Kisalföld logö

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 12°C | 24°C Még több cikk.

Részösztöndíjas hallgatók: a tervezett töredéke

A részösztöndíj volt az idei felsőoktatási felvételi egyik legnagyobb újdonsága – úgy tűnik, az új finanszírozási forma elégtelenre vizsgázott. Az eredeti keretszámot júniusban mintegy harmadára szűkítette a kormány, ám ennek is csak 35 százalékát töltötték be a hallgatók. Igaz ez a megyei egyetemekre is.
15 ezer 500 – az eredeti tervek szerint ennyien tanulhatnának a felsőoktatásban ettől a tanévtől részösztöndíjjal, a felvételi eljárás kezdetekor ennyi hellyel számolt a kormány. A fél támogatás azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: 1961 hallgató ül ezen félévben részösztöndíjasként valamelyik egyetem, főiskola padjában.

Azt, hogy a részösztöndíjas helyek nagy része betöltetlen marad, már a felvételi jelentkezések alapján borítékolni lehetett, az első helyes jelentkezések száma ugyanis a támogatotti keret alatt maradt.

Ezért döntött a kormány júniusban úgy, hogy az eredeti keretszámot harmadára csökkenti, 5550-re módosította a részösztöndíjjal felvehető hallgatók számát. Mint látjuk, ez is bőségesen elégnek bizonyult.
A Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) eredetileg 160 hallgatónak tehette lehetővé, hogy az önköltség felét fizesse.

A kedvezményre harminc gólya tartott igényt – ennyien tanulnak "fél áron" az agrár-, informatika-, műszaki és természettudományi képzési területen, a többi százhúsz hely kárba veszett.

A Széchenyi István Egyetemen is hasonló a helyzet: 345 hallgató képzésének felét állta volna az eredeti elképzelés szerint az állam informatika- és műszaki területen összesen, végül 135-en iratkoztak be részben támogatottként (125-en levelező és távoktatás, tízen nappali tagozatra).

Író Béla főtitkár lapunknak elmondta: "Péntekig úgy tudtuk, hogy nálunk egyáltalán nem is lesz részösztöndíjas hallgató. A beiratkozáskor szembesültünk azzal, hogy mégis vannak, ráadásul – legnagyobb meglepetésünkre – levelező és távoktatás tagozaton, ahol korábban csak költségtérítésesként lehetett tanulni."

A népszerűtlenség okáról megoszlanak a vélemények. Diákok hangoztatják, hogy nem éri meg fizetni is és aláírni az itthoni munkavégzést előíró hallgatói szerződést is. (A részösztöndíjas támogatás feltétele a hallgatói szerződés aláírása, csakúgy, mint a teljes támogatásé. Ezzel a hallgatók vállalják, hogy a képzési idő kétszeresét Magyarországon dolgozzák le.)

"Ha ingyen tanulhatok, cserébe vállalom, hogy pár évig itthon kamatoztatom a tudásom, de ha fizetnem kell, akkor rögtön az egyetem után szeretném megvalósítani álmomat, szeretnék kiutazni Kanadába, ott dolgozni teniszedzőként" – nyilatkozta lapunknak júniusban egy felvételiző (Kisalföld, 2012. 06. 28., Kérdések a részösztöndíj körül).

Takáts Péter, az NYME oktatási rektorhelyettese úgy véli: "a beiratkozásnál kellett nyilatkozniuk a hallgatóknak, hogy vállalják-e a részösztöndíjas képzést. Nem kérdeztük meg, hogy mi a válaszuk oka, így az, hogy a szerződés miatt nem vállalják, csak vízió."
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A szabályok betartása erkölcs kérdése

A közlekedési bírságok összegének enyhülését hozta az ősz. S bár a gyorshajtásért ugyanannyit kell fizetni, mint eddig, számos szabálysértésnél felére csökkent a fizetendő összeg nagysága. Tovább olvasom