Kisalföld logö

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 11°C | 19°C Még több cikk.

Közfelkiáltással polgármester

Győr szabad királyi, majd törvényhatósági jogú város újjáalakult közgyűlése 1945. január elsején egyhangú lelkesedéssel, közfelkiáltással polgármesterré választotta Udvaros Istvánt.

A győri Áchim András utca egyik házának jó ízléssel berendezett, kínosan tiszta szobájában a házigazda társaságában várja az újságíró, hogy választ kapjon rá, ki és milyen ember volt a második világháború utáni idők első győri polgármestere.

Felső fa- és gépipari iskolát végzett, Budapesten és Szombathelyen szolgált a vasútnál szertárnokként, szociáldemokrata, aki 1929-ben lett pártja győri szervezetének titkára és egyben a vasasok titkára is, másfél évtizedig irányította a város legális munkásmozgalmát. Így szerzett ismertséget és kiérdemelt tekintélye után választották polgármesternek, hogy aztán 1948-ban lemondassák. Két évvel később letartóztatták, a vád hazaárulás, előbb halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték.

– Számomra nem felejthető nap 1956 nagypéntekje – mondja a fia. – Hazalógtam az iskolából, édesanyámék azon a héten mindennap kijártak nővéremékkel az állomásra. Zörögtek a kapun, kinyitottam, és ott állt egy ember. Mondtam neki, Udvaros István vagyok, mire ő is: Udvaros István. Akkor, tízévesen ismertem meg az apámat. A többiek előreengedték, hogy meglepjenek engem. Apám kezében papírzsák volt, abban a holmija, nadrágja madzaggal megkötve.

Miután Udvaros Istvánt letartóztatták, államosították a család Zrínyi utcai házát. A család anyagi támasza, fenntartója, mint jóval korábban is, Udvaros István felesége, született Czeiner Mária, akinek hírlap- és divatlap-kereskedése volt a Czuczor utcában. Hajnalonta ment a vasútra az újságokért, könyveket is kölcsönzött. Udvaros István szabadulása után a győri református gyülekezet főgondnoka lett, ranggal, díjazás nélkül. „Ugye azért eltartasz?" – idézi fia emlékezetébe édesapja valamikori szavait. Azokban az időkben az édesanyja már pulóvereket kötött.
Milyen ember volt hát Udvaros István? Fia szerint kemény, igazságos, megfontolt, állhatatos és ragaszkodó, aki nagyon tudott szeretni. Azt fia is valamikori kiadványokból tudja, apjának milyen szociális és jóléti elképzelései, tervei voltak.

Munkásotthont építtetett, ő közvetített annak idején a sztrájkoló textilgyáriak és a tulajdonosok között.István édesapja rövid időre a Szálasi-terror idején is ült börtönben. 1956 októberében ő volt a szervezője a Győri Munkás megjelent egyetlen számának. Győr háború utáni első polgármestere 1971-ben halt meg.

– Nagyon ügyes keze volt. Festett, hidegen kovácsolt. A győri református templomban az Úr asztala fölött most is ott lévő csillár az ő keze munkája. Az államosítást követően pipagyűjteményét is elvitték, aztán a rehabilitációja után valaki visszahozta. A családunk számára, Mária, Katalin nővéremék és az én támaszom édesanyánk volt. Az ő kereskedése is eltűnt, egy valamikori rikkancsa egyetlen széket szerzett meg és hozott vissza.

Az egykori polgármester gyerekei közül Mária Győrben dolgozott, Katalin a fővárosba került, a Malévnél kereste a kenyerét; István pedig a volt ÉDÁSZ-nál dolgozott, nemrég technológiai szakértőként ment nyugdíjba.

Ferenczi József

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A megyeszékhely szégyenfoltja

A vasútállomás a megyeszékhely egyik kapuja, így nem mindegy, hogy a városba vonattal érkező naponta több ezer ember első benyomása milyen Győrről. Nos, ha csak ez alapján ítélnék meg a várost, talán soha többé nem kívánkoznának vissza. Tovább olvasom