Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Dámák korzózásának kísértete

Ha szóba jön Vittel, mint egy franciaországi város, nálunk a legtöbben „mintha ismerős lenne, de honnan is" gondolattal ráncolják a homlokukat. Pedig Nyugat-Európában szinte minden újságostrafikban is ki van írva a neve. Pontosabban ásványvizes palackra van ráírva és ott az kapósabb, mint honfitársa, a nálunk divatos Evian. Mit érdemes tudni a gyógy- és ásványvizek szülőföldjéről, ahol jelenleg egyetlen magyar él? Dr. Menyhárt Miklós kalauzolt el minket Lotharingiába.
A Monarchia legkedveltett fürdőhelyének a németországi Baden-Baden számított, ahova az arisztokrácia járt gyógykúrára. Így erről a helyről többet tudunk. Ám tőle légvonalban nincs is olyan messze Vittel, ahol a századfordulós időkben hasonló élet zajlott, csak ide nem a Monarchiához tartozó országok uralkodói elitje járt, hanem például az orosz cár, rokonai és udvarának tagjai. Nagy kalapos, abroncsos szoknyás, puffosujjú fodrosruhás, csipkedíszes hölgyek és a nekik karjukat udvariasan nyújtó cilinderes urak jöttek ide gyógyulni.


Ma már unalmasnak tűnik testrészeik vízben áztatása és hosszú sétáik nyugodt váltogatása, ám aki ma tölt pár napot Vittelben, hamar rájön, hogy vize tényleg külsőleg-belsőleg regenerál és ez akkor működik igazán, ha élettempónkat lelassítva töltődünk fel, a környék ma is élénkzöld meseerdőiben, parkjaiban sétálva. Persze ma már a közelben golfpályák, lovardák, kalandparkok és egyéb idegenforgalmi attrakciók is vannak.


A termálfürdőjéről és ásványvizéről híres franciaországi Vittelben dr. Menyhárt Miklós kalauzolta városlátogatásunkat. A bőnyi háziorvos ugyanis szakmai kiküldetésben van ott, az Országos Alapellátási Intézet megbízásából több idősgondozással (geriátria) foglalkozó tanulmányt készít, főként a Vittel kórházában tapasztaltak alapján, ahol jelenleg dolgozik. Hozzá utazva felkészülésképp, ráhangolódásképp már a reptereken, a vasútállomásokon és más büfékben is azt figyeltük, mennyiért adják a Vittel ásványvíz palackját. A háromnegyed literes két és három euró között mozog.


A történelembe besétálva

A kisalföldiek Vittel felé tartva otthonosan érezhetik magukat, mert szép síkságokon át vezet az út, de azok zöldjét rendre fehér tehenek látványa töri meg. Ha pedig vasúton érkezünk, a városka pályaudvara rögtön belépőt jelent a történelmi légkörbe vezető sétára. Ugyanis megőrizte összes századfordulós díszítését és kellékét.


Hatalmas aulájába fényt juttató kapui csábítanának a gyors továbbindulásra, városfelfedező útra. Ám ehhez nagy segítséget ad, több térképet, ajánlót biztosít az állomás épületében működő turistairoda, érdemes emiatt egy rövid kitérőt tenni. Aztán a csarnokból kilépve rögtön szembetaláljuk magunkat a városháza régies épületével – Győrben is hasonlóképp van ez – és kissé balra fordulva a körforgalom közepét szépítő szökőkúttal.


Onnan nyílik a városka főutcája, kedves kis üzletekkel, éttermekkel. Személyes hangulatú helyek mind, közvetlen eladókkal, akik szinte szomjaznak a külföldi véleményére, s ha megkedvelnek, kávéval kínálnak divatos, egyedi ruhák közt is. S itt a bárokban elég annyit mondani, hogy „öndeka", máris hozzák a koffeinmentes kávét. Ilyen hétköznapi franciás rövidítések persze csak élőben sajátíthatók el, nyelvkönyvekből nem megtanulhatók.


Az éttermekben pedig nem furcsállják, ha csak kiadós salátát rendelünk – ami a franciáknál egyébként remek, egyáltalán nem azt jelenti, mint nálunk – és hozzá nem kérünk italt. Elmehetünk vitteli vizet inni a forrásokhoz, s a helyieknek néhány boltban amúgyis sokkal olcsóbb a palackozott ásványvíz, egész nagy kiszerelésekben is kapható.


De gondolatban kicsit térjünk vissza a szökőkúthoz, onnan a másik irányba vezet az út a kaszinóhoz és a zöldbe, fák lombkoronái közé elrejtett konferenciaközponthoz. Így annak betontömbje nem rontja az egyébként különleges épületek összhatását. Ugyanis a múlt század eleji időket idéző villák és hatalmas szállók váltják egymást. Na meg ott a hatalmas park, a nyugalom sétáinak, a gyógyító zöldnek tágas tere, s közepén a pavilonforma korzó az ásványvíz-forrásokkal, a gyógyfürdővel.


Na itt tényleg érzi az ember a hajdan komótosan sétáló hosszúszoknyás dámák kísértetét, de ez kellemes kísértés és nem jelent romos építményeket. Térzene, körhinta, óriássakk várja most is a pihentető érzést mindenkire ráragasztó helyen a turistát. S belepillanthatunk a helyi „club" vendégeinek fenntartott diszkrét luxusba is, ahol tetemes összegekért kínálnak wellness-csomagokat, persze csak tagoknak.


Békák és bringások

Vittel nagy ünnepei a kisvároska lakosságának többszörösét vonzzák a településre egy-egy hétvégére. Például a tavaszi Békavásár, azaz a Foire aux Grenouilles, amikor is tonnányi brekegőnek mondják, hogy „Bonsoir!" (Jóestét!), azaz tetemes mennyiség kerül tányérokba.


S mivel a Vittel ásványvíz szponzora nagy sportversenyeknek is, például a párizsi műkorcsolya és jégtánc Grand Prix-nek és a Tour de France-nak, a kerékpáros verseny útba ejti a fürdőhelyet. Idén a 12. szakasz vezetett a településre, s a 13. indult onnan, így két napig lepték el a bringások a várost, július 16-án és 17-én, s este hatalmas fesztivált rendeztek ebből az alkalomból.


A nyár végén pedig az a fajta vásár jelent látványosságot, amit mi leginkább bolhapiacnak neveznénk, de ennél többről van szó. Jobbára jótékony céllal, különböző szervezeteknek pénzt gyűjtve árusítanak ekkor használt, de még használható holmikat.


A víz meséje

Ásvány- és gyógyvize miatt Vittelben földünk folyékony kincsének dicséretére vízmúzeumot hoztak létre. Az Institut de l'eau tárlói elsőként arra emlékeztetnek, hogy az összes élőlény elengedhetetlen alkotórésze a víz, az élet függ tőle. Érdemes felfrissíteni ismereteinket, mint hőségben magunkat egy jó pohár ásványvízzel.


Érdekesség például, hogy a rovarok testében kevesebb a víz – talán épp ezért van annyi fajuk, ezért annyira elterjedtek, túlélő típusok –, viszont a medúzát 98 százalékos részben alkotja. Az emberbébikben is jóval több van, mint a nagypapa korú idősekben.


A múzeum persze a kulacs fejlődését is példázza, azt bemutatva, az ember mennyi mindent használt vízhordónak, s most hogy viszi magával az űrbe. A régi üvegeket forgató töltőgép pedig míves elődje a mai palackozónak.


Jól értelmezhető rajzok magyarázzák azt is, mennyire lényeges, a talaj mely rétegei közül, milyen kőzetek közül jön fel az ásványvíz, ez határozza meg, milyen ásványokban gazdag és azt is, melyik tartalmaz természetes módon szénsavat.


Vittelnek is tulajdonképpen háromféle ásványvize van – a Source Hepar, a Bonne Source és a Grand Source –, azokat különböző mélységekből nyerik. A legmélyebben lévő a legdrágább, de azt nem is úgy kell inni, mint a csapvizet. S azt is meg lehet kóstolni a korzón lévő forrásnál. Persze csak ha visz magával poharat az ember, csak úgy belelefetyelni nem szabad, de ez nem is jut senkinek az eszébe. Ahogy az sem, hogy nagy kannákkal innen hordja a vizet, mindenki tudja, maximálva van az alkalmankénti mennyiség.


A vitteli vízmúzeum legszimpatikusabb vonása, hogy nem csak a saját márkájának állít emléket, s nem is csak francia társainak, hanem szinte a világ összes ásványvizéről említést tesz így vagy úgy. Az egyik üvegfal mögött felfedeztük a magyar Theodora jellegzetes palackját is.


S ha már a legeknél tartunk, a legrémisztőbb látványt a XIX. századi hidroterápiás szék nyújtja, ami inkább kínzóeszköznek tűnik. Persze akkor még nagyobb presztízse volt az ilyesfajta kúráknak és már akkor gazdag orvosirodalma.


A vízintézet legérdekesebb része az 50-es évek reklámfilmjeinek folyamatos vetítése, azok a világ különböző részein hajdan az ásványvizet, fogyasztását népszerűsítették. Hogy milyen hatékonysággal, azt nem tudni, de manapság nem kis derültséget okoznak vidám jeleneteik. Ehhez képest unalmas annak ismertetése, mit kell ráírni manapság egy-egy ásványvizes palack matricájára.


Így vízelméleti bolyongásunkat folytassuk inkább a helyi uszoda medencéiben merítőzve, amit Lucien Zinsnek, a városka olimpikonjának építettek és róla neveztek el. Közben elmélkedhetünk arról, érdemes volt-e eladnia a helyi önkormányzatnak a vízpalackozás jogát a világ egyik legnagyobb élelmiszermultijának.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Német munkanélküliek: támogatni és követelni

„Fördern und fordern" – Németországban jelenleg ez a munkaügyi hivatal folyosóin és a… Tovább olvasom