Kisalföld logö

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -9°C | 1°C Még több cikk.

Molekulagyártók kapták a kémiai Nobel-díjat

Richard F. Heck, a Delaware Egyetem professor emeritusa, Negisi Ei-icsi, a Purdue Egyetem kémiaprofesszora és Szuzuki Akira, a Hokkaidói Egyetem professor emeritusa kapta megosztva az idei kémiai Nobel-díjat a szerves molekulák szintézisében alkalmazott palládium-katalizált keresztkapcsolások eljárásának kidolgozásáért.
Az illetékes bizottság indoklása szerint a tudósok új és hatékony módon kapcsolták össze a szénatomokat, hogy a mindennapi életünket befolyásoló komplex molekulákat építhessenek.

A díjjal 10 millió svéd korona (mintegy 300 millió forint) jár együtt.
"A szerves kémia a teremtés művészetévé vált a három tudós munkásságának köszönhetően. Kutatásaiknak az egész emberiség a haszonélvezője, hiszen az eljárásnak köszönhetően új gyógyszerek, sokkal fejlettebb elektronikai eszközök és technológiai anyagok jelentek meg. A Nobel-díj bizottság a napjainkban létező legfejlettebb vegyészeti eljárások egyikét ismerte el" - emeli ki a közlemény.

Richard F. Heck amerikai állampolgár, 1931-ben született a Massachusetts állambeli Springfieldben. 1954-ben a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen (UCLA) szerzett PhD-fokozatot, a Delawarei Egyetem professor emeritusa.

Negisi Ei-icsi japán állampolgár, 1935-ben született a kínai Csangcsunban (Changchun), korábbi japán területen. Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen szerezte 1963-ban a PhD-fokozatot, jelenleg a Purdue Egyetem professzora.

Szuzuki Akira japán állampolgár, 1930-ban született Mukavában, 1959-ben PhD-zett a szapporói Hokkaidó Egyetemen, amelynek jelenleg a professor emeritusa.

Negisi a Stockholmból őt telefonon kérdező újságíróknak indianai otthonában elmondta, hogy izgatott volt, amikor korán reggel felébresztette a Nobel-bizottság hívása a hírrel. Hozzátette, hogy már fél évszázada a díj elnyeréséről álmodozott, majd huszonévesen ez már reális álmává vált. Negisi a rájutó - mintegy 100 millió forintnak megfelelő - összeget kutatásai folytatására kívánja fordítani, és még legalább néhány további évet mindenképpen dolgozni szándékozik.

Heck - akit Fülöp-szigeteki otthonában értek utol - felidézte, hogy kezdetben nem volt tisztában munkája jelentőségével. Ennek megértése úgy növekedett, ahogyan haladt előre a vele.

Szuzuki a Hokkaidói Egyetemről közvetített televíziós sajtótájékoztatón kifejezte reményét, hogy díja a kémia felfedezésére ösztönzi a japán fiatalokat. "Csalódásomra nem túl sok fiatal látszik érdeklődni a (természet)tudomány, különösen a kémia iránt" - mondta. A frissen díjazott tudósnak telefonon gratulált Kan Naoto japán miniszterelnök.
A szénalapú (szerves) vegyületek a földi élet "építőkockái". Ahhoz, hogy komplex szerves molekulákat állítsanak elő mesterségesen, a vegyészeknek meg kellett tanulniuk, miként kapcsolják egymáshoz a szénatomokat, utóbbiak ugyanis nemigen szeretnek egymással kölcsönhatásba lépni.

A kémikusok által kidolgozott első eljárások a szénatomok reaktivitásának növelésére irányultak, e metódusok révén azonban csak egyszerű molekulákat sikerült előállítani. Bonyolultabb molekulák építésénél viszont túl sok nem kívánt melléktermék keletkezett a kísérletek során.

"Túlzás nélkül elmondható, hogy a három friss kémiai Nobel-díjas, Richard F. Heck, Negisi Ei-icsi és Szuzuki Akira munkássága az elmúlt másfél évtizedben teljes mértékben megváltoztatta a szerves kémia lehetőségeit" - hangsúlyozta Hajós György, az MTA Kémiai Kutatóközpontja Biomolekuláris Kémiai Intézetének igazgatója.

A palládium által katalizált keresztkapcsolásoknál sikerült megoldani a problémát, és a vegyészek egy sokkal precízebb, hatékonyabb módszer birtokába kerültek. A Heck-reakció, a Negisi-reakció és a Szuzuki-reakció során a szénatomok egy palládiumatomon "találkoznak", és közelségük beindítja a kívánt kémiai folyamatot.

"A Heck-reakció úgynevezett kettős kötéses, azaz az olefinek reakcióját használja ki, Szuzuki egy olyan reakciót fedezett fel, amelyben szerves bórvegyületek vesznek részt, Negisi pedig cink-organikus vegyületek továbbalakítását írta le, de mind a háromban az a közös, hogy szén-szén kötés jön létre e reakciók során" - magyarázta Hajós György.

Olvasóink írták

  • 1. elemér 2010. október 10. 03:39
    „Tudom hogy ez meglepetés de a kimutatások szerint az USA viszi a babért Nobel dijakban. Legjobb egyetemek is az USA-ban vannak, de Mo.-n ez is ujság.;))

    http://www.bbc.co.uk/news/magazine-11500373”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fizikai Nobel-díj - Két orosz díjazott

Andre Geim és Konstantin Novoselov Nagy-Britanniában dolgozó (Manchesteri Egyetem), orosz származású… Tovább olvasom