Kisalföld logö

2017. 09. 23. szombat - Tekla 9°C | 18°C Még több cikk.

Emberek fehérben

A megélt szabadság felemel, nemesít, bátorít és nagylelkűvé tesz.

"Emberek fehérben - Francia orvosfilm - Hétfőtől a Corvin moziban is" - hirdette a reklám a Magyar Nemzet 1956. október 24-i, szerdai számában. Nos, ha nem is a francia orvosfilmben, s nem is a mozivásznon, de bizony fehérben járó emberek szállták meg a Corvin közt ötvenhét éve, október utolsó s november első hetében. Nem a ruházatuk volt fehér. A utcakölykök, az egyetemisták meg a Pongrácz testvérek viharkabátja és a Tuskólábú Jancsi gimnasztyorkája bizony lőporfüsttől és a Molotov-koktélok benzinszagától bűzlött, s a davajgitárok ütötte sebek pecsételték itt-ott vörösre. A lelkük viszont fehérre mosdott a kortynyi szabadság testet-lelket átlényegítő napjaiban.

Ugyanilyen fehérben járó emberek vonultak föl egymásba kapaszkodva október 23-án a Műegyetemtől a Kossuth térig, s a megtisztult lelkűek fűrészelték, vonszolták, darabolták a generalisszimusz város fölé magasodó bronzszobrát is. A szabadság árjában hófehérre mosdottak nyeszetelték ki bicskáikkal a trikolór közepéről a Rákosi-címert, és a megtisztultak követelték még a fegyverek árnyékában is az igazmondást a Bródy Sándor utcában a rádió előtt.

A megélt szabadság felemel, nemesít, bátorít és nagylelkűvé tesz. Arra kényszerít, hogy megszabaduljunk a "Nekünk Mohács kell" genetikája által belénk kódolt túlélés szülte megalkuvó reflexektől és megszabadítsuk magunkat a politikai hazugságok ránk cementezett jelképeitől. Azért kellett kivágni zászlónkból az idegen címert, lepiszkálni tornyainkról a vörös csillagot, ledönteni a gólemet, elfoglalni a rezsim rádióját, mert a meg ugyan nem érdemelt, de ajándékként mégiscsak megízlelhetett szabadság tisztító erejétől napnál világosabbá lett az általuk megtestesített hazugság mint addigi életük kerete. E társadalmi-politikai színdarabnak a fehérben járó emberek továbbra már nem tudtak, akartak néma viaszfigurái lenni.

Biodíszletek a Patyomkin-faluban. Talán ezt az élményt nevezik az egyéni és közösségi identitásra találás pillanatának. Ott, akkor 57 éve, két hétre csak, de a magyarok nemzetként is és egyénként is megélhették önazonosságukat.

Ritka kegyelmi állapota ez azóta is történelmünknek:

"Mi nagyszerű kép tárult fel szememnek!
Vak, aki Isten szikráját nem érti,
Ha vérrel és sárral volt is befenve.
Mi óriás volt bűne és erénye,
És mind a kettő mily bámúlatos.
Mert az erő nyomá rá bélyegét" - mondta már Madách Ádámja is, pedig ő csak a magyar '48-at ismerhette. Mit mondana hát '56-ról?

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vészvillogós játék

A vészvillogó nevében benne van, hogy csak veszély, illetve műszaki hiba esetén lehet használni. Tovább olvasom