Kisalföld logö

2017. 02. 25. szombat - Géza -1°C | 8°C Még több cikk.

A világ 2007-ben: bővülő Európai Unió, magyar az űrben

Folytatódott az Európai Unió bővülése tavaly: Románia és Bulgária belépésével huszonhétre emelkedett a tagállamok száma. Az unió, illetve a G8 állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján, valamint egy ENSZ-konferencián is foglalkoztak az éghajlatváltozás problémájával, és a Föld légkörének melegedésére hívták fel a figyelmet minden idők legnagyobb zenei rendezvényével, a 24 órás Live Earth koncertsorozattal.

Két európai nagyhatalomban, Franciaországban és Nagy-Britanniában is politikai őrségváltás zajlott le: Jacques Chirac után a magyar származású Nicolas Sarkozy lett a francia elnök, Tony Blair pedig Gordon Brownnak adta át a kormányrudat. És ez volt az az év, amelyben Farkas Bertalan után újabb magyar szállt fel az űrbe: az Egyesült Államokban élő Simonyi Károly.

Január

1.: Románia és Bulgária teljes jogú tagja lett az Európai Uniónak, amely ezzel 27 tagúra bővült. Ugyanezen a napon Szlovénia 13. országként csatlakozott az euróövezethez. Hivatalba lépett az ENSZ új főtitkára, Ban Ki Mun, a Koreai Köztársaság korábbi külügyminisztere.

7.: Közvetlenül beiktatása előtt lemondott Stanislaw Wielgus, Varsó kinevezett érseke, aki beismerte, hogy együttműködött az egykori lengyel kommunista titkosrendőrséggel.

8.: Oroszországgal kirobbant vitája miatt Fehéroroszország három napra leállította az orosz kőolajexport Európa felé történő továbbítását.

11.: Addisz-Abebában népirtásért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a zimbabwei száműzetésben élő Mengisztu Hailé Mariam volt etióp diktátort, akinek pere még 1994-ben kezdődött.

18.: Venezuelában a parlament teljhatalommal ruházta fel Hugo Chávez államfőt, aki a következő másfél évben rendeletek meghozatalával alkothat törvényeket.

21.: Szerbia és Montenegró államszövetségének megszűnése óta először rendeztek Szerbiában parlamenti választást. A kormányt csak május 11-én tudta megalakítani a Szerbiai Demokrata Párt élén álló Vojislav Kostunica addigi kormányfő.

26.: Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) düsseldorfi tisztújító kongresszusán a francia Michel Platinit választották elnöknek.

Február

7–8.: A szaúd-arábiai Mekkában aláírták a megállapodást a Fatah mozgalom és a radikális Hamász alkotta palesztin nemzeti egységkormány megalakításáról. A Hamászt képviselő Iszmáil Haníje vezette kabinet március 17-én alakult meg.

8–13.: Pekingben a 2003 óta folytatott hatoldalú tárgyalásokon megállapodás született az észak-koreai atomfegyverprogram felszámolásáról. Észak-Korea július 14-én állította le jongbjoni atomreaktorát.

25.: Los Angelesben 79. alkalommal osztották ki az Oscar-díjat, a filmvilág legrangosabb kitüntetését. A legjobb film és a legjobb rendező kategóriában Martin Scorsese A tégla című filmje diadalmaskodott.

Románia uniós csatlakozását ünneplik a bukaresti kormánypalota előtt.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Március

4.: Az észtországi parlamenti választásokon a világon először az interneten keresztül is lehetett voksolni.

7–8.: Észak-Írországban soron kívül újjáválasztották a 108 tagú parlamentet. Május 8-án megalakult az északír egységkormány, amelyben a katolikus és a protestáns közösség is képviselteti magát, ezzel öt év után megszűnt a tartomány közvetlen londoni irányítása.

8–9.: Brüsszelben az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóját az éghajlatváltozás kivédésének és az energetikai kérdéseknek szentelték.

9.: A német parlament elfogadta a nyugdíjkorhatár 65-ről 67 évre emelését. A intézkedés megvalósítása 2012-ben kezdődik és 2029-ben zárul.

24.: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa új, az érvényben lévőnél szigorúbb szankciókat fogadott el Irán ellen. Teherán a következő napon részlegesen felfüggesztette együttműködését a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel.

26.: Martti Ahtisaari, az ENSZ-főtitkár koszovói főmegbízottja a Biztonsági Tanács elé terjesztette az ENSZ-közigazgatás alatt álló, hivatalosan Szerbiához tartozó Koszovó tartomány státusával kapcsolatos tervezetét. Ahtisaari július 25-én befejezettnek nyilvánította küldetését, mivel rendezési tervét Szerbia és Oroszország elutasította.

31.: Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártjának tisztújító közgyűlése Csáky Pál addigi alelnököt választotta pártelnöknek a tisztséget 1998 óta betöltő Bugár Béla helyére.

Április

2–6.: Brüsszelben bemutatták a Föld éghajlatának változásáról készült jelentést, amelyet az ENSZ és a Meteorológiai Világszervezet által létrehozott klímaszakértői nemzetközi csoport (IPCC) állított össze.

7–21.: Egy orosz űrhajó fedélzetén a világűrben járt a magyar–amerikai Charles Simonyi, a világ ötödik űrturistája.

16.: A virginiai műszaki egyetemen egy ámokfutó diák 32 embert megölt. A legsúlyosabb amerikai iskolai lövöldözés nyomán ismét fellángoltak a viták a fegyverforgalmazás és -viselés szabályainak szigorításáról.

18.: Az Európai Labdarúgó Szövetség végrehajtó bizottsága Lengyelországnak és Ukrajnának ítélte oda a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogát.

19.: A román parlament felfüggesztette tisztségéből Traian Basescu államfőt, akit azonban május 19-én népszavazás erősített meg tisztségében.

23.: Moszkvában elhunyt Oroszország első köztársasági elnöke, Borisz Nyikolajevics Jelcin.

26–28.: Észtország fővárosában, Tallinnban súlyos zavargások robbantak ki, miután a katonai temetőbe telepítették át a városközpontban 1947-ben felállított szovjet világháborús emlékművet és a hozzá tartozó sírkertet.

Nicolas Sarkozy a távozó Jacques Chiracnak integet.
Fotó: MTI

Május

6.: Franciaországban az elnökválasztás második fordulójában a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) jelöltje, Nicolas Sarkozy győzött a szocialista Ségolene Royallal szemben. Sarkozy 17-én Francois Fillon mérsékelt konzervatív politikust nevezte ki kormányfőnek, s a kabinetben baloldali politikusok is tárcát kaptak.

17.: Több mint fél évszázad után újraindult a vonatközlekedés a két Korea között.

Június 30-i hatállyal lemondott Paul Wolfowitz, a Világbank elnöke, mivel megsértette a bank etikai szabályait. Utóda július 1-jétől az amerikai Robert Zoellick lett.

20.: A libanoni Tripoliban összecsapások robbantak ki az al-Kaida nemzetközi terrorista szervezettel kapcsolatban álló palesztin Fatah al-Iszlám és a libanoni hadsereg között. A tizenhét év óta legsúlyosabb harcokban a hadsereg csak szeptember 2-án tudta helyreállítani a rendet.

31.: A török parlament jóváhagyta a közvetlen elnökválasztást lehetővé tevő alkotmánymódosítást, amelyet azután október 21-én népszavazás szentesített.

Június

2.: Zavargásba torkollottak a fejlett ipari államokat és Oroszországot tömörítő G-8 csoport közelgő csúcstalálkozója elleni tüntetések a németországi Rostockban.

4.: A hágai különleges bíróságon megkezdődött a háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolt Charles Taylor volt libériai államfő pere.

5.: Az osztrák parlament által elfogadott választójogi reform a világon elsőként 16 évre szállította le a választói korhatárt.

6–8.: A németországi Heiligendammban rendezték meg a G8, a világ legfejlettebb hét országa és Oroszország vezetőinek csúcstalálkozóját, amelynek egyik központi témája a klímaváltozás elleni harc volt.

12.: A Gázai övezetben kirobbant harcok nyomán felbomlott a márciusban megalakult palesztin egységkormány, a Gázai övezet az iszlámista radikális Hamász mozgalom, Ciszjordánia pedig a Fatah fennhatósága alá került. Mahmud Abbász elnök törvényen kívül helyezte a Hamász katonai szárnyát, majd új szükségkormányt nevezett ki, amelyet a Hamász nem ismert el.

13.: Izraelben a parlament a Nobel-békedíjas Simon Peresz veterán politikust választotta államfővé a nemi erőszak gyanúja miatt januárban felfüggesztett Móse Kacav utódául.

21–23.: Az EU-tagországok állam- és kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójukon megállapodtak az EU új reformszerződésének tartalmáról.

24.: Boris Tadic szerb államfő a horvát televízióban bocsánatot kért az 1991–1995-ös horvátországi polgárháborúban szerbek által elkövetett háborús bűncselekményekért.

27.: Lemondott Tony Blair brit miniszterelnök, utóda a Munkáspárt új vezetője, Gordon Brown pénzügyminiszter lett.

29.: Londonban a brit rendőrség két robbantásos merényletkísérletet hiúsított meg. Másnap a skóciai Glasgow repülőtere ellen hajtottak végre öngyilkos merényletkísérletet.

Lewis Gordon Pugh brit környezetvédő volt az első ember, aki úszott a Jeges-tenger 1,8 Celsius-fokos vízében. Fotó: MTI/EPA/Jason Roberts

Július

1–2.: Vlagyimir Putyin orosz államfő a Bush-család nyári rezidenciáján, Kennebunkportban tárgyalt George W. Bush amerikai elnökkel. (Ő volt itt az első külföldi állami vezető.)

4.: A francia kormány bejelentette, hogy megszorító csomagot vezet be a társadalombiztosítás deficitjének enyhítésére.

4–5.: A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az oroszországi Szocsinak ítélte a 2014-es 22. téli játékok rendezési jogát.

7.: XVI. Benedek pápa ismét engedélyezte a latin nyelvű liturgiát. Megrendezték minden idők legnagyobb zenei eseményét: a Live Earth 24 órás maratoni rendezvénysorozaton a Föld légkörének melegedésére kívánták felhívni a figyelmet.

9.: Lengyelországban szétesett a kormánykoalíció, az országban politikai válság alakult ki.

11.: A líbiai legfelsőbb bíróság megerősítette a 2004-ben kiszabott halálos ítéletet arra az öt bolgár ápolónőre és egy – időközben bolgár állampolgárságot kapott – palesztin orvosra, akiket azzal vádoltak, hogy szándékosan HIV-vírussal fertőztek meg líbiai gyerekeket. Miután az áldozatok családjai 1-1 millió dollárért lemondtak a halálos ítélet követeléséről, 17-én a vádlottak büntetését életfogytiglani börtönbüntetésre enyhítették, majd kiadták őket Bulgáriának, ahol azonnal kegyelmet kaptak. A lépés után az Európai Unió normalizálta kapcsolatait Líbiával.

21.: Tíz évvel az első epizód után megjelent a példátlan sikerű Harry Potter-regényfolyam hetedik, befejező része. Indiában nőt választottak államfőnek Pratibha Patil személyében.

22.: Törökországban a kormányzó, iszlám gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) abszolút többséget szerzett az előre hozott parlamenti választáson.

31.: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatában hozzájárult, hogy az ENSZ és az Afrikai Unió közös békefenntartó alakulata (UNAMID) teljesítsen szolgálatot a polgárháború sújtotta nyugat-szudáni Dárfúr tartományban.

Augusztus

2.: Oroszország bejelentette igényét az Északi-sark alatti tengerfenékre, amelyet több más ország is magának igényel.

14.: Legalább 500 áldozata volt annak a merényletsorozatnak, amelyet északnyugat-iraki, a jazidita szekta tagjai által lakott falvakban követtek el öngyilkos merénylők.

21.: A cseh képviselőház megszavazta a közkiadások stabilizációját célzó kormányzati intézkedéseket, az adórendszer módosításait, a szociális juttatások korlátozását és az orvosi illetékek bevezetését tartalmazó reformcsomagot.

28.: A török parlament Abdullah Gül külügyminisztert, a kormányzó konzervatív vallásos Igazság és Fejlődés Pártjának jelöltjét választotta államfővé.

Az űrturista Charles Simonyi a földet érés után.
Fotó: MTI

Szeptember

3.: George W. Bush amerikai elnök 2003. május 1., az iraki háború befejeződése óta harmadszor látogatott Irakba.

6.: Modenában, 71 éves korában elhunyt Luciano Pavarotti, az elmúlt évtizedek legünnepeltebb tenoristája.

12.: Lemondott Abe Sindzo japán kormányfő, utóda 25-én a mérsékelt Fukuda Jaszuo lett. Lemondott Mihail Fradkov orosz kormányfő, utódául Vlagyimir Putyin elnök Viktor Zubkovot nevezte ki.

15.: Az ESA bejelentette: a globális felmelegedés következményeként járható lett a Jeges-tengeren keresztül vezető északnyugati átjáró az Atlanti- és a Csendes-óceán között.

19.: Thaiföldön őrizetbe vették a kambodzsai vörös khmerek még életben lévő legmagasabb rangú vezetőjét, a 82 éves Nuon Cheát, akit népirtással vádolnak.

20.: A szlovák parlament határozatban erősítette meg a felvidéki magyarok és a németek II. világháború utáni csehszlovákiai meghurcoltatását törvényesítő 13 Benes-dekrétum érinthetetlenségét.

22.: Buddhista szerzetesek vezette tüntetéssorozat robbant ki Mianmarban (az egykori Burmában), tiltakozva az áremelések ellen, és követelve az ellenzéki mozgalom 18 éve házi őrizetben tartott vezéralakja, Aung San Suu Kyi szabadon engedését. A több százezres békés demonstrációkat a katonai kormányzat vérbe fojtotta.

24.: Szlovákiában új nyomozócsoportot neveztek ki a Nyitrán tanuló, magyar nemzetiségű Malina Hedvig ellen folyó eljárásban. A lány szerint őt 2006 augusztusában azért verték meg, mert magyarul beszélt az utcán. Ügyét a szlovák hatóságok azzal zárták le, hogy a támadást ő találta ki, és eljárást indítottak ellene hatóság megtévesztésének gyanújával. 154 ország részvételével tartottak csúcstalálkozót az ENSZ-ben az éghajlatváltozás kihívásairól A jövő a kezünkben van címmel. Másnap New Yorkban megnyílt az ENSZ-közgyűlés 62. ülésszaka, amelynek központi témája a Föld felmelegedése ellen vívott küzdelem.

28.: Dominique Strauss-Kahn volt francia pénzügyminisztert választották meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának.

30.: Ukrajnában az előrehozott parlamenti választásokon a Nyugat-barát pártok szereztek hajszálnyi többséget.

Október

1–2.: Moszkvában az Egységes Oroszország párt kongresszusa Vlagyimir Putyin államfőt jelölte a párt miniszterelnök-jelöltjévé.

5.: A horvát parlament megszüntette az általános hadkötelezettséget.

6.: Pakisztánban újabb öt évre az 1999-ben vértelen puccsal hatalomra került Pervez Musarraf államfőt választották elnökké. A külső és belső nyomás miatt Musarraf még beiktatása előtt lemondott a hadsereg főparancsnoki tisztségéről.

8–15.: Stockholmban és Oslóban kihirdették a Nobel-díjak 2007. évi nyerteseit. Az orvosit az amerikai Mario Capecchi és Oliver Smithies, valamit a brit Martin Evans, a fizikait a francia Albert Fert és a német Peter Grünberg, a kémiait a német Gerhard Ertl, az irodalmit a brit Doris Lessing, a közgazdaságit az amerikai Leonard Hurwitz, Eric Maskin és Roger Myerson, a Nobel-békedíjat Al Gore volt amerikai alelnök és az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC) kapta.

16.: George W. Bush amerikai elnök személyesen nyújtotta át a dalai lámának, Tibet indiai száműzetésben élő spirituális vezetőjének a Kongresszusi Aranyérmet, az amerikai törvényhozás által adható legmagasabb polgári kitüntetést.

16–17.: Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalos látogatást tett Iránban, ahol részt vett a Kaszpi-tenger menti államok második csúcstalálkozóján.

18.: Nyolcévi önkéntes száműzetés után hazatért Pakisztánba Benazir Bhutto egykori miniszterelnök. Érkezésekor öngyilkos merényletet kíséreltek meg ellene, ez 139 halálos áldozatot követelt. Egy december 27-i újabb merényletben maga az ellenzéki vezető is életét vesztette.

18–19.: Lisszabonban az európai uniós tagországok állam- és kormányfői informális találkozójukon elfogadták az új reformszerződés szövegét, így 2009-től megkezdődhet az EU közel egy évtizede készülő intézményes reformja. A dokumentumot december 13-án írták alá ünnepélyesen az EU állam- és kormányfői.

21.: Lengyelországban az előre hozott parlamenti választásokat a Donald Tusk vezette liberális Polgári Platform (PO) nyerte meg az addig kormányzó nemzeti konzervatív Jog és Igazságossággal (PiS) szemben. Tusk november 16-án alakította meg kormányát.

25.: Szingapúrban elindult első útjára a világ legnagyobb utasszállító óriásgépe, az Airbus A380.

28.: Argentínában már az elnökválasztás első fordulójában győzött Cristina Fernández de Kirchner. Argentína első demokratikusan megválasztott női államfője. Férjétől, a hivatalban lévő elnök Nestor Kirchnertől december 10-én vette át a tisztséget. XVI. Benedek pápa boldoggá avatta az 1936–1939 közötti spanyol polgárháború 498 mártírját. Ez volt a legnagyobb tömeges boldoggá avatás a katolikus egyház történetében.

Hetvenegy éves korában elhunyt Luciano Pavarotti, a népszerű tenorsztár.
Fotó: MTI/EPA/ANSA/Giorgio Benvenuti

November

5.: Sztrájkba léptek az amerikai forgatókönyvírók, akik nagyobb részesedést szeretnének műveik után.

7.: Grúziában szétverte a rendőrség a Mihail Szaakasvili elnök lemondását követelő tüntetéseket, de ezután januárra előre hozott elnökválasztást írtak ki. Hágában egy év után folytatódott a háborús bűnökkel vádolt Vojislav Seselj szerb ultranacionalista politikus pere.

11.: A szlovéniai elnökválasztás második fordulójában a szociáldemokrata Danilo Türk győzött.

13–23.: A tervezett nyugdíjreform ellen tiltakozva sztrájkoltak a francia közalkalmazottak és tömegközlekedési dolgozók, komoly zavarokat okozva az ország életében.

15.: Az Európai Parlament december 21-i hatállyal megszavazta a schengeni övezet kiterjesztését további kilenc tagországgal.

17.: Általános választásokat rendeztek a jogilag Szerbiához tartozó, ENSZ-közigazgatás alatt álló, albán többségű Koszovóban. A voksolást a Hasim Thaqi volt lázadóvezér vezette Koszovói Demokratikus Párt (PDK) nyerte meg.

20.: A kőolaj ára megközelítette a 100 dollárt.

23.: Az ausztráliai parlamenti választásokon vereséget szenvedett a tizenegy éve kormányzó Liberális Párt. Az új kormányt a Munkáspárt vezetője, Kevin Rudd alakíthatja meg.

25.: A romániai európai parlamenti választásokon – rendkívül alacsony részvételi arány mellett – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2 mandátumot szerzett, és bejutott az egyetlen független jelölt, Tőkés László református püspök is. Az ezzel egy időben rendezett népszavazás a választási rendszer reformjáról érvénytelenek bizonyult.

28.: Az amerikai Annapolisban rendezett nemzetközi Közel-Kelet konferencián, amelyen félszáz ország és nemzetközi szervezet képviseltette magát, Izrael és a palesztinok vezetői megegyeztek: haladéktalanul újrakezdik a béketárgyalásokat. Megállapodás nélkül értek véget a szerbek és a koszovói albánok között az ENSZ-igazgatás alatt álló, Szerbiához tartozó tartomány jövőbeli státusáról szóló tárgyalások, a december 10-i határidő lejárta után veszélybe került a balkáni térség békéje.

29.: Az Európai Parlament jóváhagyta az Európai Unió alapjogi chartáját, amely az uniós polgárok alapvető jogait sorolja fel. A dokumentumot december 12-én Strasbourgban írták alá.

December

2.: Venezuelában népszavazáson utasították el Hugo Chávez elnök alkotmányreformját, az 1999 óta hivatalban lévő Chávez először veszített el egy szavazást. Az oroszországi parlamenti választásokon Vlagyimir Putyin elnök Egységes Oroszország pártja a 450 tagú állami dumában 315 mandátumot, vagyis alkotmányos többséget szerzett. December 11-én a parlamenti többséget alkotó pártok vezetői Dmitrij Medvegyevet javasolták államfőnek, Medvegyev pedig Vlagyimir Putyin elnököt kérte fel az elnökválasztás után megalakuló kormány vezetésére.

3.: Az indonéziai Balin megkezdődött az ENSZ égisze alatt rendezett klímavédelmi konferencia.

5.: A szlovák parlament leállította a kórházprivatizációt.

A Magyar Távirati Iroda összeállítása alapján szerkesztette:
Hegedűs Szabolcs

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Extrém havazás: szükségállapot Bulgáriában

Kritikussá vált a helyzet Bulgáriában az erős havazás miatt, néhány településen csütörtökön… Tovább olvasom