Kisalföld logö

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 12°C | 24°C Még több cikk.

Tudós-tanárok közt utolsó mohikán

Pannonhalma - Ábrahám Imre pannonhalmi helytörténész, nyelvjárás- és névkutató a napokban Csűry Bálint-emlékérmet és -díjat vehetett át a Magyar Nyelvtudományi Társaság ünnepi közgyűlésén.
Kegyelmi esztendőnek tartja 2007-et Ábrahám Imre. A nyugdíjas tudós-tanárt és könyvtárost nyáron Nyúlért végzett munkájáért tüntették ki a településen, ősszel megjelent az Écsről készült kötete, és ünnepi ráadásként nemrégiben Csűry Bálint-emlékéremmel és -díjjal ismerte el több évtizedes tudományos munkásságát a Magyar Nyelvtudományi Társaság.

– Az érdeklődést már a győri bencés gimnáziumban belém ültették. Később ez csak növekedett, bővült a főiskolán, az egyetemen – emlékezett a kezdetekre Ábrahám Imre. – A kis falvak történetében, nyelvjárásában, helyneveiben, a településen élők nevében ott rejtezik a történelem. A részekben a nagy egész. Úgy érzem, egyike vagyok azoknak az utolsó mohikánoknak, akik a tanításon kívül még valamiféle tudományos kutatással is foglalkoztak.

Ábrahám Imre tudományos munkásságát Csűry Bálint-díjjal ismerte el a Magyar Nyelvtudományi Társaság. Fotók: Bertleff András

A tudós-tanár munkásságából a „heurékákra" a legbüszkébb. Azokra, a mások számára talán jelentéktelennek tűnő felfedezésekre, amelyek eredményeként, hosszú évek türelme után, például megfejtette egy 1300-as évektől használt nyúli szőlős dülőnév, a „Felkert" eredetét. Ahogy fogalmazott: a levéltári kutatás segítségével sikerült megnyitnia a település történetének egy kis rekeszét.

Arra a kérdésre, hogy van-e a vidéken olyan, aki nála jobban ismeri Pannonhalmát és a környék falvait, Ábrahám Imre a bencés szerzeteseket említve válaszolt.

– Nagyon sokan voltak az apátságban, akik részkérdésekkel foglalkoztak. Ezeket az atyákat valamiképpen segítő elődeimnek tekinthetem, de egy-egy község teljes helytörténeti, nyelvészeti feltárásával, feldolgozásával szinte egyikük sem foglalkozott. Ez egyben szerencsém, de ugyanakkor „balszerencsém" is, mert mindent a fundamentumtól kellett kezdenem. A kutatási módszerem sajátossága, amelyet a díj átadásakor Kiss Jenő professzor úr is megemlített laudációjában, hogy nyelvészként közelítek a helytörténeti anyagokhoz, ismeretekhez. Mondhatnánk azt is: könnyen vagyok, hiszen őseimen keresztül közel négyszáz év köt Nyúlhoz, a génjeimben rejtezik a vidék történelme.

Ábrahám Imre ezt a „régi" tudást többek között könyveiben adta vissza szülőföldjének, ajándékozta a tudományos irodalomnak. Így írt például a nyúli szólásmondásokról – ez volt a doktori kutatási témája is – a község nyelvkincséről, Pannonhalma történeti helyrajzáról (ez megjelent németül is), de Écs múltjáról, nyelvi kincseiről sem feledkezett el.

Hosszú lenne sorolni tanulmányait, amelyek főként nyelvészeti és helytörténeti folyóiratokban jelentek meg. Ennek az évtizedek óta lokálpatrióta szívnek és helytállásnak, az egyszemélyes kutatói műhely eredményeinek szólt a közelmúltbeli kitüntetés, amelyet Csűry Bálintról, a nagy elődről, a példaképként követett nyelvészről, nyelvjáráskutatóról neveztek el.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szalai Judit : A tánc és a zene, életem meghatározó része

Interjú - A Győri Balett társulatát több világcég támogatja, melyek közül kiemelkedő szponzor az… Tovább olvasom