Kisalföld logö

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Xavér és a hamburgi szélviharok természete

Németország. Az erős viharok Hamburgban megszokott jelenségnek számítanak, de mindenki megijed, ha északnyugatról fúj a szél, mert akkor az Elba hegynek felfelé folyik. Hamburgban élő olvasónk, Galgóczi Róbert beszámolója.
A késő őszi és a kora téli, közepes szélerővel rendelkező viharok Hamburgban megszokott időjárási jelenségek. Senki sem figyel különösebben fel, akkor sem, ha a meteorológusok 120-130 kilométer/órás várható szélsebességről beszélnek. Így volt ez október 29-én. Akkor a Christiansen vihar érkezett egyenesen északról és 140 kilométer/órás sebességgel söpört végig a városon. Akkor is leállt a HÉV hat vonala, leállt számos buszjárat is. A városban szétbogozhatatlan közlekedési zűrzavar keletkezett. Néhány ház elvesztette tetejét. Ahogy írtam – ez megszokott jelenségnek számított.

A város viszont megdermed, áll, vár, ha a meteorológusok észak-nyugatról érkező szélről vagy viharról adnak jelentést. Mi az oka? A térképen mindenki láthatja, az Elba Hamburgtól az Északi-tengerig pontosan ebben az irányban folyik. Ilyen erős szél a tenger vizét az Elba torkolatába, a folyó medrébe nyomja, felduzzasztja, ami Hamburgig felér. Ilyenkor az Elba hegynek felfelé folyik! Ha ez a nagy vízözön dagállyal párosul, a hidrológusok akkor beszélnek szökőárról. Németül Sturmflut = vihardagály. A Xavér vihardagályt okozott, de nem érte el a jósolt szintet.


A krónika szerint Hamburg 1962-ben szenvedett el a mostani szökőárra hasonló eseményt. Akkor is erős vihardagály ömlött a városra és elárasztotta az Elbában lévő Wilhemsburg nevű szigetet. (Wilhelmsburg az a sziget az Elbában, ahol a kivándorlók múzeuma található. Rovatunk korábbi cikke bővebben ír róla.) Az akkori gátak nem bírtak a víznek ellenállni és az egész sziget házakkal és lakókkal együtt víz alá került. Több ezer halálos áldozata lett és több milliós kár keletkezett. Ezért félnek a polgárok még ma is az észak-nyugatról érkezett erős széltől. Most nem voltak veszélyben, mert az akkor épült gát az átlagos dagály fölé ér, kilenc méter magas szökőárt is kibír.

Gondoltam, élménybeszámolót írok erről az erős szélviharról és a magas szökőár lezajlásáról. Izgatott nagyon! Szerettem volna e ritka eseményt fényképezni és képen megörökíteni. Szívesen mentem volna megfigyelni ezt a ritkán előforduló természeti jelenséget. Szerettem volna látni, fényképezni a hullámzó víz habzó taraját. Szerettem volna hallani az Elba fröcskölő csobogását. Szerettem volna testemen érezni a sok csapadékkal és dörgő villámlással járó, tomboló szélvihar mindent elsöprő erejét. Az alant hömpölygő vastag felhőkből csapkodott az eső, szilánkolt a hó és dara is keveredett a dús csapadékba. Igen ám, de a rádió szüntelenül figyelmeztette a polgárokat: aki teheti, maradjon otthon, ne menjen az utcára! Veszélyes hordalékokkal telt a levegő. Sajnálatra méltóan macskát magas erkélyről tovafújt a szél.

A szökőárt okozó Xavér névre keresztelt szélvihar 130 kilométer/órás sebességgel fújt és sodort el mindent, ami az útjában állt. A várt nyolc méterrel a közepes dagályszintje fölé emelkedő vízállás „csak" 6,2 méterrel lépte túl a közepes dagály magasságát. Pusztító ereje sem érte el a várt rombolási fokot. Ennek dacára a városban mégis kivételes állapotot jelentett. Kihaltak az utcák. Szinte leállt a forgalom. Busz- és a HÉV-járatok sem közlekedtek. Több Elba menti városnegyedben víz alá kerültek az utcák. A pincék megteltek vízzel és gazdátlan autókat elvitte a szökőár. Pedig a tűzoltók hangos bemondóval értesítették a lakósságot, hogy a házak előtt leparkolt autókat vigyék magasabban fekvő utcákba.

Láttam a tévében, ahogy meglett embereket elfújt a szél! Ilyenkor életveszélyes az utcán járni. Számos háztetőről zsindelyek potyogtak a járdákra, palatáblák repültek a levegőben, a balkonokról más egyéb háztartási tartozékot fújt le az erős szél. A fákról karvastag ágak szakadtak le, estek az úttestre és dugót okoztak. A vasút is szünetelt. Kidöntött, kicsavart nagy fák blokkolták a síneket, szakították el a felső huzalvezetékeket. A hamburgi repülőtér több száz induló és érkező gépnek nem adott felszállási, illetve leszállási engedélyt. Így sok-sok utas megfeneklett, várótermek padjain, padlóin aludtak. Hamburgon kívül is csúnya világ volt. Az újságok jelentése szerint kétjegyű milliós összegre rúg a keletkezett kár. Egy halálos áldozatról is jelentést adtak. Aztán másnap s harmadnap volt az újságoknak sztorijuk.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vihardagály Hamburgban: hegynek felfelé folyt az Elba

Németország. A szél nyomására keletkezett szökőár veszélyeztette Hamburg Elba közeli negyedeit… Tovább olvasom