Kisalföld logö

2017. 12. 15. péntek - Valér 4°C | 8°C Még több cikk.

Ha a munka(nélküliség) lelki beteggé tesz

Németország. A lelki okokból kiírt betegek száma az utóbbi két évben húsz százalékkal növekedett. Minden harmadik szellemi alkalmazott túlterheltnek érzi magát, állása bizonytalansága miatt depressziós. Pedig gyógyító erő lehetne, annak felismerése, hogy minden ember sikert s dicséretet óhajt. Olvasónk, Galgóczi Róbert elemzése Hamburgból.
Növekszik a lelki zavarokkal küzdő dolgozók száma. Élenjáró betegbiztosító intézet kimutatása szerint az utóbbi két évben húsz százalékkal növekedett a lelki betegek száma. Különösen érintettek a határozott időre szóló munkaszerződéssel rendelkező dolgozók, valamint a részmunkaidőre beállított foglalkoztatottak. Sok pályakezdő fiatal van közöttük. Friss oklevéllel rendelkező fiatal mérnökök, akik nagy lendülettel indultak útra és mit leltek? Többségüket levert lelkiállapotra, nyomott hangulatra vagy búskomorságra késztette az eléjük táruló kilátástalan jövő. Nincs többé kánaán, tejjel mézzel telt szociális piacgazdaság. Az úgynevezett teljes foglalkoztatás túlélte önmagát. Napjaink foglalkoztatottjai úgymond törvényen kívüli állapotba jutottak. Jogvesztett alanyai lettek a globalizált piacgazdaság nem emberséges gyakorlatának.


Az aktuális egészségügyi közlemény alapján – amit az előbb említett betegbiztosító intézet állított össze – a lelki okokból kiírt betegek száma az utóbbi két évben húsz százalékkal növekedett. A leggyakrabban diagnosztizált betegségek közé tartozik a nyomott hangulatot okozó depresszió. Végette a munkaképes alkalmazottak hat százaléka lett beteggé minősítve. A közvélemény-kutatás alapján nyert adatok szerint minden harmadik szellemi alkalmazott túlterheltnek érzi magát. Számukra a jövő imígy hangzó munkaképlete – 0,5 x 2 x 3 – miszerint a jelenleg foglalkoztatottak fele a mai fizetés dupláját fogja keresni, de háromszor annyit kell érte dolgozni. Egészségileg kibírhatatlan lelki teher, azaz beteggé tevő teljesítménysűrítés.

Statisztikailag nézve minden keresettulajdonos – ide értendők a foglalkoztatottak és a munkanélküli segéllyel rendelkezők serege – évente egyszer lelki betegség végett másfél napra kiírt beteg lesz. Ebben a kimutatásban található az is, hogy munkanélküli ember különösen hajlamos a depresszióra, a búskomorságra vagy az üldözöttségi rögeszmére. „Haszontalan elem vagyok. A társadalomnak nincs rám szüksége." – ezen érzésben keresendő a munkanélküliek körében szélesen elterjedt lelki lebetegedés oka.

Ismét a betegbiztosító megállapítását idézem: adatai szerint a szolgáltató iparban alkalmazott dolgozók körében különösen magas a lelki betegség végett beállt hiányzási napok száma. A call-centerek, a szociális- és beteggondozók, az óvónők és éjjeli őrök munkakörei különösen idegfeszítő s kimerítő légkörrel rendelkeznek. Nem meglepő a gyakori hiányzás.

Kutatók felismerése szerint nem csak a tevékenység milyensége mérvadó, hanem a foglalkoztatási szerződés ténye s szövege is. Mi lett ott lefektetve? Mennyi a fizetés? Hány óra a napi munkaidő? Felmondási korlátozás van? Válságbiztos a munkahely? A vállalat betartja a munkaadók és a szakszervezetek között létrejött kollektív tarifaszerződést? Vagy csak nyereséghajhász munkaadó?

Az illetékes megfigyelők szerint a csökkentett munkaidőben dolgozók körében 25 százalékkal magasabb a lelki betegségben szenvedők száma, mint az átlagosan tapasztalt szövetségi mutatószám. Az érintett munkavállalók gyakran úgy érzik – és ez lelki beteggé teszi őket –, hogy lényegbevágó különbség tátong képességük és tevékenységük között. Továbbá: lényegbevágó különbséget látnak munkahelyük bizonytalansága, valamint a törzsdolgozók munkahelye biztonsága között. Keserű tapasztalat az is, hogy ugyanazon végzett munkáért kevesebbet kapnak, mint a vállalat törzsdolgozói. Ebben keresendő a bénító frusztráció oka, a sikerérzés utáni vágy beteljesülésének tartós meghiúsulása. Minden ember sikert s dicséretet óhajt!

Az összegyűjtött adatok arra utalnak, hogy nem csak a tevékenység milyensége okozza a lelki betegséget, hanem a bizonytalan munkahelyből eredő gazdasági kilátástalanság is. Ez terheli a dolgozó, illetve minden ember érzékeny lelkét és testét. Ez a jelenség volt 2010-ben az ipar sok ágában, különösen a gazdasági válságból kifolyólag tapasztalható. Szakértők szerint ebben az évben is sok ipari vállalatnál továbbra is csökkentik a munkaidőt, ami a dolgozóknak részleges munkanélküliséget jelent. Munkabér mellé munkanélküli segélyt kapnak. A munkaadók továbbra is kölcsönmunkásokat foglalkoztatnak és határidős szerződéssel vesznek fel, ha kell tisztviselőket. A szakértők ezért abból indulnak ki, hogy a lelki betegségek továbbra is mindennapjaink kísérőjelenségei maradnak. Így teszi a munka, a munkanélküliség az embert lelki beteggé.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Teljesítménysűrítés

Németország. A jövő munkaképlete: 0,5 x 2 x 3. Azaz a jelenleg foglalkoztatottak fele a mai fizetés… Tovább olvasom