Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Múzeum az asztronauták sajtjának

Először csak „vendégként" járt az űrben, aztán az asztronauták a felkészülés során és az űrutazásról visszatérve is fogyasztották a sajtok királyát. Olimpikonoknak is fontos eledele, nem csoda, hogy az olaszok létrehozták a parmezánmúzeumot. S hol máshol, mint egy régi sajtüzemben, hiszen elkészítési technikája az évszázadok során semmit sem változott, csak az eszközök, a szerszámok lettek modernebbek.
Egyre több látogató érkezik a világ minden tájáról a korábban a külföldi turisták számára jóformán ismeretlen olasz városkába, Soragnaba amióta 2003 végén megnyílt az egyedülálló Parmigiano reggiano (parmezán) sajt múzeum. Az alig több, mint négyezer lelket számláló Parma közeli település mondhatni ismert lett, mint maga a több évszázados múlttal rendelkezo Parmigiano reggiano sajt. Boccaccio 1300-as évek közepén íródott Dekameronjában is olvasni reszelt parmezánsajt hegyekről, amelyet makarónira, raviolira szórva vagy kappanlevesben fogyasztottak már abban az időben.


„Ottjártunkkor éppen egy kaliforniai házaspár csodálta a kiállított tárgyakat, de a vendégkönyvben – többek között - új-zélandi, brazil, argentin, panamai, holland, dán, német, belga és most már magyar gratulációk is olvashatók." – írta olvasónk, Sánta Anikó.


A parmezánmúzeumot egy régi, nagyon szépen felújított sajtüzemben rendezték be. Először is azon lepődik meg a látogató, hogy az elkészítés technikája az évszázadok során semmit sem változott, csak az eszközök, a szerszámok lettek modernebbek. Kiállítottak például egy eredeti régi üstöt, amelyben rőzsével melegítették a tejet, mellette pedig a jelenleg használatos gázzal üzemelő üst látható.


A parmezánról, fogyasztásának kedvező hatásáról nagyon sok adatot fel lehetne sorolni. Ez a szemcsés, kemény sajt tartósítószerek, színező- és adalékanyagok nélkül, csak nyers tejből készül. Kizárólag természetes tejoltót és savót adnak hozzá, majd természetes módon érlelik, 12-18-24 hónapig, vagy tovább is.


Egy kilogramm elkészítéséhez 16 liter tej szükséges. A parmigiano reggianot öt megyében készítik: Parma, Reggio Emilia, Modena, Bologna és Mantova környékén. A mintegy hatezer tenyésztő és tejtermelő körülbelül ötszáz kisszövetkezetbe (caseificio) tömörül, innen kerülnek ki az egyenként 35-40 kilogrammos kerek sajttömbök.


A sajtba égetett kód alapján azonosítható a sajtüzem és a dátumot is feltüntetik, mert az állaga, az íze és az ára is a korától függ.
Talán kevesen tudják, hogy ez a közkedvelt sajt volt az első természetes élelmiszer, amely az 1990-es évek végén eljutott a világűrbe. Először csak „vendégként", azt követően az asztronauták a felkészülés során, illetve az űrutazásról visszatérve fogyasztották a sajtok királyát, s szakértők vizsgálták a hatást. Pár éve pedig már a nemzetközi űrállomáson szolgálatot teljesítő űrhajósok étrendjébe is bekerült, leginkább azért, mert könnyen emészthető, magas a kálciumtartalma és – nem utolsósorban – nagyon finom.


Laktózt nem tartalmaz, így a tejcukorra érzékenyek is fogyaszthatják. Gazdag vitaminokban, szabad aminosavakban és foszforban. Kimondottan ajánlott sportolóknak, gyerekeknek és idős embereknek. Az olasz olimpiai csapat hivatalos „beszállítója" is.
Hogy mennyire közkedvelt, azt két adat is bizonyítja: régóta vezeti az élelmiszerlopási statisztikát az olasz szupermarketekben és emellett a legtöbbet hamisított eledel is.


A sajttörténeti múzeumban külön teremben láthatók a külföldön összegyűjtött hamisítványok és utánzatok.
Hiába döntött úgy tavaly az Európai Bíróság, hogy csak olaszországi terméket, a származási helye szerint védett és Párma térségében előállított „Parmigiano Reggianot lehet Európában parmezánnak nevezni, ilyenként forgalmazni, még mindig sok, fogyasztót megtévesztő termék található sok országban a polcokon.


A döntés előzménye egyébként a németek parmezánja miatti panasz volt. Olaszország még 2004-ben kérte az európai csúcsbíróság közbenjárását. Németországban az ott gyártott sajtok is megkapták ugyanis a parmezán elnevezést, amit az olaszok erősen sérelmeztek. Az Európai Bíróság 2002 júniusi ítéletében a parmezán elnevezés alkalmazását ugyanis egyszer már megtiltotta a Parmigiano Reggiano különböző utánzataira.


A tengerentúlon sokkal nehezebb a hamisítványok elleni küzdelem, a fogyasztók sokszor a valódi parmigianóról gondolják, hogy nem eredeti, hiszen a náluk készülő parmezánnak nevezett sajtot ismerik jobban. Ezért is alakult meg pár évvel ezelőtt a parmezánkóstoló szakértők csoportja, akiket egyetemi tanárok készítenek fel és komoly vizsga után kezdhetik el működésüket. Feladatuk elsősorban a minőség ellenőrzése és a hamisítványok kiszűrése.


– A parmezánt sokféle formában fogyasztják az olaszok. Aki egészben, előételként vagy szendvics mellett kedveli, az a körülbelül egy-másfél éves, kevésbé érlelt változatot vásárolja. Egy nagyobb, ékalakú darab hűtőszekrényben sokáig eláll, de lehet kapni egyenként csomagolt snackeket is, tízóraira, uzsonnára kiváló. A két évig vagy tovább érlelt sajt íze markánsabb. Ezt lereszelve szinten minden ételbe beleszórják. Az első fogásként használt tésztákról egyszerűen nem hiányozhat. A tortelli töltelékének is fontos hozzávalója. Sok húsételt díszítenek vékony parmezáncsíkokkal. Kemény héját a háziasszonyok belefőzik a húslevesbe, sőt, újabban már parmezánfagyi is kapható – sorolta Anikó, aki Parmában él, ahol nincs olyan rendezvény, ahol ne lenne kitéve legalább egy félbe vágott parmezán tömb, amiből mindenki magának vághat egy-egy darabkát.


Aki Észak-Olaszországban, Emilia-Romagna tartományban jár, feltétlen térjen be egy sajtüzem melletti üzletbe, ahol első kézből kiváló minőséget vásárolhat. A turistáknak kis, mandula alakú kést is ajándékoznak, amivel könnyen adagolható otthon a parmezán. Sok helyen úgy alakították ki a boltot, hogy egy üvegfalon keresztül látni lehessen a sajtmestereket. Az árak már elég régóta nem változtak, körülbelül 10 eurótól kezdődnek kilónként. A szupermarketekben és a piacon is körülbelül ennyiért kínálják.


A sajttörténeti múzeum minden évben március 1-től december 8-ig tart nyitva szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 10-13 és 15-18 óra között. Hétfőtől péntekig csak csoportokat fogadnak, előzetes bejelentkezés alapján. December 9-től február végéig, a zárva tartás idején is fogadnak csoportokat, de szintén csak előzetes bejelentkezés alapján.


Bejelentkezés: prenotazioni.parmigiano@museidelcibo.it. A belépő felnőtteknek 5 euró, ez magában foglalja a látogatás végén a kóstolót is.
Megközelítése egyszerű: Soragna városka Milánó és Bologna között körülbelül félúton található, az A1-es autópályán Fidenza város kijáratától mindössze pár percre. A múzeumnál biciklit is lehet kölcsönözni, érdemes bekerekezni a központba, s megcsodálni az 1300-as évek második felében épült várat, amelyben jelenleg is egy herceg lakik: Diofebo Meli Lupi di Soragna.


Aki kedveli az ízek kultúráját, a gasztronómia-történetet, beiktathat programjába másik három környékbeli látnivalót, a parmai sonkamúzeumot Langhiranoban, a szalámimúzeumot Felinoban és a paradicsommúzeumot Collecchioban.


Pármát és környékét az ínyencek fővárosának is nevezik. Elsősorban kedvező környezeti adottságainak, a klímának köszönhetően, a Pó síkság, a zöld dombok, az Appenninek közelsége miatt mezőgazdasága, élelmiszeripara ismert és elismert, elég kiemelni a sok finomság közül az édes pármai sonkát, amely Magyarországon is egyre kedveltebb.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ízvilág: Nagyvilági fagyifantázia

Molekuláris gasztronómia forradalmasítja desszertjeinket is. Ha a fagyit és a fizikát együtt… Tovább olvasom