Kisalföld logö

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 11°C | 21°C Még több cikk.

Új területen bővül tovább a Győri Ipari Park?

Balogh László igazgató reméli, hogy az idei év végére ismét 5500 fő felett lesz a dolgozói létszám a Győri Ipari Parkban. Interjú a gazdasági válság utáni időkről.

- Vágjunk a közepébe: kijelenthetjük-e végérvényesen, hogy Győrben és környékén véget ért a gazdasági válság?

- Ilyen kijelentést nem tennék egyértelműen, de egyre több az erre utaló pozitív jel.

A válság előtti helyzethez viszonyítva úgy gondolom, hogy csoportokra oszlott Győr gazdasága. Vannak iparágak – elsősorban az autóiparhoz, gépgyártáshoz kapcsolódó, exportra termelő cégek tartoznak ide -, amelyek túljutottak a gazdasági mélypont nehézségein; az itt működő cégek egyre emelkedő árbevételeket érnek el, s már most komoly fejlesztéseket terveznek.

Szerencsére ők vannak többségben, de ennek ellenére akadnak olyan szektorok is, melyek egyelőre nem tudtak kilábalni a válságból.

Ennek okát elsősorban abban látom, hogy utóbbi vállalkozások nem rendelkeznek külföldi partnerekkel, s így exportra sem képesek termelni.

Az Audi győri fejlesztésének szerepet sem szabad megkerülni.

Mindez ugyanis nem csupán lehetőséget kínál arra, hogy újabb autóipari beszállító cégek települjenek Győr vonzáskörzetébe, de maga a több milliárd forintos beruházás óriási lökést adhat például a helyi építőiparnak is.

Balogh László, a Győri Ipari Park ügyvezető igazgatója - fotó: Krizsán Csaba.
Balogh László, a Győri Ipari Park ügyvezető igazgatója - fotó: Krizsán Csaba.



"2010-ben már sokkal jobbak a mutatók minden téren"


- Mit mutatnak a számok, ha a Győri Ipari Parkban letelepülő cégek tavalyi bevételi adatait a válság mélypontjának tartott 2009-hez viszonyítjuk?

- 2009-ben 83 cég közül csupán 13 tudott növekedést produkálni. Itt azt rögtön tegyük hozzá, hogy természetesen mindez nem azt jelenti, miszerint a többi vállalkozás veszteséggel zárta volna a 2009-es esztendőt.

2010-ben már sokkal jobbak a mutatók minden téren: az éves statisztikai kérdőívünket kitöltő cégek kétharmada nyilatkozott úgy, hogy növelni tudta árbevételét.

- Arról vannak adataik, hogy hány ember vesztette el az állását a Győri Ipari Parkban a válságos időkben?

- 2008-ról 2009-re 5500 főről körülbelül 4500 főre esett vissza a dolgozói létszám; ebből egy év alatt 400 főt sikerült ledolgozni, azaz 2010 végén 4900 fő volt a foglalkoztatotti létszám.

Reményeim szerint az idei évben az itt dolgozó munkatársak számát sikerül oda visszatornázni, ahol 2008-ban álltunk.

Mindez nem lesz könnyű feladat, hisz a Lite-On tavaly decemberben 300 ember leépítésével bezárta üzemét, igaz, a csarnokba költöző Melecs cég átvette a dolgozók egy részét.

Összességében reálisan képesnek érzem a többi céget arra, hogy ledolgozzák ezt a hátrányt, s újra 5500 felett legyen azoknak az embereknek a száma, akik a Győri Ipari Parkban biztosítják családjuk megélhetését.

"A helyi gazdaságoknak több lábon kell állniuk"

- Ön mikor látta először a fényt az alagút végén, magyarán azt, hogy a győri gazdaság ismét kezd felpörögni?

- Tavaly ősz elején, amikor az Audi bejelentette, hogy bővíti győri gyárát, hozzánk is egyre több érdeklődő telefon futott be potenciális betelepülő cégek részéről.

Ráadásul a magyar gazdaság számára oly fontos német gazdaság is körülbelül tavaly szeptemberben kezdett először igazi, erőteljes életjeleket adni.

Ezek a folyamatok nem csupán kitartanak napjainkban is, de egyre erősödnek. Külön örömtelinek értékelem, hogy nem csupán autóipari cégek jelentkeznek nálunk, hanem más szektorban termelő vállalkozások is.

A komáromi Nokia példája ugyanis világosan megmutatta, hogy a helyi gazdaságoknak több lábon kell állniuk, s ez minden gazdasági szereplőnek - kezdve a multiktól a kis- és középvállalkozásokig - elemi érdeke.


Néhány cég a több mint száz közül a Győri Ipari Parkban
Néhány cég a több mint száz közül a Győri Ipari Parkban


Hat-nyolc új letelepülő cég érkezésére van esély idén

- Tekintsünk kicsit a jövőbe. Az elkövetkező években hány új Győrbe költöző, s munkát adó cégre lát reális esélyt?

- A Győri Ipari Park történetében átlagosan jó esztendőnek számított, amikor évente 6-8 cég telepedett le nálunk. A legjobb évben 11 céget fogadhattunk, míg a kezdeti időkben és az utóbbi évek válságos éveiben 1-2 céget köszönthettünk.

Úgy vélem, hogy idén sikeresen visszatérhetünk az átlagos időkhöz, vagyis 6-8 cég betelepülésével zárhatjuk a 2011-es évet.

Azt ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy jelenleg több mint száz cég termel a Győri Ipari Parkban, s személy szerint a legfontosabb feladatnak azt érzem, hogy őket megtartsuk, illetve minden fejlesztési igényüknek eleget tudjunk tenni.

Hol és hogyan fejlődjön tovább a Győri Ipari Park?

- Ha már szóba került: hova fejlődhet a Győri Ipari Park? 2009. decemberében az ötödik fejlesztési ütemet fejezték be, s sok szabad terület már nincs a környéken.

- A ötödik fejlesztési ütem során 17 hektáros területet integráltunk az ipari parkba 2009-ban. A válság miatt ez az új rész a vártnál sokkal lassabban telt be, de most már valóban nincsen sok szabad hely itt sem.


Az ötödik fejlesztési ütem záró ünnepsége Borkai Zsolt győri polgármesterrel és Molnár Csaba akkori kancellária miniszterrel
Az ötödik fejlesztési ütem záró ünnepsége Borkai Zsolt győri polgármesterrel és Molnár Csaba akkori kancellária miniszterrel


Az ipari park  jövőbeni fejlesztési lehetőségeivel, terveivel mi is folyamatosan foglalkozunk. Elvi és tanulmányi szinten az is felmerült, hogy más győri területen kellene folytatni az Ipari Park bővítését.

- Konkrétumokba bele lehet már menni ez ügyben?

- Nem született egyelőre végleges döntés, s ameddig ezt nem hozzuk meg, addig nem szeretnék részletekbe belemenni.

A területbővítés mellett hasonlóan fontos kérdésként kezeljük a meglévő telkek újrahasznosítását, modernizálását.

Szerencsére mind több vállalkozásnak egyre nagyobb hely igénye van, s ezt igyekszünk kielégíteni.

Az utóbbi évekre jellemző tendencia, hogy a letelepedők a szomszédos terület megvásárlásával tudtak a fejlődés útjára lépni, és növelni kapacitásaikat. Külön jó hír, hogy mind az öt ilyen cipőben járó vállalkozás magyar tulajdonban volt.

Úgy vélem, hogy az eltérő történelmi múltból adódó különbségek a menedzsment szemléletében jelentkeznek leginkább a magyar és a külföldi vállalkozások között.

A vállalkozások szerves fejlődése megszakadt Magyarországon, így a vállalkozásoknak újból meg kellett tanulniuk a hosszú távú stratégia kialakításának szükségességét, vagy a generációváltáshoz kapcsolódó problémák kezelését.

"Kellemes problémák": növekvő munkaerő-kereslet jelentkezhet Győrben

- Végezetül, ejtsünk szót a győri munkaerőpiacról. Májusban Rimányiné Somogyi Szilvia, a regionális munkaügyi központ vezetője azt nyilatkozta, hogy Győrben az Audin kívül 150 mérnököt keresnek, s vennének fel helyi cégek.

- Tény, hogy az elkövetkező években jelentősen emelkedni fog a munkaerő iránti kereslet Győrben, de ezzel párhuzamosan bevándorlási hullám is várható. 

E két tendencia egyensúlya biztosíthatja, hogy a cégek minőségi munkaerővel tudják biztosítani fejlődésüket.

Jelenleg ugyanakkor nem érzem még fajsúlyosnak ezt a gondot. Úgy vélem, az említett 150 mérnök esetében sokkal inkább arról van szó, hogy cégek kicsit "előremenekülnek", s időben minőségi szaktudást képviselő munkatársakkal szeretnék megalapozni a jövőt.

Jó eséllyel pár éven belül emelkednek a fizetések a megyeszékhelyen és vonzáskörzetében

- Ha mindez megvalósul Győrben - s jelenállás szerint nagyon erre mennek a dolgok -, akkor a fizetések is jó eséllyel megemelkednek pár éven belül.

- Igen, a bérszínvonal várhatóan emelkedni fog. Az viszont senkinek sem lenne jó, ha egyik napról a másikra elszabadulnának a bérek, mert ilyen helyzetben mindig jelentős visszaesés következhet be.

Egy bérbuborék kialakulását követően a helyben működő vállalkozások – akár a magyar cégek is – a tevékenység áttelepítéséről dönthetnek alacsonyabb bérköltségű telephelyekre, és az így kialakuló űrt nem fogják pótolni újonnan érkezők.

Kiszámítható, apró lépésekben, de folyamatosan emelkedő bérpolitikára lesz szükség Győrben - mind a dolgozóknak, mind a cégeknek ez volna a legideálisabb.



Egyre távolabb a válságtól: a számuk magukért beszélnek

Elkészült a Győri Ipari Parkban működő cégek 2010. évi gazdálkodási eredményeit bemutató összefoglaló.

Bár a válság nem múlt el nyomtalanul, de a tavalyi év adatai alapján már a pozitív jelek vannak többségben.

A Győri Ipari Parkban működő cégek 2010. évi gazdálkodási eredményeit bemutató összefoglaló szerint a letelepedett cégek növelni tudták árbevételeiket, és 200 fővel nőtt a foglalkoztatás is. Biztató jel, hogy 20 vállalkozás árbevétele meghaladta a csúcsévnek számító 2008-as adatot is.

A 2009. évhez viszonyítva 2010-ben a Győri Ipari Parkban letelepedett vállalkozások 70%-a tudta növelni bevételeit, 10%-ot stagnálás jellemzett, és mindössze a cégek ötödénél csökkent az értékesítés volumene.

A közepesnél nagyobb vállalkozások esetében erőteljesebb növekedés volt megfigyelhető, a cégek 85%-a bővítette tevékenységét.

Az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek között
kicsit magasabb volt az árbevétel-visszaesést elszenvedő cégek aránya, de összességében ezt a szektort is a bővülés jellemezte.

Örvendetes tény, hogy 20 vállalkozás esetén az árbevétel meghaladta a gazdasági válság kitörését megelőző 2008-as csúcsév adatait. Az árbevétel növekedés kisebb fázis eltolódással húzta maga után a dolgozói létszám emelkedését is.

2009-hez képest a cégek 57%-ánál nőtt a létszám, míg 30%-nál csökkent az állomány egy év alatt. A két hatás eredőjeként mintegy 200 fővel dolgoztak többen a Győri Ipari Parkban, mint egy évvel korábban.

A Győri Ipari Park főbb adatai (2010. december 31-i állapot szerint)

letelepedett cégek száma: 99

foglalkoztatottak száma: 4 972 fő

beruházás 2010. 12. 31-ig: 116 234 M Ft

árbevétel 2010. évben: 176 597 M Ft

teljes terület: 175 ha, ebből
- beépíthető terület: 148 ha
- még értékesíthető terület: 12 ha

Forrás: Győri Ipari Park.


Olvasóink írták

  • 7. kisember1 2011. július 28. 12:21
    „6. Anonim01 2011.07.28. 10:22

    Igen, teljesen jogos. Rettentően veszélyes, ugyan nem hosszú szakasz, de az ott elég forgalmas.
    Rengetegen járnak kerékpárral, mert arra futja, de ne kerüljön már az életükbe.

    A másik, hogy akkora területek vannak, hogy egy olyan zöld területet is ki lehetne alakítani, amely alkalmas lehetne céges rendezvények lebonyolítására is. Bográcsozás, sportversenyek, stb. Bérbe vehető lenne, vagy csak használható évente 1-1 alkalommal. Jelenleg a Tó utcában lévő vízgyűjtő melletti terület jó csak erre, ami nem a legalkalmasabb, ha a cég családi napot szervez, ráadásul nem túl nagy. Erre igenis nagy igény lenne a cégek részéről.

    És én is hiányolom a viszontválaszt, pedig biztosan Balogh Úr olvassa vagy olvasni fogja a róla szóló cikket.”
  • 6. Anonim01 2011. július 28. 10:22
    „Tisztelt Balogh László, a Győri Ipari Park ügyvezető úr és Borkai Zsolt Polgármester úr!
    Nagy örömmel tölt el , hogy ismételte tovább fejlődik az Ipari park.
    Talán már elért arra a szintre, hogy nyereséges.
    Talán már a felsőbb szintű vezetők is elérték az országos átlagot jelentő jövedelmüket.
    Én mint napi szinten autóval közlekedő, megdöbbenve tapasztalom, hogy az Ipari Park és Győr közötti 300-500 méteres szakaszon sem az Önkormányzat sem az Ipari Park vezetése nem gondol a gyalogosok és kerékpárosok biztonságára és nem építi ki a számukra biztonságos, kerékpáros és gyalogutat,elválasztva a közlekedési úttól.
    Rendőrség még sosem ellenőrizte a kerékpárosok felszereltségét, lámpa, fék, körforgalom használata ami számukra tilos, a már Győrön kívül elkészült kerékpár utat sem használja nagy többségük, pedig ez számukra kötelező és nem választható alternatíva. Ha ez nem lenne világos, régi Győrszentiváni kivezető útról van szó ami a kertvároson vezet ki, ami már szinte lakóterület. Két személyautó is nehezen fér el, nem beszélve a sűrű gyalogos és kerékpáros forgalomról.
    Persze ha baj van, de ne történjen meg akkor a gépkocsivezető a hibás mert nem volt körültekintő.
    a Bíróságokon a Bírók nem csak az kérdeznék meg a gépkocsi vezetőtől mit tett meg Ön a baleset elkerülése érdekében, hanem azt is vizsgálná mit tettek meg a Hatóságok és az Ipari Park vezetői annak érdekében, hogy a közlekedés biztonságos legyen.
    Az is jó lenne ha a fórum kétoldalas lenne és válaszok is érkeznének a felvetett problémákra.
    Persze ez csak hiú ábránd, mert a cikk írója megkapja a honoráriumot utána már új cikket ír mert az pénzt hoz a konyhára, válaszok keresése pedig nem kifizetődő.”
  • 5. kisember1 2011. július 28. 08:46
    „4. mozart 2011.07.28. 08:17
    Igen, már így is fizetésképtelen.
    Keresztbehitelezés folyik a nem létező pénzekből.
    Én optimista vagyok és szükség is van rá most.
    Sajnos egy második hullám, és bízzunk benne, hogy minket nem sodor.”
  • 4. mozart 2011. július 28. 08:17
    „Volt egy kommentem, ami nem jelent meg, pedig elküldtem. Azt írtam, hogy az igazi nagy válság még csak most jön, hogy 2011. augusztus 2-án az USA gyakorlatilag fizetésképtelen lesz a beszállítóival szemben...”
  • 3. zoli78 2011. július 27. 18:32
    „A válságnak a közeljövőben nem lesz vége. Nézzetek körül a nálunk fejlettebb országokban! :(”
  • 2. mozart 2011. július 27. 17:34
    „"A komáromi Nokia példája ugyanis világosan megmutatta, hogy a helyi gazdaságoknak több lábon kell állniuk, s ez minden gazdasági szereplőnek - kezdve a multiktól a kis- és középvállalkozásokig - elemi érdeke."

    Elég lett volna, ha időben válaszol a versenytársak lépéseire. Az összeomlás csak idő kérdése volt. Még mindig olyan dolgot fejlesztget, amit a többiek már rég kidobtak a kukába...”
  • 1. kisember1 2011. július 27. 09:55
    „Fontos a pozitív hozzáállás és mindenekfelett értékelendő! Reméljük hamarosan vége ennek a válságnak.

    Azonban sajnos még sok vállalkozás áll az összeomlás határán hazánkban is olyan adósságcsapdában vergődve, amelyből nem biztos, hogy fölfelé van kiút.
    Erre példa, mikor egy eleve eladósodott cég felvesz egy újabb hitelt, építkezik (mert a hitelező ezt várja, erre kapott hitelt) persze ha ügyes, tömköd egy kis rést is, amely az előző hitelből van, fejleszt, mivel uniós munkahelyteremtő (megtartó) pályázaton nyert. Tehát látszólag fejlődik.

    Majd elfogy ez a hitel is és még mindig ott az eredeti adósság jelentős része, sőt akár az újabb is nyomja a vállát.

    Ekkor még mindig az a látszat, hogy működő, fejlődő cég, de a legnagyobb megdöbbenésünkre, A napról B-re "bedől", csődbe megy és kiderült, hogy pl. a 800 milliót érő vállalkozás másfél milliárdos adósságot görgetett. És pontosan mínusz 700 000 milliót ér, tehát vége van...vagy a kétségbeesett vállalkozó újabb hitelbe próbál menekülni...Előbb utóbb sikertelenül.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

SZE: közel 3300 hallgató nyert felvételt - részletes elemzés

A Széchenyi István Egyetem idei felvételi eredményei ismét a növekedésről, a felsőoktatási… Tovább olvasom