Kisalföld logö

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 16°C | 26°C Még több cikk.

Világhíre ellen sem kell a volt révais kutató

Az odakint elismert kutató itthon állítólag „nem alkalmas” egyetemi tanárnak.

A Kisalföld szeptember 17-én beszélgetett már dr. Szabó Csabával, amikor a Mindentudás Egyetemén tartott előadást. A harmincnyolc éves tudós az ország legfiatalabb nagydoktora volt huszonkilenc éves korában. Huszonhat évesen, miután – szintén rekordot döntve ezzel – kandidátus lett, a Nobel-díjas Sir John Vane Londonba hívta magához a William Harvey Intézetbe, ahol a szabadgyököket kutatta. Egy évvel később önálló labort vezetett Amerikában, majd Bostonban gyógyszerfejlesztő céget alapított és mintegy húsz szabadalmat jegyeztetett be. A világ kilencedik legtöbbet idézett gyógyszertani kutatója, míg rajta kívül magyar az első kétszázban sincs. Tavaly jött haza családjával, itthon a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen dolgozik, de egyetemi tanári kinevezésére hiába vár, különösen amióta nyilvános fórumokon, illetve legutóbb egy folyóiratban megjelent publikációjában élesen bírálta a magyar tudományos élet belterjes rendszerét. „A legtöbb intézetben tekintélyelvű, paternalisztikus, archaikus irányítás érvényesül" – írta ebben a cikkben. Persze felmerül a kérdés: mire számított, amikor hazajött?

"Azt hittem örülni fognak nekem"

– Bevallom őszintén, azt hittem, örülni fognak nekem, hiszen kutatási pénzt – körülbelül százezer dollárt –, műszert hoztam haza az egyetemnek, ahol már évek óta fizetés nélkül tartottam előadásokat. Hazatértem után további másfél milliárd forint pályázati támogatást nyertem az intézménynek és létrehoztam a SOTE-n belül a Technológiai Transzfer irodáját, amely az egyetemen született szabadalmak védelmét szolgálná – mondta el a Kisalföldnek dr. Szabó Csaba, a Győrhöz kötődő világhírű gyógyszerkutató.

"Az egyetemnek erénye a változásokkal szembeni ellenállás"

– Borzasztó nagy ellenszélben kell dolgoznunk és folyamatosan érezzük az egyetem rossz esetben gátló, jó esetben atyáskodó hozzáállását. Újra és újra megkapom ezeket az ősrégi szófordulatokat: „hazahívtalak, kivittelek magammal, lehetőséget adtam neked...", satöbbi. Megmondták nekem, hogy az egyetemnek erénye a változásokkal szembeni ellenállás.

Az MTA is bírálatának tárgya

Megmondták, hogy ez nem Amerika: vagy szokjak bele a helyi viszonyokba, vagy jobb lenne, ha visszamennék külföldre.
Sajnos hiányoznak a menedzserszemléletű oktatók – kritizálja az egyetemet dr. Szabó Csaba, aki a Nobel-díjas Louis Ignarro professzor ajánlólevele szerint a világ bármely egyetemi katedráján alkalmas a tanításra. Itthon mégis hiába pályázott a kinevezésre, azt mondták: nincs kellő medikusoktatási gyakorlata. Dr. Szabó Csaba nyíltan bírálta az MTA-t is, mondván, hogy az akadémia „a politikai elit szent tehene" és nem érdeke a változtatás.

Szükség van a változásra

– Pedig változásra van szükség mind az akadémia, mind az egyetem szintjén. Elég az egyszemélyű döntésekből, a személyi függőségből, a baráti kapcsolatok mindenhatóságából. Abból, hogy a tanszékvezető gyakorlatilag saját maga nevezheti ki az utódát, abból, hogy aki egzisztenciálisan függ az egyetemtől, az nem fogalmazhat meg kritikát, abból, hogy az ember sikereit csak akkor értékelik a felsőbb vezetők, ha ők is személyesen fürdőzhetnek benne. Ez egy elavult, a volt Szovjetunióból itt maradt rendszer, ami belülről nem fog megváltozni. Az egyetlen út, hogy maga a kormány nyúljon hozzá, mondván, hogy nemcsak az egészségügy vagy az oktatás, de a tudomány terén is reformokra van szükség – véli a kutató. Rengeteg levelet kaptam az utóbbi napokban itthonról és külföldi magyaroktól, akik megköszönték, hogy elindítok valamit. Sajnos az itthoniak nagy része úgy nyilatkozik, hogy egzisztenciálisan függ a mostani rendszertől és ezért nem meri nyíltan felvállalni a véleményét.

Harcolni fogok a magyar tudományos megújulásért

Dr. Szabó Csaba elmondta: fizetése természetesen töredéke a kintinek, s így nyilván nem az anyagi érdek, hanem a személyes kötődés hozta haza – szülei  ma is Győrben élnek. A változás nem is annyira a saját személyes érdeke – hiszen neki személy szerint megvan a laborja, kutatási támogatásai itthon is és az USA-ban is –, hanem az országé, azoké a fiataloké, akik most tanulnak, most indulnak el kutatói pályájukon. Arra a kérdésre, hogy itt akar-e maradni, csak annyit mondott: „Fogalmam sincs, esküszöm, hogy megmondom, ha eldöntöttem. Egy biztos, hogy akárhol is leszek, tovább fogok harcolni a valódi megújulás elindításáért a magyar tudományban."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jogsértő a 81-es főút új győri szakasza?

Jogsértően épül a 81-es főút új győri szakasza? – kérdeztük lapunk tegnapi számában, a Páva utcai lakosok panasza nyomán. A megyeszékhelynek vitathatatlanul fontos ez a kiemelten nagy beruházás, de eközben akár csak nyolc érintett ingatlantulajdonos sem szenvedhet(ne) oktalan sérelmet... Tovább olvasom