Sikerreceptek és az ötdimenziós cégek

2006.10.09. 14:19
Értékelem a cikket!
Betűméretet növelem Betűméretet csökkentem Cikket küldöm e-mailben Nyomtatom E-mailt írok a szerkesztőnek Később elolvasom

A világ legjobb üzletemberei közé választott dr. Kürti Sándor tartott előadást nemrégiben a Kamara Klubban.

Hírlevél feliratkozás

Értesülni szeretnék a napi friss helyi hírekről! E-mailemre levél érkezik, amelyben megerősítem a feliratkozást.



A megyei kereskedelmi és iparkamara baráti hangulatú rendezvényén éppolyan közvetlenül lehetett beszélgetni az üzleti élet Oscarját elnyert cégvezetővel, mint korábban a neves közgazdászokkal. A Kürt Zrt. elnöke azt mondta el, hogyan válhat egy vállalkozás ötdimenzióssá, azáltal igazán sikeressé.

Az információbiztonsággal és adatmentéssel foglalkozó Kürt Zrt. „vallását", gondolkodásmódját ismertetve beszélt arról Győrben dr. Kürti Sándor, mitől jó egy vállalkozás. Azaz folyamatosan növekvő, mert a sikeres cégek többsége a tapasztalatok szerint ilyen, a nálunk működők többsége viszont nem. A vezető saját cége példáján keresztül ismertette az Amerikában általánosan tanított módszer magyar viszonyokra adaptált változatát. „Az előre meghatározott öt dimenzióban kell jól eligazodni, nem ezer problémával egyszerre foglalkozni" – állítja és hogy nyomatékot adjon véleményének, arra biztatta a kamarai tagokat, jusson eszükbe azoknak a hajósoknak az esete, akik az újkor kezdetén a világ sík mivoltában bízó társaikkal ellentétben belátták, hogy három dimenzióban közlekedhetnek. Az öt dimenziót választó vállalkozások szerinte hasonló előnyhöz juthatnak.

Gyanúsak a mindent tudók

Az első dimenzió a „Miből élek meg?", „Mi az az érték, amit előállítok?" kérdésekkel fogalmazható meg, vagy még inkább azzal, „Mi az, ami előnyt biztosít számomra, mi az, amit jobban tudok, mint mások?". Példaként pedig kézenfekvő a Kürt Zrt., amelynek kétféle tevékenysége jól eladja egymást. Hiszen akinél egyszer már informatikai kárenyhítésre volt szükség, biztosan igyekszik megelőzni még egy hasonló esetet. Aki pedig előre gondol az ilyesfajta kockázatok csökkentésére, annak garanciaként ajánlható, hogy ha mégis megtörténik a baj, igyekeznek menteni a menthetőt. Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban fontos még azt a mondást idézni, amit a kanadai tanácsadó szokott hangoztatni, akit Kürti cége egy pályázati lehetőség keretében kezdetben igénybe vett: „Kis cég ne mondja magáról, hogy mindent tud, mert az nem hiteles."

Piramis helyett mátrix

A második dimenziót a „Hogyan állítom elő?" mondat képviseli. E téren azonban a már bizonyított cég tapasztalata szerint nem elég a bevételek és a kiadások mérlegét kiszámolni. A nálunk elterjedt, a gondolkodásmódba beivódott piramis alakú szervezeti felépítés helyett a mátrixrendszert érdemes választani, amit sok itt megtelepült multicég gyakorlatából ismerhetünk. Rövid lényege – amit négyzetrácsos hálózat alakjában szoktak ábrázolni –, hogy nem alárendelti viszony van a részlegek között, hanem egy-egy feladatra összefognak – például új termékek bevezetésénél a fejlesztők és a marketingesek – és együtt felelősek a végrehajtásáért.

Csapat csak a stratégiára

A harmadik dimenzió az, amit egyébként negyedikként szoktunk emlegetni: az idő. Pontosabban, hogy hogyan gazdálkodunk vele. Ez lehet Kürti szerint az egyik legátkosabb terület a vállalkozó számára, mert azt gondolja, hogy végtelen áll rendelkezésére, hiszen a sajátja. De ez nem így van. Ezt a cégvezető szerint le kell szögezni. Tanácsa alapján meg kell határozni, hogy mi az, amit azonnal el kell végezni, de gondolni kell a holnapra, a fejlesztésre és a holnaputánra is, ami már hosszú távú stratégiát jelent. Ezzel még nem is mondott újat, az azonban nálunk még furcsa, hogy a megszokott sorrendet megfordítva kell tervezni. Szerinte a helyes sorrend: holnapután, holnap, ma. A stratégia alapján kell meghatározni a fejlesztéseket, a ma tennivalóit. Ennek a fordított gondolati sorrendnek a helyességét könnyű belátni, de Kürti cégénél is hat-hét évbe került, míg sikerült rá átállni, annyira be van fejünkbe programozva a régi rend. Mégis érdemes próbálkozni, erre meggyőzésül elég annyi, hogy a Kürt Zrt.-t ez emelte ki az átlagból, ez tette versenyképessé. Ma már náluk pár jól felkészült, a piacot ismerő vezető csak a stratégia tervezésével foglalkozik.

Az evolúció modellezése

A negyedik dimenzió a visszacsatolt szabályozás, Kürti úgy fogalmaz: az evolúció gyatra modellezése. Végrehajtás, mérés, ellenőrzés. Náluk korábban havonta táblázatba foglalva meghatározták, milyen lehet a bevétel és a kiadás aránya. Ma már nincs erre szükség, pár év alatt beállt magától embereik felelősségtudata, ami szintén rengeteget hozhat a versenyben. Nem hagyja elkényelmesedni a gárdát, amely magát ösztönzi hatékonyságra.

Ki szállhat a buszodra?

Emberi hozzáállás – ez az ötödik dimenzió, amit nem lehet számokkal meghatározni. Kürti szerint a legnagyobb kincs, élő pénz, főleg nálunk, mert míg Amerikában a cég könnyen „megveszi" a legjobb szakembert, nálunk ki kell nevelni és meg kell tartani, mert soká tart a felkészítése. A tapasztalatok szerint Amerikában természetes a lojalitás, nálunk viszont korántsem, nálunk baráti körben divatos „az én főnököm is hülye" mondat. Magyarországon ennek van a legnagyobb jelentősége. Azok a cégek, amelyek ma a világ legjobbjai, plusz még folyamatosan fejlődnek is, azt a példát mutatják, hogy fontos ez a terület, „nem mindegy, kit veszel fel a buszodra". A Kürt Zrt.-nél rendszeresen mérik a humán erőforrás lojalitását, tudni szeretnék, milyen állapotban vannak embereik, nem akarják vakon vezetni a céget. Sokat elárul elveikről, hogy megkapták a „Legjobb munkahely", az „Egészséges munkahely" és a „Családbarát munkahely" elismerést.

A „csak azért is" hajtóereje

Azt is tanulságos volt Kürtitől hallani, hogy mik a világ legjobb üzletembere cím kritériumai. Ő már elnyerte és azóta az odaítélésében is részt vehetett. A legtanulságosabb az, ahogy hozzáállt ehhez a kihíváshoz. A feltételek alapján ugyanis nem tudott volna nyerni, de mégis elhatározta, hogy így lesz. Ez pedig sok esetben követendő elszántság.

A versenyen vizsgálják, mitől vállalkozó szellemű a vállalkozó, érte-e már kár, ki tudott-e keveredni a csávából, milyen a kockázatviselő képessége. Létrehozott-e valami újat, milyen szimbiózisban él környezetével, milyen a szociális érzékenysége? Mekkora a hozama, milyen a pénzügyi háttere? E téren volt egyébként hátrányban Kürti cége a világ nagyjaihoz képest, hiába van benne a magyar top százban. Vizsgálják még a vállalkozó stratégiai elképzelését és a világra gyakorolt hatását. E téren viszont a Kürt Zrt. jól szerepelt, hiszen részt vett a szeptember 11. utáni kárelhárításban.
Rimányi Z.

Révi Zsolt a következő vendég
A Kamara Klub következő találkozójának vendége a város új főépítésze, Révi Zsolt irodavezető. A kamarai székházban (Győr, Szent István út 10/A) október 26-án, délután öt órától vázolja a városépítés legfontosabb koncepcióit, a fejlesztési elképzelések stratégiáját. Válaszol a feltett kérdésekre is. A rendezvény minden érdeklődő számára nyitott.

hirdetés

Hozzászólok a cikkhez


A tisztább tartalom érdekében előzetesen moderálunk. Ez rövid késést fog okozni a komment megjelenésében, amiért megértését kérjük. Az éjjel 23 és 6.30 közötti kommentek 7-ig jelennek meg.
Kérjük, olvassa el Felhasználási szabályainkat!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!
Kérem, jelentkezzen be vagy regisztráljon!
Töltés, kérem várjon!
Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...