Kisalföld logö

2017. 05. 27. szombat - Hella 13°C | 25°C Még több cikk.

Elutasították a görögök a nemzetközi hitelezők javaslatait

A népszavazáson részt vevők 61,31 százaléka szavazott nemmel a nemzetközi hitelezők által javasolt intézkedéscsomagra. Donald Tusk rendkívüli csúcstalálkozóra hívta össze az eurózóna tagállamainak vezetőit kedd estére.
A nemzetközi hitelezők által javasolt megállapodást elutasítók tábora győzött a vasárnapi görög népszavazáson a végleges eredmények szerint - közölte hétfőn hajnalban az athéni belügyminisztérium. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke rendkívüli csúcstalálkozóra hívta össze az eurózóna tagállamainak vezetőit kedd estére.

A népszavazáson részt vevők 61,31 százaléka szavazott nemmel a nemzetközi hitelezők által javasolt intézkedéscsomagra, míg az igennel voksolók aránya 38,69 százalék volt. A részvételi arány 62,49 százalék volt, jóval meghaladta az érvényességhez szükséges 40 százalékot.

A görög kormány akaratával egybehangzóan nemmel szavazott a többség a hitelezők által javasolt, reformokat és újabb költségvetési megszorításokat tartalmazó intézkedésekre, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban akkor még számára elérhető összeghez. A januárban hivatalba lépett, a radikálisan baloldali Sziriza pártszövetség által vezetett görög kormány elsődleges követelése, hogy a hitelezők enyhítsenek Athén adósságterhein.

Az athéni parlament épülete előtti Szintagma téren ezrek ünnepelték a népszavazás eredményét.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő a görög televízióban közvetített beszédében üdvözölte a "nem" szavazatok győzelmét, egyúttal kijelentette, hogy Athén kész azonnal visszatérni a tárgyalóasztalhoz hitelezőivel azzal a céllal, hogy újra kinyithassanak az egy hete zárva tartó görög bankok. Ciprasz a görög államadósság átstrukturálásáról való tárgyalásokat szorgalmazott.

Az elsődleges cél most az, hogy a görög pénzintézetek újra ki tudjanak nyitni - mondta. Kijelentette: Athén továbbra is kész reformokra. Egy másik, a Twitter mikroblogportálon közzétett üzenetében Ciprasz rámutatott: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is úgy foglalt állást, hogy a görög államadósság-teher tarthatatlan.

Ciprasz úgy fogalmazott, a választóktól kapott felhatalmazása arra szól, hogy életképes megoldást találjon a görög államadósság-válság kezelésére és ennek érdekében a lehető legjobb tárgyalási pozíciót érje el Görögország számára, nem pedig arra, hogy szakítson Európával.

"A görög nép a legnehezebb körülmények között bizonyította, hogy a demokrácia nem hagyja zsarolni magát" - fogalmazott a görög kormányfő a nemzetközi hitelezők javaslatcsomagjára utalva. A döntést történelminek nevezte, s úgy vélekedett, az "meg fogja változtatni az Európával folytatott párbeszédet".

Ciprasz közölte azt is: felkéri a görög államfőt, hogy hétfő reggelre hívjon össze egy tanácskozást a görög pártok vezetőinek részvételével.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az eurózóna tagállamainak rendkívüli csúcstalálkozóját hívta össze Brüsszelbe kedd estére. Hétfőn Angela Merkel német kancellár Párizsba utazik, ahol Francois Hollande francia államfővel vitatják meg a vasárnapi görög népszavazás eredményét.

Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter a részeredmények ismeretében úgy vélekedett, nehezen képzelhetőek el az újabb tárgyalások Görögországgal. Gabriel szerint Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök "felégette az utolsó hidakat" Európa és Görögország között, amelyeken át elmozdulhattak volna a megegyezés felé. Vele szemben Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter úgy véli, hogy a görögországi népszavazás kimenetelétől függetlenül Európának már hétfőn újra kell indítania a politikai szintű tárgyalásokat az athéni vezetéssel. Emmanuel Macron úgy fogalmazott, hogy a görög vezetők és európai partnereik közösen idézték elő a válságot, és Európa felelőssége, hogy elkerülje "az euróövezet versailles-i szerződését". Ezzel a miniszter arra utalt, hogy az első világháború után aláírt békeszerződésben a győztes hatalmak olyan súlyos feltételek elfogadására kényszerítették Németországot, amelyek hozzájárultak a fasizmus felemelkedéséhez.

Jeroen Dijsselboem, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnöke Görögország jövője szempontjából "nagyon sajnálatosnak" nevezte a népszavazás eredményét. Közölte: tudomásul veszi az eredményt, ám álláspontja az, hogy a görög gazdaság talpra állításához nehéz intézkedésekre és reformokra van szükség. "Most megvárjuk a görög hatóságok kezdeményezéseit" - hangsúlyozta Dijsselboem.

A görög kormányfő elutasította azokat a vélekedéseket, amelyek szerint a népszavazás gyakorlatilag Görögország euróövezeti tagságáról szólt. Londoni pénzügyi elemzők szerint azonban noha a nem lehet egyértelműen kizárni, hogy Görögország az euróövezet tagja marad, a legvalószínűbb forgatókönyv azonban most már a Grexit, vagyis Görögország távozása a valutaunióból.

Az Európai Bizottság rövid közleményben reagált a görögországi népszavazás eredményére, tudatva, hogy tudomásul veszi, és tiszteletben tartja a referendum kimenetelét.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke még hétfőn is egyeztet az euróövezet másik 18 tagállamának vezetőivel és az uniós intézmények vezetőivel egyaránt. Hétfőn reggel konferenciabeszélgetést folytat az eurócsúcson elnöklő Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszterrel, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnökével, valamint Mario Draghival, az Európai Központi Bank vezetőjével, kedden pedig az Európai Parlamentben szólal majd fel.

Korábban:
2.55 - A "nem" szavazatok győzelmét erősítette meg a végeredmény


A nemzetközi hitelezőkkel való megállapodást elutasítók tábora győzött a vasárnapi görög népszavazáson a végleges eredmények szerint - közölte hétfőn hajnalban az athéni belügyminisztérium.

Az előzetes eredményekkel gyakorlatilag megegyező hivatalos végeredmény szerint a népszavazáson részt vevők 61,31 százaléka szavazott nemmel a nemzetközi hitelezők által javasolt intézkedéscsomagra, míg az igennel voksolók aránya 38,69 százalék volt.

A részvételi arány 62,49 százalék volt, jóval meghaladta az érvényességhez szükséges 40 százalékot.

A görög kormány akaratával egybehangzóan nemmel szavazott a többség a hitelezők által javasolt, reformokat és újabb költségvetési megszorításokat tartalmazó reformintézkedésekre, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban akkor még számára elérhető összeghez. A januárban hivatalba lépett, a radikálisan baloldali Sziriza pártszövetség által vezetett görög kormány elsődleges követelése, hogy a hitelezők enyhítsenek Athén adósságterhein.

1.48 - Londoni elemzők: most már a Grexit a legvalószínűbb forgatókönyv

Londoni pénzügyi elemzők szerint a hivatalos hitelezők megállapodási javaslatait határozott többséggel elvető vasárnapi görögországi népszavazás után sem lehet egyértelműen kizárni, hogy Görögország az euróövezet tagja marad, a legvalószínűbb forgatókönyv azonban most már a Grexit, vagyis Görögország távozása a valutaunióból.

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábja vasárnap éjjel összeállított helyzetértékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi görög kormánnyal rendkívül nehéz lesz megállapodásra jutni bármiféle további pénzügyi programról, tekintettel a népszavazási eredményre.

A Barclays elemzői szerint a görög bankválság valószínűleg fizetőképességi válsággá fajul, amint az eurójegybank (EKB) leállítja a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatást (ELA). Ez várhatóan legkésőbb július 20-án bekövetkezik, Görögország ugyanis akkor lenne köteles törleszteni egy 4,2 milliárd eurós kötvénykötelezettség-hányadot az EKB-nak.

A görög kormány ezután fizetési ígérvények kibocsátására kényszerülhet. Ezek az eszközök párhuzamos valutaként funkcionálhatnak az euró mellett, de végül szükségessé válhat a görög jegybank részéről egy teljesen új valuta forgalomba bocsátás a likviditás fenntartása és a bankok tőkepótlása végett. Athén ezen a ponton várhatóan a fizetési ígérvényeket váltja majd át az új drachmára - jósolták a Barclays közgazdászai.

A ház szerint a Grexitről nem a görög kormány fog önkéntesen dönteni, hiszen a legutóbbi felmérések alapján a görög választók 81 százaléka az euróövezetben szeretne maradni. Emellett a többi euróövezeti kormány sem dönthet úgy, hogy Görögországot kizárja a valutaunióból, mivel ez politikai szempontok miatt nem elképzelhető, és jogi lehetőség sincs erre.

Így az, hogy Görögország meddig tud az euróövezetben maradni újabb pénzügyi segélyprogram nélkül, azon múlik, hogy az EKB hajlandó lesz-e továbbra is likviditási segítséget nyújtani a görög bankrendszernek, és azon, hogy milyen következményekkel jár, ha Görögország július 20-án hátralékba kerül az EKB-nak fizetendő törlesztési hányaddal - áll a Barclays elemzésében.

A cég szakértői szerint azonban az eurójegybank legkésőbb július 20-án leállítja az ELA-folyósításokat, ha addig nem születik megállapodás egy új pénzügyi programról. Ezután a görög bankrendszer nemcsak illikvid lesz, hanem fizetésképtelenné is válik, a finanszírozás hiánya pedig a görög gazdaság összeomlását eredményezi.

Ez a helyzet viszont nem tartható fenn néhány napnál tovább, a görög kormány ezért kénytelen lesz ellenőrzése alá vonni a görög jegybankot, és kényszeríteni arra, hogy lássa el likviditással a görög bankrendszert, ami tényszerűen új valuta nyomtatását jelenti. Ez a maastrichti megállapodás egyértelmű megsértése lenne, és e fejlemények nyomán Görögország biztosan kikerülne az euróövezetből - áll a Barclays vasárnap éjjeli elemzésében.

A ház a várható piaci reakcióval kapcsolatban hangsúlyosan kiemeli, hogy a globális intézményi befektetői közösség nem számított a görög népszavazás elutasító végeredményére.

A Barclays közvetlenül a referendum előtt 1244 intézményi ügyfelének bevonásával gyorsfelmérést végzett, és a megkérdezett befektetési társaságok 66 százaléka várta azt, hogy az igenek lesznek többségben a görög népszavazáson.

Egy másik nagy londoni pénzügyi szolgáltató csoport, a TD Securities elemzői hétfő hajnali helyzetértékelésükben közölték: a népszavazás eredménye nyomán jelenleg 45 százalékos esélyt adnak arra, hogy Görögországnak távoznia kell az euróövezetből.

A ház szerint az általa felvázolt lehetséges forgatókönyvek közül ez a legnagyobb egyedi kockázat.

A cég elemzői 30 százalékos esélyt látnak arra, hogy a jelenlegi görögországi politikai keretek között mégis megállapodásra jut Athén a hivatalos hitelezőkkel.

A TD Securitiesnél 25 százalékos eséllyel szerepel az a kimenetel, hogy nem születik megállapodás, és a Grexit marad az egyetlen lehetőség, ám ennek elkerülésére a jelenlegi kormányt saját belső ellenzéke bizalmatlansági szavazással megbuktatja, és az új görög kormány megállapodik a hitelezőkkel.

A TD Securities elemzői szerint a jelenlegi kormány és a hivatalos hitelezők közötti egyezség esélyeit korlátozza, hogy az európai vezetők "nem kapitulálhatnak" a morális kockázat kialakulásának veszélye nélkül, így Görögország a népszavazás után sem számíthat a referendum előtt megajánlottnál könnyebb megállapodási feltételrendszerre.

Mindezek alapján a ház azt jósolja, hogy az euróövezeti vezetők tesznek egy utolsó megállapodási javaslatot Görögországnak, de ebben a javaslatban szinte ugyanaz a feltételrendszer szerepel majd, mint az eddigiekben.

A TD Securities elemzői szerint azonban az új javaslatcsomag kiegészülhet azzal az ajánlattal, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szembeni tartozások kiegyenlítéséhez Görögország igénybe veheti az euróövezeti pénzügyi stabilizációs mechanizmus, az ESM (European Stability Mechanism) hiteleit, de ehhez az a feltétel is kapcsolódhat, hogy Görögországban nemzeti egységkormány alakul, amely elkötelezi magát a megállapodásban foglaltak végrehajtására.

1.10 - Távozik pártja éléről Antonisz Szamarasz ellenzéki pártvezető

Távozik pártja éléről Antonisz Szamarasz görög ellenzéki vezető, miután a görög pénzügyi mentőcsomagról rendezett népszavazáson a kormány álláspontjával megegyezően a "nem" szavazatok kerültek többségbe.

Ezt Szamarasz vasárnap este jelentette be egy televíziós nyilatkozatában.

Szamarasz és pártja, a konzervatív Új Demokrácia a népszavazás előtt a Görögország nemzetközi hitelezőivel való megállapodás támogatására buzdította a választókat, azonban a vasárnap este közzétett népszavazási részeredmények azt jelezték, hogy a résztvevők többsége elutasította a megállapodást.

"Pártunknak új kezdetre van szüksége. A mai nappal lemondok az Új Demokrácia éléről" - jelentette be a korábbi miniszterelnök Szamarasz. Arra hívta fel a görög kormány európai partnereit, hogy segítsék Alekszisz Ciprasz kormányát "tartós megoldást" találni a görög államadósság problémájára.

Antonisz Szamarasz 2012 júniusa és 2015 januárja között, az Alekszisz Ciprasz vezette radikálisan baloldali pártszövetség, a Sziriza választási győzelmét megelőzően volt Görögország miniszterelnöke.

0.26 - Dijsselbloem:az eredmény nagyon sajnálatos Görögország jövője szempontjából

A görögországi népszavazás eredménye "nagyon sajnálatos Görögország jövője szempontjából" - reagált vasárnap, pár perccel éjfél előtt közzétett közleményében a referendum kimenetelére Jeroen Dijsselboem holland pénzügyminiszter, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnöke.

Dijsselbloem közölte: tudomásul veszi az eredményt, ám álláspontja az, hogy a görög gazdaság talpra állításához nehéz intézkedésekre és reformokra van szükség.

"Most megvárjuk a görög hatóságok kezdeményezéseit" - hangsúlyozta a holland pénzügyminiszter, közölve egyúttal, hogy az eurózóna állam- illetve kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozójával egy napon, kedden az Eurócsoport is összeül, hogy megvitassa a kialakult helyzetet. Az eurózóna tagállamai a két mentőcsomag révén Görögország immár a legnagyobb hitelezőivé váltak.

A szavazatok több mint 95 százalékának összesítését követően a görögországi népszavazáson a választók 61,32 százaléka szavazott arra, hogy Görögország utasítsa el a hitelezők által javasolt reformintézkedéseket, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban akkor még számára elérhető összeghez. A januárban hivatalba lépett, a radikális baloldali Sziriza által vezetett görög kormány elsődleges követelése, hogy a hitelezők enyhítsenek Athén adósságterhein.

0.14 - Esett az euró az ázsiai-csendes-óceáni piacokon

Esett az euró árfolyama dollárral és a japán jennel szemben az ázsiai-csendes-óceáni piacokon a görög népszavazási részeredmények hatására.

Nyitáskor az euró 1,4 százalékot veszített a dollárral szemben, 1,0955 dolláron jegyezték az európai fizetőeszközt, majd 1,0992 dollárra kapaszkodott vissza.

A japán fizetőeszközzel szemben nyitáskor 2,1 százalékkal, 133,5 jenre esett, majd 134,24 jenre korrigált az euró árfolyama.

21.56 - Továbbra is jelentősen vezet a nemzetközi hitelezőkkel való megállapodást elutasítók tábora a leadott szavazatok kétharmadának feldolgozása után a vasárnapi görög népszavazáson.

A görög választási bizottság honlapján található adatok szerint a szavazatok 69,14 százalékának feldolgozottsága után a nemmel szavazók aránya 61,48 százalékot tett ki, míg az igennel voksolók aránya 38,52 százalék volt.

A részvételi arány több mint 55 százalék volt, jóval meghaladta a népszavazás érvényességéhez szükséges 40 százalékot.

A részeredmények értelmében a görög kormány akaratával egybehangzóan nemmel szavazott a többség a vasárnap tartott referendumon, amelyen a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról nyilváníthatták ki véleményüket.

20.23 - Jelentősen vezet a nemzetközi hitelezőkkel való megállapodást elutasítók tábora a leadott szavazatok több mint egyharmadának feldolgozottsági szintjén.

A görög választási bizottság honlapján található adatok szerint a szavazatok 39,37 százalékának feldolgozása után a nemmel szavazók aránya 61,06 százalékot tett ki, míg az igennel voksolók aránya pedig 38,94 százalék volt.

A részvételi arány több mint 55 százalék volt, jóval meghaladta a népszavazás érvényességéhez szükséges 40 százalékot.

Az urnák zárása után közzétett telefonos közvélemény-kutatások nagyon szoros eredményt jósoltak. Az adatok arról tanúskodtak, hogy a görög kormány akaratával egybehangzóan valószínűleg nemmel szavazott a többség a vasárnap tartott referendumon, amelyen a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról nyilváníthatták ki véleményüket.

21.15 - Athén központjában több száz, a görög kormánnyal szimpatizáló ember kezdett ünnepelni, miután a részeredmények szerint a görög választók a vasárnapi népszavazáson nemet mondtak a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásra.

Jelszavakat skandáltak, görög zászlókat lengettek, és "Nem" feliratú táblákat tartottak a magasba a parlament épülete előtti Szintagma téren.

A szavazatok 56 százalékos feldolgozottságánál 61,3 százalék volt a nem-szavazatok aránya, míg 38,7 százalék támogatta a referendumon feltett kérdést, vagyis mondott igent a hitelezők által javasolt intézkedésekre.

Ünnepelnek a kormánnyal szimpatizálók. Fotó: MTI
A görög kormány azonnal folytatni akarja a tárgyalásokat a nemzetközi hitelezőkkel, hogy megegyezésre jussanak és "a felszínen tudják tartani" Görögországot - mondta vasárnap Gabriel Szakellaridisz görög kormányszóvivő.

"Az újrakezdődő egyeztetéseknek nagyon hamar, akár 48 órán belül le kellene zárulniuk" - mondta Szakellaridisz az egyik görög televíziónak, miután az urnazárást követően közzétett napközbeni telefonos felmérések szerint a görög választók valószínűleg elutasították a nemzetközi hitelezők követelményeit a vasárnap megrendezett népszavazáson.

Nikosz Filisz, a kormányzó Sziriza párt parlamenti szóvivője az egyik görög televíziónak elmondta, a nemleges eredmény lehetővé tenné a görög kabinetnek, hogy továbbhaladjon, egyezségre jusson a hitelezőkkel, és normalizálja a bankrendszert.

15.43 - Meghaladta a negyven százalékot a részvételi arány vasárnap kora délután a nemzetközi hitelezők követelményeiről rendezett népszavazáson, s így a referendum elérte az érvényességi küszöböt - jelentették egybehangzóan helyi sajtóorgánumok a görög belügyi tárcára hivatkozva.

Görögországban a népszavazások érvényességéhez a szavazásra jogosultak legalább negyven százalékának kell leadnia a voksát.

A mintegy 9,8 millió választásra jogosult közép-európai idő szerint reggel hat és este hat óra között járulhat a szavazóurnákhoz. Az első eredmények este nyolc óra körül várhatóak.

Délelőtt írtuk



6.25 -
Történelmi jelentőségű népszavazás kezdődött vasárnap reggel Görögországban arról, hogy hajlandó-e a lakosság elfogadni a nemzetközi hitelezőknek az országgal szemben támasztott követelményeit, vagy inkább elutasítja a megállapodásért cserében feltételül szabott reformintézkedések bevezetését.

A szavazás reggel, helyi idő szerint hét órakor kezdődött. A mintegy 9,8 millió választásra jogosult személy este hat óráig járulhat a szavazóurnákhoz. A referendum érvényességéhez legalább 40 százalékuknak voksolnia kell.

Az elmúlt napokban számos európai politikus megismételte, hogy a görögök valójában az euróövezeti tagságukról szavaznak. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter viszont kilátásba helyezte, hogy lemond, ha a szavazók támogatják a hitelezők követeléseit.

Fotók

Ciprasz pénteken egy kormánypárti nagygyűlésen úgy nyilatkozott, hogy "a görögök eltökélték, hogy saját kezükbe veszik sorsukat". "Bármi történjék is hétfőn, ez most a demokrácia ünnepe" - mondta a baloldali kormányfő, aki azt kérte a vasárnapi népszavazás résztvevőitől, hogy küldjék "a méltóság és a demokrácia" üzenetét Európának "nem" szavazatukkal. Úgy fogalmazott, hogy a görögöknek "büszke nemet" kell mondaniuk az ultimátumokra és azoknak, akik "terrorizálják" őket.

A legutóbb, pénteken közzétett közvélemény-kutatási eredmény szerint a megkérdezettek 44,8 százaléka szavazott volna igennel, és 43,4 százalékuk nemmel, ha aznap lett volna a szavazás. A határozatlanok aránya 11,8 százalék. A felmérésben részt vevők 74 százaléka azt mondta: szeretné, ha Görögország bent maradna az eurózónában, 15 százalék pedig azt, hogy nem, mert nemzeti valutát akar. Ebben a tekintetben a bizonytalanok aránya 11 százalék.

Nyugalomban, alacsony részvétellel

11.39 - Teljes nyugalomban, egyelőre alacsony részvétel mellett zajlik Görögországban a népszavazás - mondta Fokasz Nikosz szociológus vasárnap az MTI-nek telefonon Athénból.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának tanára szerint a görög média nem számolt be rendbontásokról, és ő is arra számít, hogy a népszavazás nyugalomban fog lezajlani.

A délelőtti órákban alacsony volt ugyan a részvétel, de minden összehasonlítás félrevezető lenne, mert Görögországban legutóbb 1974 decemberében tartottak népszavazást. Ráadásul - mondta a szakértő - befolyásolhatja a szavazási hajlandóságot az, hogy nyár van, de nem lehet a reggeli alacsony részvételből bármilyen következtetést levonni az estére vonatkozóan. Fokasz Nikosz szerint nem valószínű, hogy a részvételi arány nem fogja elérni a 40 százalékos érvényességi küszöböt.

Ciprasz is szavazott már


Leadta már a szavazatát Prokopisz Pavlopulosz köztársasági elnök, és azt hangoztatta, hogy a választás eredményétől függetlenül "holnap" egységes Görögországban kell élniük az embereknek. Leadta a szavazatát Alekszisz Ciprasz kormányfő is.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a Görögország nemzetközi hitelprogramjáról tartott népszavazáson Athénban 2015. július 5-én. (MTI/AP/Pétrosz Karadjiasz)
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a Görögország nemzetközi hitelprogramjáról tartott népszavazáson Athénban 2015. július 5-én. (MTI/AP/Pétrosz Karadjiasz)

Kicsin múlhat a győzelem


A szociológus rámutatott arra, hogy az elmúlt napokban többféle közvélemény-kutatás jelent meg, volt olyan amelyik a "nemek", és volt olyan, amelyik az "igenek" győzelmét valószínűsítette, de a különbség minden esetben legfeljebb egy-két százalékos volt, vagyis a statisztikai hibahatáron belül mozgott. Ha négy százaléknál kisebb lesz a különbség, akkor valószínűleg csak késő éjszaka derül ki, hogy melyik tábor győz.

Fokasz Nikosz szerint önmagában a népszavazás meghirdetése is a polarizáció útjára terelte a görög társadalmat, az erős megosztottságnak pedig eleve "hagyománya" van az országban. Egy görög újságíró nagyon találóan azt mondta, hogy a "nemmel" szavazókat elsősorban a hitelezők politikájával szembeni düh, az "igennel" szavazókat pedig az attól való félelem mozgósítja, hogy Görögország kikerül az eurózónából vagy az Európai Unióból. A szociológus azt mondja, hogy mind a két érzelem további szembenállásnak táptalajává válhat, ezért is volt fontos a köztársasági elnök vasárnapi nyilatkozata a voks leadása után.

A görögszakértő szerint az országban az értelmiség is nagyon megosztott. A Ciprasz vezette Szirizának erőteljes értelmiségi hátországa volt már akkor is, amikor még kis párt volt, és a népszavazás kiírása már ezt a közösséget is megosztotta. A Szirizára szavazó értelmiségiek jelentős része is kockázatos, hibás döntésnek tartja a népszavazás kiírását, szerintük ez még rosszabb helyzetbe sodorja az országot, Athén nem ér el jobb tárgyalási pozíciót a hitelezőkkel folytatott megbeszéléseken.

Ciprasz: a demokrácia győzelmét jelenti a népszavazás


A görög miniszterelnök szerint a demokrácia győzelmét jelenti a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról tartott népszavazás.

Alekszisz Ciprasz vasárnap, szavazatának leadása után nyilatkozva kijelentette: a referendum üzenete az, hogy a nép kezébe vette önnön sorsát.

"A kormány akaratát figyelmen kívül hagyhatják, de a népakarattal ezt nem tehetik" - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, a vasárnapi referendummal a görög nép azt üzeni, hogy kezében tartja sorsát, a demokrácia legyőzi a félelmet, az elszántság győz a félelem propagandája felett".

"Biztos vagyok abban, hogy egy új utat nyitunk meg Európa népeinek" - tette hozzá. A kormányfő szürke nadrágot, fehér inget viselt, nyugodt és mosolygós volt, egy észak-athéni iskolában berendezett szavazóhelyiségben adta le voksát. Az emberek a nemet skandálták, amikor elhaladt mellettük.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megkezdte dél-amerikai körútját Ferenc pápa

Ecuadorba, dél-amerikai körútjának első állomására érkezett Ferenc pápa. Tovább olvasom