Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

Mint arról a Kisalföld napilap elsőként beszámolt október közepén, közel 4 milliárdos áfacsalás gyanújával őrizetbe vette, a bíróság pedig elrendelte a CBA-üzletlánc franchise rendszerének megyei boltjait ellátó társaság tulajdonosainak előzetes fogva tartását.

A gyanú szerint a vezetés papíron külföldre szállított áruk után igényelt vissza áfát, majd az árut itthon értékesítette, vagyis klasszikus áfacsalást követett el.

Az utóbbi három évben öt esetben tárt fel milliárdos nagyságrendű áfacsalást az adóhatóság régiónkban 

A "számlázgatás" mértékére jellemző, hogy az abdai cég tulajdonosainak bűnszervezetben elkövetett csalás miatt akár húsz év börtönbüntetésre is számítaniuk kell.

Az utóbbi három évben azonban nem ez volt az egyetlen olyan áfacsalás, ahol fizetésből álló hétköznapi emberek számára elképzelhetetlen nagyságrendű összeggel károsították meg az elkövetők az államkasszát.

Az áruk hazatérnek, mert néha `elfelejtik´ kipakolni azokat - fotónk illusztráció.

"Az elmúlt három évben mintegy 5 esetben tárt fel jelentős mértékű, milliárdos nagyságrendű áfacsalást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága.

A termékkört, amelyre a fiktív láncolatos, vagy adott esetben körbeszámlázásos ügyleteket a résztvevők alapították jellemzően a cukor, gabona, számítástechnikai eszközök, alkatrészek, valamint élelmiszerek alkotják" - mondta Kovács Mária, a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóságának sajtószóvivője.

Étolajat és édességet kocsikáztattak  Mint ismert, a négymilliárdos áfacsalással vádolt abdai társaság a gyanú szerint étolajat szerzett be Magyarországon, majd egy szlovák gazdálkodó közbeiktatásával az áru magyar cégekhez került, végül vissza a társasághoz. Ezen kívül a Magyar Narancs információi szerint "nagy tömegű édesipari árucikkek fiktív utaztatása" is elősegítette az abdai cég lebuktatását.

Két éve Sopronban bukkantak 3 milliárd forintos áfacsalás nyomaira

2009 tavaszán például egy soproni székhelyű társaságtól kiindulva jutottak 3 milliárd forint elcsalt áfa nyomára a vámnyomozók és az adóhivatal munkatársai. A gyanúsítottaktól a vámosok lefoglaltak többek között 30 nagy értékű festményt, terepjárót s egy kisrepülőgépet is.

Idén júliusban Zala megyében is lebukott egy számlagyáros. A gyanú szerint egy zalaegerszegi férfi és bűntársai 2006 és 2010 között különböző gazdasági társaságok vezetőjeként, illetve azok nevében, tényleges gazdasági események nélkül, fiktív számlákat állítottak ki.

Ezzel bűnsegédként közreműködtek abban, hogy az ország különböző pontjain működő, mintegy 60 számlabefogadó jogosulatlanul csökkentse fizetendő általános forgalmi adóját.

A számlakibocsátó gazdasági társaságok a bizonylatokon jellemzően építőipari, ruházatgyártási, zöldség- és gyümölcskereskedelmi, fakereskedelmi tevékenységeket és egyéb máshová nem sorolt gazdasági szolgáltatásokat tűntettek fel.

Kovács Mária megjegyezte: "az utóbbi egy évben feltárt jogosulatlan áfa visszaigénylések összege eléri a milliárdos nagyságrendet.

Az egyes adóellenőrzések során tett megállapítások volumene azonban igen változatos képet mutat, mivel a néhány millió forinttól esetenként a több száz milliós nagyságrendet is elérik".



















Tesznek egy kört a kamionnal: nem csak papíron utaztatják külföldre az árut

A kisalfold.hu azon információját, miszerint azok az adócsalók, akik "nagyban művelik" az áfacsalásokat, nem csak papíron utaztatják külföldre az árut, hanem valóban útnak indulnak a kamionok, teherautók, csak épp hazatérnek a rakománnyal, a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóságának sajtószóvivője megerősítette.

"Az áfacsalások klasszikus példája a fiktív közösségen belüli értékesítés, illetőleg termékexport, amelynek a helyét az utóbbi időben egyre inkább átveszik azok az ügyletek, ahol ténylegesen van áru, s annak kiszállítása - fuvarokmányokkal dokumentáltan - valóban megtörténik" - közölte Kovács Mária.

Szintén jellemző és megfigyelhető, hogy az áfacsalásoknak többnyire szlovákiai szálai vannak, s általában északi szomszédunkhoz "indulnak útnak" a szállítmányok.

Hét európai tagállam adóhatóság dolgozik össze egy határokon átívelő, fémhulladék kereskedelemmel kapcsolatos áfacsalás felderítésében  

Arra a felvetésünkre, hogy a szlovák adóhatóság látókörébe kerültek-e már olyan vállalkozók, akik kapcsolatba hozhatók magyar áfacsalásokkal, a következő választ kaptuk: "A Nyugat-dunántúli régió földrajzi fekvése miatt az áfacsalások tárgya jellemzően a Szlovákiába és Ausztriába irányuló értékesítések, illetőleg ezen tagállamokból megvalósított termékbeszerzések.

Természetesen a magyar adóhatóság mellett más tagállamok szervei, így a szlovák adóhatóság is kiemelten kezeli az ilyen ügyeket.

Elsősorban a nemzetközi információcsere eszközeivel, adott esetben többoldalú ellenőrzés kezdeményezésével és lefolytatásával a tagállami adóhatóságok hatékonyan együttműködnek a feltárások során.

Jelenleg egy közös ellenőrzésben vesz részt a NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága, melyben egy határokon átívelő, fémhulladék kereskedelemmel kapcsolatos áfacsalás felderítésében működik együtt a lengyel, szlovák, cseh, román, spanyol, francia és a magyar adóhatóság".

Milyen büntetési tételei vannak az áfacsalásoknak? A Büntető Törvénykönyv szabályozza az adócsalás bűntettét. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben - kétszázezertől kétmillió forintig terjedő összegben - csökken. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben (kétmilliótól ötvenmillió forintig terjedő összegben) csökken. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben (ötvenmillió forintnál nagyobb összeg) csökken. Az eddigi ítélkezési gyakorlat alapján megállapítható, hogy a kisebb összegre elkövetett adócsalások esetében a terheltet rendszerint felfüggesztett szabadságvesztésre, illetőleg pénzbüntetésre ítélte a bíróság.