Kisalföld logö

2017. 08. 20. vasárnap - István 17°C | 23°C Még több cikk.

Győr-Újváros két arca: fény és árnyék - fotók

Az egyes cigány csoportok tagjait már csak a nyelv köti össze. Cikksorozatunk 1. része.


A fény és az árnyék megfér egymás mellett Győr-Újvárosban. Az új életre kelt műemléki épületek szomszédságában leromlott, elhanyagolt állapotban lévő házak gyengítik az utcaképet. A lakók nehéz helyzetben élnek, de erről sokan maguk tehetnek. Még számos épületet fel kell újítani, hogy a városrész arca egységes legyen.

Befejezéséhez közeledik Újváros 1,4 milliárd forintos rehabilitációja. Az eddig felújított házakból kiköltöztetett lakóknak – köztük húsz cigány családnak – az önkormányzat egyénre szabott lakhatási lehetőségeket ajánlott fel. Ez a dolog szebbik arca, de a látványos megújulás közvetlen szomszédságában sornyi olyan, hajdan szebb napokat látott épület található, amelyeket az elmúlt évtizedekben erősen leéltek. Az ott lakók egy része nehéz helyzetben tengeti napjait, sokuknak nincs munkája, közülük jó néhányan nem is törekednek arra, hogy legyen. Alkalmi pénzből tartják fenn magukat.

Tipikus Kossuth utcai életkép, csoportokban beszélgető emberek, akik közül sokan élnek nehéz körülmények között. Fotók: Mészáros Mátyás
Tipikus Kossuth utcai életkép, csoportokban beszélgető emberek, akik közül sokan élnek nehéz körülmények között. Fotók: Mészáros Mátyás

– Azt hangsúlyoznom kell, hogy a várossal jó a kapcsolatunk, minden segítséget megkapunk az önkormányzattól. Azt is megállapíthatjuk, hogy Győrben számos munkalehetőség adódik. Az, hogy ezzel ki mennyire él, az más dolog. Köztünk is vannak szép számmal olyanok, akik kétkezi munkával keresett bérből élnek, de olyanok is, akiknek nem nagyon fűlik a foguk hozzá, hogy valahol elhelyezkedjenek – nyilatkozta lapunknak Horváth Attila, a győri cigány kisebbségi önkormányzat szakértője.
Megemlítette, hogy a Győr-Szol Zrt.-vel kötött megállapodás alapján általában 20–25 embernek tudnak „városszépítő" idénymunkát biztosítani. Igaz, hogy csak minimálbért kapnak, de ez is több a semminél, mert ebből már fedezni tudják havi kiadásaikat.

– Azokkal nem tudunk mit kezdeni, akik nem akarnak dolgozni. Miután így nem tudják fizetni a lakbért, közülük néhányan a hajléktalansorsra jutnak. Ők vagy a csillagos ég alatt töltik az életüket, vagy pedig a hajléktalanszállóra kerülnek – fogalmazott.


A városrész nyugalmáról Horváth Attila elmondta, hogy megállapodásuk van a megyei, illetve a városi rendőrséggel és főként a bűnmegelőzésre összpontosítanak.

– Sajnos a mi fiataljainkat sem kerüli el a drog, sőt, az elmúlt tíz évben kettő bele is halt a fogyasztásba. Így a prevenció elsősorban a kábítószerre vonatkozik.

Hogy mennyire él a több évszázados tradíció az újvárosi cigányok körében, a tanácsadó ezt egyes csoportjaikon keresztül mutatta be.

– Újvárosban három kulturális közösség él. A lovári cigányok, akik legtovább éltek telepi viszonyok között, ők őrzik legjobban a nyelvüket, a szokásaikat, például a lányszöktetést, a virrasztást. A muzsikus cigányoknál más a helyzet, ők inkább a zenészhajlamokat hagyományozzák tovább. A beás cigányok – elsősorban teknővájók voltak – már igazából csak a nyelvüket, az órománt viszik tovább. Hajdani foglalkozásuk már csak emlék, gyárban és másutt helyezkedtek, helyezkednek el. Szóval a cigány tradíciók kezdenek elhalványulni, talán csak a nyelv az, ami a közösségek tagjait összeköti.

Újváros két arca: fény és árnyék

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Baleset Győrújbaráton, két sérülttel - fotók

Koccanásos baleset történt Győrújbaráton a Fő utcában szombaton. Tovább olvasom