Kisalföld logö

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 13°C | 23°C Még több cikk.

Emlék az első világháború egyszerű hőseinek

A huszadik század tragédiáit átélő kisembereknek állít emléket kisregényeiben a hegyeshalmi Reisinger Attila.

Az első világháború századik évfordulója alkalmából jelent meg Reisinger Attila Az út végén a nap című tizenegyedik kisregénye. A hegyeshalmi szerző 2004-ben debütált első, Frontbetörés című kötetével, „túlélőballadákkal". Azóta minden évben újabb kisregényben vezet a huszadik század nagy történelmi eseményein keresztül szűkebb pátriánkba: a múlt századbéli Hegyeshalomba, Márialigetre, Mosonmagyaróvárra és az itt élő emberek közé.

– Az új kisregényem témája a nagy háború, főhőse valós személy: nagyanyám bátyja, Nyírő István, akivel kisgyermekként bensőséges kapcsolatot ápoltam. Pista bácsi sokáig titokban őrizte a háborúban átélteket, és abban a reményben hallgatta el, hogy előbb-utóbb elfeledi. Nekem mégis sokszor megnyílt, és beszámolt a fronton átélt szörnyűségekről – tudjuk meg a szerzőtől, aki a főhőstől hallottakat tovább pontosította a témában elérhető forrásanyaggal.

Reisinger Attila szépirodalmi műben állít emléket az első világháborúban harcoló kisembereknek.
Reisinger Attila szépirodalmi műben állít emléket az első világháborúban harcoló kisembereknek.


– A háborút átélt öregek iszonyú terhet hordoztak magukkal. Az első világháborúban még közelharcot vívtak az egymással szemben állók, a megölt ellenség szelleme sokáig kísértette ezeket az embereket – emlékeztet Reisinger Attila, s mint kisregényében is írja, ezek az öregek nem fogytak ki a harctéri történetekből, a háború emlékével öregedtek meg. Őket a csatazaj és a puskaropogás tette felnőtté. A meggyilkoltak arcát negyven év után sem feledték, hiába gyóntak, imádkoztak, semmi sem segített.

Nyírő István az első világégés kitörésekor az orosz frontra került, ahol 1916-ban fogságba esett. Hadifogolyként az oroszországi Orenburgba vitték. Itt éri utol az 1917-es bolsevik forradalom. Katonatársával, Herlicska Jánossal együtt egy lovas hadsereg különítményéhez sorozzák be. A kalmükök lemészárolják a különítményt. A két magyar azonban csodával határos módon megmenekül. Kalandos és izgalmakkal teli út során, gyalog indulnak a Fekete-tenger felé, mindig csak a lemenő napot követve, abban a reményben, hogy Odesszában magyar csapatok állomásoznak. Nyírő István abban a hiedelemben tért haza, hogy győztek: itthon szembesült a vesztett háború szomorú tényével. 

  

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Menetrend külföldi csatlakozások nélkül

Olvasónk – beszerezve az új vasúti menetrendet – csalódva tapasztalta, hogy a nemzetközi… Tovább olvasom