Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Kiskereskedők csődhelyzetben

Először a nagyáruházak megjelenése, majd az ázsiai üzletek terjedése hatott sokkolóan a győri piacokra.

Először a nagyáruházak megjelenése, majd az ázsiai üzletek terjedése hatott sokkolóan a győri piacokra. A Dunakapu téren hat évvel ezelőtt 232, ma 131 szerződött kereskedő árul. A vállalkozók jogszabályi változást sürgetnek saját védelmükben.

Néhány évvel ezelőtt csak akkor tudott új kereskedő sátrat állítani Győrben, a Dunakapu téri piacon, ha valaki „kihalt" vagy abbahagyta a tevékenységét, esetleg nyáron a Balatonon próbált szerencsét. Hat évvel ezelőtt a 232 szerződött kereskedőn kívül mintegy 50 vállalkozó próbált alkalmanként sátrat állítani, de legtöbbször helyhiány miatt el kellett utasítani őket. Pedig 1999-ben a Duna soron és a Káptalandomb- feljárónál, valamint a révfalui híd alatt is próbáltak helyet szorítani a portékájukat kínálóknak.

A piacot működtető Kisosz titkára, Nagy Lászlóné tájékoztatása szerint jelenleg 131 kereskedő szerződött velük. Az úgymond  „lyukra érkezők" akkor is alig 20-an rakodnak ki, ha jó a piac. Máskor jó, ha ketten-hárman jönnek.

– Ez a folyamat akkor kezdődött, amikor a multicégek megjelentek. Ezt még valahogy kihevertük volna. A feketeleves ezután jött, amikor megjelentek a kínai kiskereskedők. S ez a helyzet az egész országban – vázolta fel Nagy Lászlóné.

Maradtak volna a nagykereskedelemnél

– A könnyűipar tönkretétele után kereskedelmi oldalról pozitívan hatott a piacképes keleti áru megjelenése. De maradtak volna meg a nagykereskedelem szintjén. Jelenleg Győrben huszonöt kiskereskedelmi boltot működtetnek. S bolton belül is olcsóbbak tudnak lenni a kínaiak, mint mi. Így egyértelmű, hogy a magyar kiskereskedő nem bírja a versenyt – vetette közbe Réti Károly Kisosz-alelnök, a piaci önkormányzat tagja.

A kereskedők képviselője szerint valamilyen módon gátat kellene szabni ennek a folyamatnak a hazai és európai piac védelmében.
– Munkahelyeket vesznek el, hazai családokat tesznek tönkre. Mert az csak látszat, hogy milyen komolyan kiveszik a részüket a foglalkoztatásból. Két hónap múlva megkérdezném a „nép áruházában" dolgozó elégedetten nyilatkozó dolgozót, elégedett-e még – dohogott Réti Károly.

A kereskedők másik szóvivője, Bakody Béla emlékei szerint a piaclátogatás korábban családi program volt.
– Ma a multikhoz mennek vásárolni az emberek. Oda, ahol ugyancsak ázsiai áruk vannak a polcokon, s ingyen parkolhatnak a vásárlók. Az önkormányzat végre észrevehetné ezt és szombatra ingyenessé tehetné a belvárosi parkolást is. Mint ahogyan Pesten teszik. Akkor talán több vásárló jönne a Dunakapu térre – mondja Bakody Béla.

A másik ok a kényszervállalkozások

Réti Károly a kereskedőszám csökkenésének másik okaként a kényszervállalkozást hozta fel. Példaként említette: egykori textilgyári vezető fehérneműket árul a mai napig.

– A rendszerváltás utáni majdnem száz kényszervállalkozóval nőtt a kereskedők száma. Ezek nagy része tönkrement, nem bírták az árversenyt, nem értettek a szakmához. Volt két-háromszázezer forintjuk, befektették, kockáztattak. Sokuknak nem maradt semmijük – magyarázta az alelnök.

Szakmai vizsgához kötné

– A szabad vállalkozás híve vagyok – vette vissza a szót Nagy Lászlóné –, de a vállalkozásoknak határt kellene szabni. A vállalkozói igazolványok kiadását minimum szakmai vizsgához kellene kötni. Éppúgy, ahogyan a taxizáshoz taxisvizsga kell.

– A harmadik nagy probléma, hogy a piacokra olyan magyarokat is beengednek, akik magyarul is alig tudnak. De hozzák az iratokat – ki tudja, hol és hogyan állították ki azokat –, s ki kell adni nekik a helyet. Náluk már csak az engedély nélküli utcai árusok a rosszabbak – jelentette ki Bakody Béla.

Réti Károly szerint az önkormányzat nem áll a helyzet magaslatán. Példának a Kontúr-ügyet említette:
– Az önkormányzati bérleményt továbbadta bérbe a cég. Igaz, ez jó bevétel az önkormányzatnak, aki meg sem hirdette a lehetőséget. Pedig több kereskedő is összeállt volna, hogy üzletet béreljen.
Nagy Lászlóné szerint nemzeti és uniós szinten is komolyan kell foglalkozni a témával.

Szabályozni kellene

– Most, hogy folyik a belkereskedelmi rendelet módosítása, meg kellene találni azt a szabályozást, hogy a versenyszellem ne sérüljön, de ez a helyzet megszűnjön. A piaci kereskedőkre szükség van, itthon és Európában is. De sokan már ott tartanak, hogy elfogytak a tartalékaik, létbizonytalanságban élnek.


Kapcsolódó anyagok >>

Kínai bolt a Kontúr helyén (2004-10-08) >>
A piacozók harmada eltűnt (2004-08-11) >>
Mi legyen a kínai boltokkal? (2005-02-11) >>

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kulturális Főváros: ketyeg az óra

Pécsett, Debrecenben és Egerben már dolgozik az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázat második fordulójára tervező szakértői csoport; Győrben azonban szinte semmit nem tudni a munkákról. Civilek azt állítják, valamit lépni kell, mert végérvényesen lemaradunk. Tovább olvasom