Kisalföld logö

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 0°C | 9°C Még több cikk.

Újra állhat az Országzászló

Az eredetivel mindenben megegyező módon állítaná fel újra az 1934-ben a trianoni békediktátum után érzett gyász miatt emelt Országzászló emlékművet a győri önkormányzat.

A felállítást a NE-felejcs Polgári Egyesület, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Történelmi Vitézi Rend, az Öregcserkészek Baráti Köre és az Összefogás a Polgári Körökért Egyesület kezdeményezte.

Borkai Zsolt polgármester előterjesztése az Országzászló emlékmű újbóli felállításáról már elkészült, azt a bizottságok a héten tárgyalják. Az eset pikantériája, hogy a képviselők másfél éve már megvitatták a kérdést, miután a NE-felejcs Polgári Egyesület 6295 aláírást gyűjtött össze. A szocialista többség akkor úgy döntött, az eredeti emlékmű felállítására nem kerülhet sor.

Balogh József akkori polgármester azzal érvelt: nem célszerű a város közterületeit „teletűzdelni" mások érzékenységét sértő szoborkompozíciókkal. Úgy vélte, az eredeti alkotás nyilvánvalóan utal Nagy-Magyarországra, Trianonra, és irredenta jelkép.

A testület végül 2006 februárjában – majd néhány hónappal később – úgy döntött, a Bisinger sétányon politikamentes alkotással vagy emlékparkkal állít emléket azoknak, akik a hazáért, a városért áldozatot hoztak.

Borkai Zsolt mostani indítványában az utóbbi határozat hatályon kívül helyezése mellett áll ki, és azt javasolja, hogy az Országzászlót az eredetivel mindenben megegyező kivitelben készíttessék el. A kérdés persze az, milyen volt az eredeti – merthogy tervdokumentáció nem, csak fotók maradtak fenn róla. Fehér Imre, a polgári egyesület szakmai igazgatója kutatása során felkereste az egykori tervező, Pfannl Egon Ervin Budapesten élő, 90 éves öccsét, Pfannl Tamást, valamint átnézte a korabeli újságokat.

Kiderítette, hogy Országzászló emlékműveket az 1930-as években szerte az országban állítottak az első világháborút lezáró, Magyarországnak jelentős területi veszteségeket jelentő trianoni békediktátum után érzett gyász miatt. A győri megépítését helyi fiatalok 1933-ban kezdeményezték. Helyszínként a Baross híd lábát jelölték ki, nagyjából ott, ahol ma a virágóra van. Az avatás 1934 októberében volt. Az emlékművet 1938-ban az IBUSZ-pavilon építése miatt mintegy 50 méterrel keletebbre költöztették. Helyére 1945 után szovjet emlékmű került.

Az alkotáson szerepelt a Szent Korona nélküli magyar címer, Győr címere, az apostoli kettős kereszt, valamint egy szenteltvíztartóhoz hasonló urna, amely az elcsatolt vármegyék földjéből tartalmazott egy maroknyit. Középen nagy fekete blokkbetűkkel vésték fel rá: „Hiszünk Magyarország feltámadásában".

Utóbbi mondat a Védő Ligák Szövetsége pályázatára „a reváns eszméjének ébrentartására" 1920-ban született Magyar Hiszekegy utolsó sorával egyezik meg, azzal a különbséggel, hogy abban nem hiszünk, hanem hiszek szerepel. Ugyanezen a pályázaton jelmondat kategóriában a „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország" nyert.

Borkai Zsolt polgármester a Kisalföld kérdésére elmondta: a javaslatot ő és a Fidesz–KDNP frakció is támogatja. Szerinte a mostani emlékmű már nem azt a jelentés hordozná, mint a második világháború előtt, ettől függetlenül elképzelhetőnek tartja, hogy ismét nagy vita kíséri a döntést. A politikus hangsúlyozta: a pontos helyszín még nem eldöntött.

Hancz Gábor

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jó szívvel motoroztak

Ötödik alkalommal rendezett nemzetközi motorostalálkozót a hétvégén a Győr és Környéke Motorosok Baráti Köre a győrújbaráti ifjúsági táborban. Az eseményen összesen mintegy négy-ötezren vettek részt. Az összejövetellel egy hétéves kisfiú gyógyulását is támogatták a résztvevők. Tovább olvasom