Kisalföld logö

2018. 04. 25. szerda - Márk 13°C | 25°C Még több cikk.

Az atomkorszak évszázada - Csernobil előtt és után

Huszonöt éve, 1986. április 26-án történt a csernobili atombaleset.

Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása az elmúlt száz év legfontosabb nukleáris eseményeiről

1905
- Albert Einstein megalkotta a speciális relativitáselméletet, amely egyebek között tartalmazza az E=mc2 egyenletet, vagyis hogy az energia egyenlő tömeg szorozva a fénysebesség négyzetével. Az elmélet szerint tehát a tömeget át lehet alakítani energiává.

1932 - A Nobel-díjas angol fizikus, James Chadwick alfa-részecskéknek tette ki a berilliumot és igen nagy áthatoló képességű, semleges részecskékből álló sugárzást tapasztalt - ezzel felfedezte a neutront. A neutronnak nem kell legyőznie semmilyen elektromos gátat, ezért képes átjárni és széthasítani a legnehezebb elemek magját is.

1932 - A brit John Cockroft és az ír Ernest Walton részecskegyorsítót szerkesztett, amellyel létrehozták az első atommag-reakciót mesterségesen felgyorsított részecskékkel. Munkájukért 1951-ben Nobel-díjat kaptak.

1939 - A német Otto Hahn és Fritz Strassmann, valamint az osztrák Lise Meitner és Otto Frisch először valósított meg maghasadást: uránt neutronokkal besugározva azt tapasztalták, hogy az uránmagok két közepes nagyságú magra váltak szét, s néhányuk tömege - Einstein elméletét igazolva - energiává változott át.

1940 - Az amerikai Glenn Seaborg és kutatócsoportja először állított elő plutóniumot, mesterséges radioaktív fémet.

1942-46 - Az amerikai hadsereg a titkos Manhattan terv keretében tudósokat alkalmazott az új-mexikói Los Alamosban, hogy hozzák létre az atombombát.

1942 - Az olasz származású Enrico Fermi a magyar Szilárd Leó elképzeléseit felhasználva a chicagói egyetemen beindította az első szabályozott, önfenntartó nukleáris láncreakciót, neutron-besugárzással olyan magátalakulást hoztak létre, amely hasításokkal további neutronokat kelt. A Fermi csapata által épített reaktorban megakadályozták az egyidejű hasadások számának túlzott növekedését és egyensúlyban tartották a folyamatot.

1945 - Az amerikai hadsereg a második világháborúban a végsőkig kitartó Japán ellenállásának megtörésére Hirosimára, majd Nagaszakira is atombombát dobott le.

1946 - Az amerikai hadsereg Oak Ridge-i létesítményéből elszállították egy St. Louis-i rákkórházba az első nukleáris reaktorban békeidőben, polgári használatra előállított radioizotópokat.

1949 - Igor Kurcsatov szovjet fizikus vezetésével megépítették az első szovjet atombombát, ezzel véget ért az atomfegyver amerikai monopóliuma.

1951 - Az Egyesült Államokban elkészült az első tenyésztőreaktor, amely nem csak több nukleáris üzemanyagot állított elő, mint amennyit felhasznált, de jelentős mennyiségű elektromos áramot is termelt.

1952 - Nagy-Britannia is felrobbantotta első atombombáját, ezzel belépett az atomhatalmak közé.

1952 - Az Egyesült Államok felrobbantotta a Teller Ede vezetésével létre hozott első hidrogénbombát, amelynek ereje 700-szorosa volt a Hirosimára dobott atombombának. Fél évvel később felrobbantották az első szovjet hidrogénbombát is.

1954 - Eisenhower amerikai elnök javasolta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség létrehozását. Nem sokkal később az amerikai Kongresszus elfogadta az atomenergia törvényt, ezután magáncégek is építhettek békés célokat szolgáló nukleáris létesítményeket.

1954 - A világon elsőként a Szovjetunióban kapcsolódott az országos energiahálózatra atomerőmű, az obnyinszki létesítmény 5 MW áramot termelt.

1954 - Az Egyesült Államokban szolgálatba állt a USS Nautilus SSN 571, a világ első nukleáris meghajtású tengeralattjárója, amely 1958-ban a világon először hajózott át az Északi sark alatt.

1957 - Létrejött a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 18 tagállammal, hogy támogassa a nukleáris energia békés célú felhasználását. A szervezetnek ma már 151 tagja van.

1957 - Az Egyesült Államokban áramot kezdett szolgáltatni a világ első kereskedelmi célú atomerőműve Pittsburgh közelében.

1959 - Washingtonban aláírták az Antarktisz-szerződést a kontinens atomfegyver-mentesítéséről, az első többoldalú nemzetközi megállapodást, amelyet az atomenergia romboló hatásának kiküszöbölésére kötöttek.

1960 - Franciaország elvégezte első kísérleti nukleáris robbantását.

1962 - Az első gázhűtésű reaktor az angliai Calder Hall-ban épült. Eredetileg egy hadihajóra szánták, de ehhez túl nagynak bizonyult, így a brit fogyasztók számára szolgáltatott áramot.

1962 - A kubai rakétaválság nyomán csaknem atomháború robbant ki az USA és a Szovjetunió között.

1963 - A Szovjetunió, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok Moszkvában aláírta a (részleges) atomcsend-szerződést a légköri, a világűrbeli és a víz alatti atomfegyver-kísérletek megtiltásáról.

1964 - Felrobbantották az első kínai atombombát.

1967 - Aláírták a Tlatelolco-szerződést, az első olyan sokoldalú nemzetközi megállapodást, amely kitiltotta az atomfegyvereket a Föld egy sűrűn lakott térségéből, Latin-Amerikából.

1967 - Moszkvában az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia szerződést írt alá a világűr békés felhasználásáról, majd 1971-ben a tengerfenék fegyvermentesítéséről.

1968 - Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió aláírta az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló atomsorompó szerződést, amelynek ma 189 állam részese (négy vélhetőleg atomhatalom, Észak-Korea, Izrael, India és Pakisztán nem csatlakozott).

1972 - Aláírták a szovjet-amerikai SALT-I. megállapodást, amely tartalmazta a rakétaelhárító védelmi rakétarendszerek korlátozásáról szóló, lejárati határidőhöz nem kötött ABM-szerződést és a hadászati támadó rakéta-fegyverrendszerek korlátozásáról öt évre szóló, ideiglenes egyezményt.

1974 - India elvégezte első atomkísérletét. Szomszédja, Pakisztán 1998-ban lépett be az atomhatalmak közé.

1974 - Irán a német Siemens céggel együttműködve atomerőmű építésébe kezdett Busehrben. Az erőművet orosz segítséggel fejezték be, a tervek szerint idén kezd teljes kapacitással működni.

1974 - Moszkvában szovjet-amerikai szerződést írtak alá a földalatti atomfegyver-kísérletek korlátozásáról, a korlátozást 1976-ban kiterjesztették a békés célú föld alatti atomrobbantásokra is.

1974 - A Dél-afrikai Köztársaság atomfegyverkezési programba kezdett. Az apartheid rendszer bukása után megsemmisítették a nukleáris robbanószerkezeteket, az ország 1991-ben csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez.

1979 - A pennsylvaniai Three Mile Island nukleáris létesítményben az amerikai atomenergia-ipar legsúlyosabb balesete történt. Emberi és tervezési hiányosságok miatt egy karbantartás során az egyik reaktor magjának fele megolvadt, de csodával határos módon a környezetbe nem jutott ki nagyobb radioaktivitás és senki sem halt meg.

1979 - Aláírták a szovjet-amerikai SALT-II. egyezményt. A támadó hadászati potenciálokat korlátozó megállapodást Washington nem ratifikálta, de mindkét ország betartotta.

1981 - Izrael lerombolta Irak Bagdad közelében épülő atomreaktorát, ahol vélhetőleg a zsidó állam ellen bevethető atombomba előállításán dolgoztak. 1982-1987 - Magyarországon üzembe helyezték a paksi atomerőművet. A 4 nyomottvizes reaktor ma már egyenként 500 MW energiát szolgáltat, ez a magyar villamosenergia-termelés 40 százaléka.

1986 - Az atomenergia békés célú felhasználásának legsúlyosabb balesete történt a Szovjetunióban, a csernobili atomerőműben. A katasztrófának 47 közvetlen áldozata volt, mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére, Európára és az Egyesült Államok keleti részére, hatalmas területek szennyeződtek, több mint 200 ezer embert kellett kitelepíteni.

1991 - A Szovjetunió és az Egyesült Államok Moszkvában aláírta a START-I. szerződést a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról és csökkentéséről

1991 - Szétesett a Szovjetunió, atomfegyvertárát négy köztársasága - Oroszország, Kazahsztán, Ukrajna, Fehéroroszország - örökölte. (Az utóbbi három köztársaság a kilencvenes években lemondott az atomfegyverekről.)

1993 - Aláírták az orosz-amerikai START-II. szerződést, amely immár az atom-robbanótöltetek csökkentésére is tartalmazott rendelkezéseket. A dokumentumot Bill Clinton amerikai elnök nem látta el kézjegyével, de Washington tiszteletben tartotta a megállapodást.

1996 - Az ENSZ Közgyűlése elfogadta az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező átfogó atomcsend (CTBT) szerződést.

2002 - Moszkvában orosz-amerikai megállapodást írtak alá a hadászati támadó fegyverek 2012-ig történő radikális csökkentéséről.

2003 - Az év elején Észak-Korea kivonult az atomsorompó-szerződésből és újraindította az 1994-ben leállított jongbjoni atomerőmű egyik reaktorát. Augusztusban - azóta többször felfüggesztett - tárgyalások kezdődtek a két Korea, Kína, az Egyesült Államok, Oroszország és Japán részvételével az észak-korai atomprogrammal kapcsolatban. Észak-Korea 2006-ban, majd 2009-ben is föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre.

2005 - Az ENSZ-közgyűlés átfogó szerződést hagyott jóvá a nukleáris terrorizmus megelőzéséről.

2006 - Iránnak sikerült atomerőműben felhasználható, dúsított uránt előállítania, ezután felmondta az atomsorompó-szerződés kiegészítő jegyzőkönyvét, amely lehetővé tette atomlétesítményeinek előzetes bejelentés nélküli ellenőrzését. Teherán visszautasítja a nyugati véleményeket, hogy polgári célúnak mondott nukleáris programjának leple alatt atomfegyver létrehozásán dolgozik.

2006 - A fúziós atomenergia békés célú felhasználásának szempontjából jelentős nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor (ITER) megépítéséről írt alá megállapodást az EU, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Kanada, Japán és Dél-Korea. A beruházás helyszíne a dél-franciaországi Cadarache.

2008 - Megkezdte működését a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) részecskegyorsítója a svájci-francia határon.

2010 - Prágában aláírták a támadó hadászati fegyverrendszerek további csökkentéséről szóló, tíz évre szóló orosz-amerikai START-III. szerződést. 2010 - 47 állam részvételével rendeztek nukleáris biztonsági csúcsértekezletet Washingtonban az összehangolt fellépésről a nukleáris terrorizmus megelőzése érdekében.

2011 - Japánban földrengés és szökőár következtében súlyosan megrongálódott a Fukusima atomerőmű. A létesítmény reaktoraiban sorozatos balesetek történtek, több alkalommal jelentős mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott a környezetbe. A katasztrófát az 1986-os csernobilival azonos súlyúnak, a nukleáris eseményeket rangsoroló INES-skálán a legmagasabb, hetes fokozatúnak minősítették. (A világon 2011-ben összesen 442 atomreaktor működött, ezek az összes energiatermelés mintegy ötödét adták.)

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Robbanás egy cseh vegyiüzemben, négyen eltűntek

Tíz kilométerről is hallották azt a hatalmas robbanást, amely Csehország keleti részén egy vegyiüzemben történt. Tovább olvasom