Kisalföld logö

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 0°C

Testedzés inzulinkezelés mellett

A megfelelő kondíció fenntartásához, a szervezet ellenálló képességének növeléséhez mindenki számára elengedhetetlen a mozgás. Inzulinnal kezelt cukorbetegeknél pedig az inzulinadás és a diéta mellett az egyénre szabott megfelelő fizikai aktivitás a gyógykezelés részének tekinthető.


Stabilizálja a vércukorértéket

A rendszeres testmozgás stabilizálja a vércukorértéket, csökkenti az inzulinigényt, elősegíti az ideális testsúly elérését és fenntartását, emellett jelentősen mérsékli a diabéteszhez gyakran társuló szív-ér rendszer megbetegedések kockázatát.


Rendszeresség és fokozatosság

A mozgás legyen rendszeres, hetente ötször legkevesebb fél óra. Az állapottól függően ez a mennyiség növelhető. Az egyébként egészséges fiatal cukorbeteg akár versenysportot is űzhet. A fizikai tréningprogram megkezdése előtt mindig szükséges orvosi vizsgálat, mely a szénhidrát-anyagcsere felmérése mellett kitér a cukorbetegséghez társult szövődmények felkutatására is. A vizsgálat alapján egyénre szabottan meghatározható az a mozgásmennyiség, ami a beteg szempontjából ideális és kizárhatók azok a tevékenységek, melyek esetleg a szövődmények miatt veszélyesek lehetnek. Fokozatosan növeljék a terhelést! Aki egyáltalán nem mozgott, kezdjen napi 10 perces kényelmes sétával. Az erőnlétnek megfelelően lehet növelni a megtett út hosszát, illetve a sebességet. Válasszanak olyan mozgásformát, amit szívesen végeznek. Az intenzívebb edzés előtt kezdjenek mindig 5–10 perces bemelegítéssel, izomnyújtó gyakorlatokkal, az ízületek átmozgatásával. A testedzés levezetéseként sétáljanak 5–10 percet. Bármilyen tréning többet ér a semminél! Ha szorít az idő, építsék be a fizikai aktivitást a mindennapi tevékenységükbe, pl. menjenek lépcsőn lift helyett, álljanak meg messzebb a parkolóban, szálljanak le előbb egy megállóval a buszról vagy tegyék a szobakerékpárt a televízió elé.

Előzzék meg a sérüléseket!

Cukorbetegséghez társult szemideghártya-károsodásnál (retinopathia) kerüljék a jelentős vérnyomás-emelkedéssel járó olyan tevékenységeket, melyek tartós izomfeszüléssel járnak, ilyen pl. a súlyemelés. Kis súlyokkal végzett erősítő gyakorlatok emellett is folytathatók. Akinél szövődményként álló helyzetben szédülés, vérnyomásesés (orthostaticus hypotonia) lép fel, gyaloglás, kocogás helyett inkább ússzon. Ha idegkárosodás következtében bizonyos fokú érzészavar van a lábakban (neuropathia), akkor szintén a lábat kevésbé igénybe vevő úszást javaslom. Váratlan vércukoresés (hypoglycaemia) veszélye miatt az inzulinkezeltek a veszélyes és magányos sportokat kerüljék (hegymászás, búvárkodás, ejtőernyőzés, tájfutás stb.). Emiatt edzőpartnereik is tudjanak cukorbetegségükről, hogy ha kell, segítségükre lehessenek a vércukoresés elhárításában. Viseljenek megfelelő méretű, kényelmes cipőt, valamint természetes anyagból készült, jó nedvszívó képességű zoknit a láb sérüléseinek megakadályozására.

Mire kell figyelni?

A testedzés normális vércukorszint esetén fokozza a cukor elégetését, tehát csökkenti a vércukorértéket. Intenzív mozgást, tréninget csak az végezzen, aki jól tudja ellenőrizni a vércukorszintet és diétás ismeretei is megfelelőek! Nagyobb fokú mozgást a délelőtti vagy a délutáni időszakra, étkezés után 1–2 órával ütemezzenek be. Este az erősebb terhelés lehetőleg kerülendő. Fogyasszanak több folyadékot már a tréning elkezdése előtt, és közben is gondoskodjanak megfelelő bevitelről a verítékezéssel elveszített víz pótlására. Mérjék meg a vércukorértéket tréning előtt, közben és utána is, így szerezhetnek pótolhatatlan egyéni tapasztalatokat. Ha vércukorértékük a tervezett tréning előtt 5 mmol/l alatti, szükség van 15–30 g szénhidrátot tartalmazó étel elfogyasztására.

Napi kétszeri inzulinkezeléskor a vércukoresést csak több szénhidrátbevitellel tudjuk kivédeni, ha a fizikai aktivitás rendszeres, akkor lehetőség van a reggel adott inzulin csökkentésére. Intenzív inzulinkezelésnél, amikor a főétkezések előtt adunk „gyors hatású" inzulint, a tervezett nagyobb terhelés előtt ennek néhány egységgel történő csökkentése kívánatos. A gyors hatású inzulin csökkentésének mértéke függ a mozgás mennyiségétől, idejétől és az egyéni inzulinszükséglettől.

Aki rendszeresen intenzíven mozog, a gyors hatású inzulint mindig a hasba adja, mert innen a legegyenletesebb a felszívódás. Kimerítőbb mozgás után a máj és az izmok keményítőraktárai (glikogén) kiürülnek, ezek pótlása során késleltetett vércukoresés következhet be, akár a testedzést követően 6–10 órával is. A késői vércukoresés fokozott szénhidrátbevitellel, tréninget követő inzulinadag csökkentésével, az alkoholfogyasztás kerülésével, gondos vércukor-önellenőrzéssel jól kivédhető.

(Szerzőnk belgyógyász, kardiológus főorvos.)

Paradox hatás

Erősebb fizikai terhelést csak jól beállított cukorbeteg végezzen! Ugyanis ha a szénhidrát-anyagcsere rossz, vagyis a vércukor nagyobb 11 mmol/l-nél, paradox módon a nagyobb terhelés nem csökkenti, hanem esetleg veszélyes magasságba emelheti a vércukorértéket.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Félmilliárdból új kórházi konyha, étkező

Győr - A megyei közgyűlés tavaly döntött úgy, hogy az általa fenntartott kórház kérésének… Tovább olvasom