Kisalföld logö

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 7°C | 12°C Még több cikk.

Könyvkedvelés külföldön

Könyvkedvelés külföldön: Recepteket és útleírásokat tartalmazó kötetek a toplistákon

Mivé válik a Gutenberg-galaxis?

Először a televízió, majd a számítástechnika, az internet terjedése keltette fel az aggodalmat, hogy a nyomtatott szóra előbb-utóbb nem lesz szükség. Végéhez ér a könyvek korszaka, a Gutenberg-galaxis? Külföldi olvasóink írták meg tapasztalataikat.

„A napilap vasárnaponként megjelenteti a heti könyves sikerlistát három kategóriában: szépirodalom, szakirodalom és olcsó könyvek. Utóbbi nem keménykötésű sikerkönyveket jelent mintegy 10 eurós (mintegy 2500 forint) áron a szépirodalomból. A lista ismertebb írói mostanában John Grisham, Philip Roth, a magyar származású Ildikó von Kürthy, Patrick Süskind, Umberto Eco, Paulo Coelho, Donna Leon, Henning Mankell és Dan Brown. Nagy keletje van a krimiknek és a szakkönyvek között szerepel a listán a szintén magyar származású Paul Lendvai 1956-ról szóló könyve is. Az itteni gyerekek a Harry Potter és a Gyűrűk ura köteteiért lelkesednek még mindig.

Bolhapiacon, kastélyban, antikvitásban

Egy új keménykötésű könyv ára 20 és 30 euró között van (mintegy 5-7 ezer forint), ami azért nem kevés. Az ismerőseim közül kevesek olvasnak és keveseknek van sok könyvük. Inkább a felsőfokú végzettségűek olvasnak. Az újságokban folyamatosan írnak könyvekről, azok íróiról, propagálják a könyves rendezvényeket. Ne feledjük, hogy Elfriede Jelinek osztrák írónő nem olyan régen irodalmi Nobel-díjat kapott. Az újságok azt is hírül adják, ha Bécsben nagy antik könyvvásárt tartanak. A bolhapiacokon pedig olcsón lehet jó könyveket kapni, én az eisenstadtira szoktam kijárni. Potzneusiedelben, ami innen mintegy 50 kilométer, a kastélyban a tulajdonos régiségekkel és antikvár könyvekkel kereskedik, minden nap nyitva van, a legolcsóbb könyv 1 euróba (mintegy 252 forint) kerül."
Erika, Ausztria

Soknyelvű kínálat nem olcsón

„Luxembourgban sokan és könnyen vásárolnak könyveket, még a mai internetes világban is. A könyvesboltok mindig tele vannak és különösebb habozás nélkül vásárolnak az ügyfelek 20-50 euróért (mintegy 5-12 ezer forint) akár hetente is. Az életszínvonal igen magas, ezért a könyvvásárlás nem okoz problémát a családi költségvetésben. Mivel az ország hivatalos nyelve a francia és a német is egyben, valamint a nemzeti nyelv a luxemburgi és sok a portugál, az olasz bevándorló, valamint igen sok európai uniós köztisztviselő él az országban, igen sok nyelven lehet könyveket, folyóiratokat kapni. Ugyanazon könyvesboltban természetes a német, a francia és az angol nyelvű bő könyvkínálat. Persze azért a fiatalabb nemzedék már kevésbé érdeklődik a könyvek iránt."
Frani, Luxembourg

A könyvtárbusztól a buszon olvasókig

„Svédországban elég drágák a könyvek. De lehet találni olcsón is, interneten, könyvklubbokban. A nagy könyvvásár és leárazás minden év februárjában van. A könyvtárak ingyenesek és még a kis településeken is vannak. Az itteniek szerint igen fontos már kisgyermekkorban elkezdeni és megszerettetni az olvasást, erre nagyon jók a könyvtárak és a tapasztalatom szerint ezt igen jól kihasználják a szülők. Az óvodások rendszeresen látogatják a bibliotékát és van egy könyvtárbusz, ami megy óvodákhoz, otthonokhoz. Az iskoláknak is vannak saját könyvtáraik, ahonnan a diákok rendszeresen kölcsönöznek könyveket, legalább hetente egyszer."
Sanna, Svédország

„Angliában nem a könyvek, inkább a tévé, a rádió, az újság van előtérben. Az emberek sok időt töltenek a buszon, a metrón, a munkahelyükön, így leginkább olyan hasznos »infókra« van szükségük, mint az időjárás, hogy hol lesz elterelés, forgalomkorlátozás, milyen törvény, változás lép életbe. A buszon, a metrón szívesen olvasnak ilyesmiről, arról, melyik híresség mit csinált."
Niki, Ádám, Nagy-Britannia

Újságírók ajánlanak regényeket

„Olaszországban az átlagemberek nem sok könyvet vásárolnak – ennek egyik oka valószínűleg az, hogy sokba kerülnek a kötetek – és keveset olvasnak. Pedig a könyvesboltokban mindig vannak nézelődők. Újabban a postahivatalokban és a szupermarketekben is árusítanak könyveket, általában 15 százalékos árengedménnyel. A bolhapiacokon is lehet találni régi és viszonylag új érdekességeket. Ugyanakkor a könyvtárakban nincs tömeg, pedig a kölcsönzés ingyenes. Sőt, ha nincs meg náluk a keresett olvasnivaló, 1-2 nap alatt meghozatják azt a megye valamelyik másik intézményéből. Sokan úgy vélik, az iskola hibáztatható ezért, a diákokat nem tanítják meg az olvasás szeretetére. A minap egy dokumentumműsor szamárképzőnek nevezte az olasz iskolát, amely egy nemzetközi felmérés szerint 30 ország közül hátulról a negyedik helyen áll.

A könyvolvasási statisztikák évek óta nem változnak, tehát az internet elterjedése nem sokat változtatott a helyzeten. A toplistát a szakács- és az útikönyvek vezetik, ezt követik a szexuális témájú kiadványok. Csak a negyedik helyen áll az irodalom. Pedig a különböző tévéműsorokban rendszeresen bemutatják az új könyveket, olasz és külföldi írókat hívnak vendégül. Középiskolásoknak irodalmi vetélkedősorozatot is szervezett az egyik csatorna. A napilapok, a folyóiratok is felhívják a figyelmet az új kiadványokra és hetente közlik az eladási adatokat, külön a hazai és a külföldi szerzők írásaira vonatkozóan. A Parma megyei lap Önöknek olvastuk rovatában minden nap egy újságíró vagy egy ismert helyi személyiség rövid recenziója, műbírálata, -ismertetése olvasható."
Anikó Olaszország

A kemény kötésű a drágább,a háborús a népszerűbb

„A legnépszerűbb könyvek nálunk leginkább az újságokban közzétett bestsellerlistákon találhatóak. Ezek jellemzően amerikai szerzőtől származó bűnügyi, politikai témájú művek vagy mostanában háborúval foglalkozó írások. A kemény kötésű könyvek viszonylag drágák, a puha kötésűek könnyebben elérhetőek, a népszerűség viszont leginkább a hírverésen múlik. A lakosság kis százaléka vásárol és olvas csak könyvet, a közelünkben élőknek csak kevés könyv van az otthonaikban. A bevándorlók viszont általában magukkal hozzák könyvolvasási szokásukat is.

A gyors információt biztosító internet az újságolvasók számát is fokozatosan csökkenti. Jó példa erre a Los Angeles Timesnál a nagyszabású elbocsátás, leépítés. A könyvek olvasását kevésbé befolyásolja a hírközlés. Egy-egy esetben segít is, amikor közismert botrányról jön ki a könyv. A sajtó és a közoktatás gyakran foglalkozik az olvasás fontosságával. Példa erre az óvodások korai nevelése a könyvek kedvelésére, viszont nagyon sok diák úgy végzi el a 12. osztályt, hogy alig tud csak olvasni."
Bandi, USA Kalifornia

Összeállította: Rimányi Zita

Hónapok a monitor előtt
A fiatal amerikaiak évente összesen 5 hónapot töltenek idén az internet böngészésével, a televízió előtt és MP3-lejátszójukat hallgatva – ez derült ki az amerikai népszámlálási hivatal legfrissebb statisztikai adataiból. A felmérés megállapította, hogy az amerikai serdülők és fiatal felnőttek átlagosan 3518 órát töltenek majd 2007-ben e médiumokkal, ami 5 hónapnak felel meg. Ezen belül 65 nap jut a tévére, 41 az MP3-ra és több mint 1 hét az internetre. Mindezek a tevékenységek fejenként 936,75 dolláros (mintegy 180 ezer forint) költséget jelentenek. A felnőttekről ugyan még nem készült előrejelzés, de az tény, hogy 2005-ben az idősebb amerikaiak közül 97 millióan olvastak híreket az interneten, 92 millióan vásároltak, 91 millióan rendeltek jegyet, szállást utazásaikhoz. Mintegy 13 millióra tehető azoknak a száma, akik saját blogokat hoztak létre. Ennek ellenére továbbra is becsülete van az Egyesült Államokban a hagyományos könyvolvasásnak is és idén várhatóan 55,5 milliárd dollárt (mintegy 10656 milliárd forint) költenek majd könyvekre, több mind 3 milliárd kötet talál vevőre.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Adók Amerikától Ausztráliáig

Több jövőre várható zsebbevágó változás izgatja napjainkban a Magyarországon élőket. Tovább olvasom