeférhető egy ilyen helyen. Amolyan önismereti tréningként fogom fel.

– Mi lesz, ha két hét után kiszavaznak?

– Hát akkor majd integetek nekik. Ez sajnos ilyen dolog. Benne van a pakliban. De én szeretem a kihívásokat. Általában vagy vizsgázok, vagy szépségversenyen vagyok (ő nyerte a Fertő szépe-versenyt – a szerk.), vagy ilyen versenyen, vagy olyan versenyen. Most meg ez jött be. Nem hagyom magam sose nyugton.

– Tegyük fel, hogy megnyered a VV2-t. Mi lesz a pénzzel?

– A lé a tét. Valószínű, hogy családi házat nem vennék, egyébként az lenne az első. Visszamegyek go-gózni, de nem Pestre. Magyarországon nem táncolnék...

– Egyébként mikor tudtad meg, hogy megváltoztak a díjak?

– A beszavazóshow előtt egy héttel hallottam, hogy nem lakás, hanem családi ház és nem A2-es, hanem A3-as a nyeremény.

– És családi házzal meg A3-assal visszatérnél táncolni.

– Igen. Nem ez az életcélom, de nagyon szeretem csinálni. Ha megnyerem, akkor is vissza fogok hozzá térni, mert ez az életem. Nem tudom, mi lenne, ha ezt nem csinálhatnám. Boldoggá tesz, felszabadulok tőle. Valaki úszni megy, én táncolni. Persze egy bizonyos életkor felett ezt nem lehet folytatni, de meglátom, mi sül ki a ValóVilág 2-ből, aztán lehet, hogy jelentkezem szeptemberben egy felsőfokú vendéglátó-menedzseri szakra. Már idén próbáltam, csak nem volt elég jelentkező, így nem indították a szakot.

– Mi a te stratégiád vagy az az irányvonal, amit jó lenne betartani a villában?

– Sokan mondták, hogy jó lenne, ha nem szájalnék mindenkivel. Általában szeretem bebizonyítani az igazamat, és mindenkinek nagyon szeretem megmagyarázni a véleményemet. Jó lenne, ha ezt kicsit vissza tudnám fogni. Amúgy mindenki arra biztat, hogy adjam magamat, hogy adjam, aki vagyok, úgy lesz a legjobb. A taktikázásról meg annyit, hogy szerintem az elején nem volt, a közepétől kezdődött el a Györgyinél. Ügyesen csinálta, jó pár embert kipaterolt.

– Aztán nem bírta végig. Mi lesz veled, ha neked végig ki kell bírnod?

– Akkor igyekszem majd végig kibírni. Szerintem ez attól függ, kivel maradok bent, kik maradnak velem a legutolsó körökben. Tőlük függ majd, hogy mennyire bírom, nem tőlem.

– Mit sajnálsz az otthon hagyott dolgok közül?

– A szobámat persze sajnálom, meg a kutyámat, de örökmozgó vagyok, sokszor költöztem már.

– Beszéltünk már pénzről, szerelemről, barátokról, nyerésről. Van, aki mindezeknél fontosabbnak tartja a hírnevet. Milyen „hozadékot" vársz a VV-től?

– Tudom, hogy kisvárosban nem csak a jó jön vissza. Most, az első hetekben biztos sokaknak nem fog tetszeni, hogy go-gózom, talán anyuék is megkapják majd a szomszédoktól is. A go-gózás nálunk sajnos negatív fogalom. Viszont remélem, mire kikerülök, megszeretnek. Örülnék, ha háttértáncosnak kérnének valamelyik zenekarhoz, esetleg revübe. Ahogy mondtam, két évig rendelkezésre kell állni a médiának, tehát valószínűleg szüneteltetnem kéne a go-gózást, amíg lecseng a dolog. Biztosan állítom, hogy utána visszamegyek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Embercsempészet: virágzó üzletág

Az embercsempészet virágzó üzletág a Szigetköz határszéli településein. A szlovák oldalra jóval… Tovább olvasom