Kisalföld logö

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 27°C Még több cikk.

A hódok meghódították a Szigetközt

Magyarországon kihalása után száz évvel először a Szigetközben telepedett meg a hód természetes körülmények közt. Az 1991-es árvízzel Ausztriából érkeztek, azóta folyamatosan jönnek és itt szaporodnak: mára minden ágrendszerben élnek családok.
Kidöntött fák, jellegzetes rágásnyomok, faforgácsok: ezek jelzik, itt bizony „négylábú ácsok" jártak. A Duna elterelése – s az ökológiai egyensúly felbomlása óta talán az egyik legnagyobb természetvédelmi eredmény a hódok megtelepedése a tájegységben. Az állat több mint száz éve halt ki Magyarországon, s újrahonosítási kísérletekkel korábban többször próbálkoztak, többnyire sikertelenül. Az 1991-es dunai árvíz azonban a Szigetközbe sodort néhány hódot. A négylábúak annyira megszerették ezt a környezetet, hogy még a Mosoni-Duna partjait is meghódították.

Várak és „befúrások"

1998-ra három család telepedett meg itt: a természetvédők szerint már ez is szenzációs fordulat volt a térség életében. A hód társas lény, csak akkor marad meg egy területen, ha párra talál: nos, úgy tűnik, minden négylábú megtalálta a hozzá illőt. Mára elszaporodtak a Szigetközben olyannyira, hogy minden ágrendszerre jut egy-két család – állítja Horváth Gyula, a Szigetközi Tájvédelmi Körzet vezetője.

– Az első hódok az árvizekkel érkeztek a Szigetközbe, ám a legtöbb állat azóta már itt született – kezdte Horváth Gyula. – Általánosan elterjedtek a Mosoni-Dunán is ezek a „fafaragók". Jó néhány helyen hódvárakkal is találkoztam: igaz, általában itt nincs is szükségük rá, mivel a mellékágak magas partjain egyszerűen „befúrnak". A négylábú állatok kedvező körülmények közé kerültek: szinte mindig van víz ezen a szakaszon. Pedig a hódok arra is képesek, hogy alacsonyabb vízállás esetén fákat döntsenek keresztbe, gátat építve ezzel: így elzárják a víz útját, s területükön felduzzad a folyó szintje. A Mosoni-Dunán és a Szigetközben azonban ezt nem is tehetik meg, mert azok szélesek és sebes folyásúak.

Békében egymás mellett

– Az ideális életkörülmények mellett a táplálékuk is adott. Fiatal fűzfaágakat, gallyakat, hajtásokat esznek, melyet bőségesen kínálnak magukból az erdőségek. Az erdészetnek sem okoznak károkat, békében megfér egymás mellett ember és állat. Igaz, a hirtelen jött árvíz jelentős megpróbáltatás számukra, ám ilyen viszonylag ritkán adódik. Ha esetleg tavaszi áradások veszélyeztetik várukat, akkor ideiglenesen odébbállnak, megvárják, míg a vízszint csökkenni kezd – mondta a tájvédelmi körzet vezetője.

A hód a harminc kilogrammos testsúlyt is elérheti, testhossza – a vízben evezésre és kormányzásra, a szárazon támasztékul szolgáló lapos farkával együtt – 105–135 centiméter. A hódvárak mérete különböző, magasságuk meghaladhatja a két métert is. Egy hódcsalád az állandóan együtt élő szülőpárból, valamint az egyéves és kétéves alomból származó 1–4 utódból áll. Territóriumuk egy-két kilométeres partszakaszra terjedhet ki.

A Szigetközben több helyen, például Dunaremeténél, Novákpusztánál és a hédervári határban is jól megfigyelhetőek.
Hazánkban főleg ízletes húsáért és bundájáért vadászták az állatot az 1800-as évek második felében. Úgy tűnt, hogy hazánk területéről végérvényesen kipusztult ez a faj, mígnem 1991 szeptemberében újra találkoztak Ásványráró közelében egy Ausztriából a zöldhatáron át hozzánk került példánnyal.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hegyeshalom története napjainkig

Milyen volt és milyen ma az a település, amelyet több mint 800 éve Hegyeshalom néven emleget a… Tovább olvasom