Kisalföld logö

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 19°C | 30°C Még több cikk.

Minden struccnak neve és saját egyénisége van

Nem kell már állatkertbe menniük az újrónafőieknek, ha egzotikus állatokat szeretnének látni, hiszen a múlt év végén tucatnyi strucc „költözött” a település határába.
Varga István Varga István madaraival: Sokan érdeklődnek a struccok iránt és látogatnak ki ide.
A nagy testű futómadarak remekül érzik magukat a mérsékelt égövi levegôn, sôt, azt sem bánják, hogy télen homok helyett hóba kénytelenek dugni a fejüket. Annál is inkább, mivel homokot még nem láttak, hiszen pár hónapos koruktól Mosonmagyaróváron, majd az elmúlt év vége óta az újrónafői farmon nevelkednek.
A Fertő–Hanság Nemzeti Park határán létesített struccfarm gazdája, Varga István szerint az állattenyésztés ezen formája gyerekcipőben jár még Magyarországon, annak ellenére, hogy ez az egyik legjövedelmezőbb agrárágazat.

Mindenét hasznosítják

– A kergemarhakór megjelenése után az uniós országokban sokan áttértek a szarvasmarha tenyésztéséről a struccéra. Ennek a madárnak szinte minden porcikáját fel lehet használni valamire: a bôrét, csôrét, tollát, húsát, tojását – mondja Varga István. A bôrébôl táskát, pénztárcát, felsőruházatot készítenek, a jól kiérlelt struccbôr ára vetekszik a krokodiléval és a kígyóéval. A strucc vörös húsa ízletes, hasonlít a szarvasmarháéhoz, és egészséges, mert kevés koleszterint tartalmaz. A futómadarak tartása gazdaságos, hiszen keveset esznek és jól hasznosítják a takarmányt. A strucchús kilójának előállítási költsége fele a sertésének, felvásárlási ára pedig a háromszorosa.
– Hazánkban már közel tizenöt éve foglalkoznak strucctenyésztéssel, működnek különböző szakmai szövetségek. Ennek ellenére mindenki még csak tanulja az állattartás ezen formáját, nincs megfelelő szakirodalom és feldolgozóipar sem alakult még ki. A hazai strucctartásban egyre nagyobb sajnos a beltenyészet. Szükség lenne a vérvonalfrissítésre, ám a szigorú állat-egészségügyi szabályok miatt igen nehéz tenyészállatot behozni az országba.

Vadállatnak minősül

– Az újrónafői telep kialakítását közel egyéves előkészítő munka előzte meg. Számos hatósági hozzájárulás szükséges, mivel a strucc vadállatnak minősül, így tartása engedélyköteles. A tizenöt tenyészállatot aztán a múlt év végén tudtuk kivinni a farmra. Ezek a jószágok rendkívül stresszérzékenyek, ezért sajnos a szállítás után egyet le kellett vágnunk. Farmunk tizennyolc tenyészállat és azok egyéves szaporulatának tartására alkalmas. Sokan érdeklődnek a madarak iránt és látogatnak ki ide. A gyerekek sajnos sok mindent bedobálnak az állatoknak – találtunk már teniszlabdát és műanyag kisautót is –, ám ez rendkívül veszélyes, hiszen a struccok nagyon kíváncsiak a szokatlan dolgokra. Bár a struccok agya kisebb, mint a szemük, mégis nagyon sok dolgot megtanulnak. Minden madárnak saját neve van – némelyik hallgat is rá – és mindegyikük igazi egyéniség. Van köztük egy, amely rendkívül szelíd és közel engedi magához az embereket, másikuk viszont rendkívül bizalmatlan.

Betörtek a farmra

– Néhány napja egy sajnálatos eset következtében az egyik madarunk elpusztult, kettő pedig még most is válságos állapotban van. Az egyik éjszaka valakik behatoltak a farmra és megriasztották az állatokat, amelyek ijedtükben kitörtek a karámból. Amikor kiértünk, két kutya – egy bokszer és egy tacskó – marcangolta a struccokat, az egyik ólban pedig kötelet is találtunk. A madarakat egész éjszaka kergettük, mire sikerült befognunk mindegyiket. Az üldözést nehezítette, hogy a strucc akár hetven kilométeres sebességet is képes elérni futás közben és a szántóföldeken autóval nem tudtuk kergetni őket. A támadás következtében az egyik tenyészállat olyan súlyosan megsérült, hogy még aznap kénytelenek voltunk levágni, kettőnek az életben maradása pedig még mindig kétséges.
A struccoknak három fajtája létezik, a fekete-, kék-, illetve vörösnyakú. Magyarországon leginkább a fekete- és kéknyakúakat tartják. A madarak súlya 120–150 kilogramm között mozog, de a hímek elérik a 180 kilót is, magasságuk pedig átlagosan 2,6 méter. Hetven évig élnek, hároméves korukban válnak ivaréretté és negyvenöt éves korukig tenyészthetők. A tojó március és október között 40–90 darab tojást rak le. Napi takarmányszükségletük alacsony, nagy része lucerna. Könnyen tartható, igénytelen, a rideg tartáshoz tökéletesen alkalmazkodik, betegségekkel szemben rendkívül ellenálló, gazdaságos a tartása, profittermelő képessége kimagasló, tenyésztése Magyarországon ideális.

„ Az előkészítés során a helyiek részéről volt némi ellenállás, sőt, még aláírásgyűjtés is. A problémát vélhetően a megfelelő információ hiánya okozta. Mára azonban megnyugodtak a kedélyek."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Független szervizek uniós módra

Magyarország uniós csatlakozása után veszélybe kerülhetnek a hazai gépjármű-márkakereskedők, mivel a… Tovább olvasom