Kisalföld logö

2017. 08. 16. szerda - Ábrahám 17°C | 30°C Még több cikk.

Vasútfejlesztések 2018 után

Déli körvasút, elővárosi vasút, gyorsvasút – ezekkel számol a nemrégiben elkészült győri rendezési terv.
Déli körvasút, elővárosi vasút, gyorsvasút – ezekkel számol a nemrégiben elkészült az elkészült rendezési terv, azonban csak 2018 után. Addig mindössze egy iparvágány megépítése várható a gönyűi kikötőig.

A XXI. század újra a vasúté lesz – közismert, hogy ezt gondolja az Európai Unió, és az is, hogy kiemelten fontosnak tartja és támogatja az ilyen fejlesztéseket. Emellett szól a környezetvédelmi érveken túl az is, hogy a közutak kapacitása sehol sem képes lépést tartani a gépkocsiáradattal.

Győrben tovább árnyalja a képet, hogy a felmérések szerint a városkörnyékről naponta bejáró csaknem 32 ezer ember 63,2 százaléka menetrendszerinti vagy szerződéses busszal, 31,3 százaléka személygépkocsival utazik, és csak a maradék 5,5 százalék (azaz 1700–1800 utas) érkezik vonattal. Ez annak ellenére van így, hogy a térséget négy vasútvonal érinti (Budapest–Hegyeshalom, Győr–Sopron, Győr–Veszprém, Győr–Pápa–Celldömölk), és a lakosság 52 százaléka olyan településen él, ahol van vasútállomás. A vonatok száma naponta meghaladja a 120-at, ami az érintett községeknek 10–15 utazási lehetőséget jelent. A vasút azonban csak Nagyszentjánosnak nagyon fontos, számottevő szerepet pedig mindössze a tétiek, a
győrasszonyfaiak és a tarjánpusztaiak életében játszik.

Enyhülne a város szétszakítottsága

Ezen a helyzeten kíván hosszú távon változtatni a nemrégiben elkészült rendezési terv, amelyet néhány héten belül tárgyal az önkormányzat közgyűlése. A közeljövőben – a hatalmas költségek miatt – csupán egy fejlesztés várható: megépül az iparvágány a győr–gönyűi kikötőhöz. A dokumentum szerint ugyanakkor 2018 után számos beruházást lenne célszerű megvalósítani.

A korábbi, 1998-as szerkezeti terv készítésekor az önkormányzat (és a MÁV) még azzal számolt, hogy a pápai vasutat a hegyeshalmival Marcalváros I és II között kötik össze, miközben a veszprémi vonal megmarad. Azóta azonban a vasúttársaság rájött, ez túl bonyolult és drága megoldás lenne. Ettől a felismeréstől nyilván nem függetlenül a cég már tervezi a pápai vonal – így a szabadhegyi szakasz – villamosítását, a biztosítóberendezések felújítását, azaz a vonal még jó ideig biztosan megmarad.

Akár plusz 1,2 százalékkal is nőhet a GDP
A Párizs–Budapest tengely mentén fekvő városok, régiók, ipari és kereskedelmi kamarák 1990-ben szövetkeztek a gyorsvasút megvalósítására. A kezdeményezés neve Magistrale Európa. A tagok elérték, hogy 2001-ben az Európai Unió bizottsága a teljes folyosót a Transzeurópai Hálózatok (TEN) elsőbbséget élvező fejlesztései projektjei közé sorolta be. A Magistrale mentén él az EU polgárainak mintegy 10 százaléka, az 1500 kilométer hosszú vasúti pálya négy országban összesen 34 millió lakosnak és 16 millió munkavállalónak otthont adó városokat és térségeket köt össze. A számítások szerint ha az összes szükséges intézkedés kellő időben megtörténik, a GDP a Magistrale mentén évente plusz 1,2 százalékkal növekedne.
Az új rendezési tervben új – távlati – javaslat szerepel a város vasút általi szétszakítottságának enyhítésére. Ennek kulcseleme a déli körvasút, amely a lakott területeken kívül, de az M1-es autópályán belül haladva kerülné meg a várost. Ez azzal az előnnyel járna, hogy nőne vasúti kapacitás, miután a Győrön belüli vágányszám jelenleg éppen hogy csak elegendő. A vonatok Veszprém felől új nyomvonalon érkeznének a városba.

Sínek Kisbérig

A dokumentum szerint célszerűnek tűnik az elővárosi vasúthálózat kiépítése, Győrasszonyfa és Gecse felől az ipari parkig és az Audi-gyárig. A könnyű vasút (angol szóval: light train) vonala éppen az említett két lakótelep között haladhatna, a meglévő GySEV-vágányok felhasználásával. Ez a rendszer a mai utazási igények alapján ésszerűtlen lenne, de a szakemberek úgy vélik, realitása az idő múlásával nő.
A győri rendezési terv számol az Országos Területrendezési Tervben szereplő Győr–Kisbér vasútvonal kiépítésével. Ennél is nagyobb horderejű lenne a Párizs–Strasbourg–München–Bécs–Győr–Budapest közötti gyorsvasút (erről 2005. október 15-én írtunk részletesen – Gyorsvasút jár majd Párizs és Győr között).

A jelenlegi elképzelések szerint a francia szakaszon 300–350, a németországi részeken 200–250, Ausztriában 200, Magyarországon 160 kilométeres óránkénti sebességgel száguldhatnak a vonatok, ami a menetidő jelentős csökkenését eredményezi. Hosszabb távon a 200 kilométer per órás sebességet kell lehetővé tenni nálunk is. Ehhez új vasúti pálya szükséges, mert vonat ilyen sebességgel lakott területen belül nem közlekedhet. A nyomvonal az M1-es autópálya mellett, a sztráda déli oldalán haladna, és elképzelhető, hogy Ménfőcsanaknál egy megálló (esetleg pályaudvar) is lenne.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Civilekkel induló kispártok?

Több ciklus óta a választások előtt egy évvel ismert, vagy legalábbis nagy valószínűséggel sejthető volt, ki indul Győr polgármesteri székéért. Ez most nincs így, bár lakossági fórumokon, baráti beszélgetéseken egyre többször szóba kerül, kik közül kerülhet ki jövő ősszel Győr vezetője. Számos forgatókönyv létezik minden pártban. A Kisalföld legutóbb a nagy pártok lehetséges jelöltjeit mutatta be. Tovább olvasom