Kisalföld logö

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 0°C | 13°C Még több cikk.

Frigyes laktanya: valóban kell- e a befeketetőnek?

A győri közgyűlés döntése utáni eufóra két hónap alatt lecsillapodott - ismét nem tudja senki mi lesz a Frigyes- laktanyával.

Helyzetkép: Tizenöt éve az enyészet birtokolja.
A német befektető azóta egyszer – nyár elején – járt Győrben, a válaszát még mindig várják. A győri közgyűlés július 9-én szigorú feltételekkel ugyan, de igent mondott a német befektetőnek: ha Bertold Riehl multifunkcionális központot akar építeni a Frigyes-laktanya helyén és környékén, tegye. A német befektető azóta egyszer – nyár elején – járt Győrben, a válaszát még mindig várják.

Megmosolyogtató cím

Tizenöt év távlatából megmosolyogtató az a cím, amely épp a Kisalföldben jelent meg 1989-ben: „Megoldódhat a Frigyes-laktanya sorsa". Mentségül annyi, hogy ezt nem a sajtó találta ki, mindig jött valaki, aki megoldást ígért az egyre pusztuló épülettömb helyzetére. Legutóbb egy német menedzser, Bertold Riehl kopogtatott Győr ajtaján – igaz, ennek is már két éve.

Sokkal fontosabb azonban, hogy a nyár elején úgy tűnt, végre megkapta, amit akart. A győri közgyűlés július 8-i ülésén igent mondott a kérésére, engedélyt adott arra, hogy a Frigyes-laktanyát és környékét átépítse. Az igennek persze ára volt, a befektetőnek többek között garantálnia kellett azt, hogy a teljes tömböt renoválja, s az úthálózatot is a leendő bevásárlóközpont, illetve az új buszpályaudvar forgalmához igazítja. Már akkor sejthető volt: Riehl kezében a döntés, hajlandó-e ennyi pénzt beleölni a vállalkozásba.

Szóbeszédeket hallani

„ Bertold Riehl úr azóta egyszer – a nyár elején – járt nálam, hogy még egyszer tisztázzuk a közgyűlési határozat pontjait. Abban maradtuk, a szakértőkön a sor, ha ők döntöttek, visszajön folytatni a tárgyalásokat. Azóta várjuk" – mondta tegnap Eredics Imre alpolgármester. A szóbeszédről a városvezető is hallott, miszerint a befektetők várhatóan növelni kívánják a kereskedelmi terület nagyságát, amelyet hatezer négyzetméterben maximált a közgyűlés. De a befektetői csoport kiléte legalább ennyire homályos, eddig ugyanis – nyilván Bertold Riehl személyéből adódóan – németekről lehetett hallani, az alpolgármesternek a menedzser angolokat említett, de szintén szóbeszéd alapján szlovák üzletemberek neve is felmerült.

Konszenzusos döntés volt

„Egyelőre mindegyik verzió kétséges, az is, hogy akarják-e növelni, s ha igen, mennyivel a kereskedelmi terület nagyságát – folytatta az alpolgármester. – Annyit azonban tudniuk kell, hogy erről konszenzusos közgyűlési döntés született, így kétségesnek tartom, hogy ezen változtatunk. Persze ha épeszű határokon belül, csak példaképp mondom, mondjuk tíz százalékon belül akarják a területet növelni, lehet tárgyalni."

Felülvizsgálni a teljes védettséget

Az alpolgármester szerint is egyelőre kétséges, visszajön-e Riehl a városba: „Nem tartom kizártnak azt sem, hogy visszaadja a projektet. A nyár elején úgy éreztem, a kérdés igazából az, hogy a pénzügyi befektető mekkora hasznot akar és milyen gyorsan." Márpedig a Frigyes-laktanya esetében ez a legnagyobb kérdés, hiszen a műemléki védettség miatt – de a város kikötése is ez volt – a teljes épületegyüttest fel kell újítani, ami sokkal kevésbé „üzlet" egy befektetőnek.

„A város egy dolgot tehet ennek megkönnyítésére, szorgalmazhatja, hogy a műemlékvédelem vizsgálja felül az eddigi álláspontját, s bontsa részekre az épületegyüttest. Tény, hogy gazdaságos funkciót nagyon nehéz találni a teljes épületre, többek között azért esett kútba az egyetem és még ki tudja, hány terv ötlete. Nemcsak én, a szakemberek is azt mondják, a teljes épület egy funkcióra alkalmas, arra, aminek építették: laktanyának. Annak viszont nem kell..."
Tizenöt év óta ugyanitt tartunk.
(Bertold Riehl azt ígérte, a jövő héten nyilatkozik a Kisalföldnek a terveiről.)

Megmosolyogtató cím

Tizenöt év távlatából megmosolyogtató az a cím, amely épp a Kisalföldben jelent meg 1989-ben: „Megoldódhat a Frigyes-laktanya sorsa". Mentségül annyi, hogy ezt nem a sajtó találta ki, mindig jött valaki, aki megoldást ígért az egyre pusztuló épülettömb helyzetére. Legutóbb egy német menedzser, Bertold Riehl kopogtatott Győr ajtaján – igaz, ennek is már két éve. Sokkal fontosabb azonban, hogy a nyár elején úgy tűnt, végre megkapta, amit akart.

A győri közgyűlés július 9-i ülésén igent mondott a kérésére, engedélyt adott arra, hogy a Frigyes-laktanyát és környékét átépítse. Az igennek persze ára volt, a befektetőnek többek között garantálnia kellett azt, hogy a teljes tömböt renoválja, s az úthálózatot is a leendő bevásárlóközpont, illetve az új buszpályaudvar forgalmához igazítja. Már akkor sejthető volt: Riehl kezében a döntés, hajlandó-e ennyi pénzt beleölni a vállalkozásba.

Szóbeszédeket hallani

„ Bertold Riehl úr azóta egyszer – a nyár elején – járt nálam, hogy még egyszer tisztázzuk a közgyűlési határozat pontjait. Abban maradtuk, a szakértőkön a sor, ha ők döntöttek, visszajön folytatni a tárgyalásokat. Azóta várjuk" – mondta tegnap Eredics Imre alpolgármester. A szóbeszédről a városvezető is hallott, miszerint a befektetők várhatóan növelni kívánják a kereskedelmi terület nagyságát, amelyet hatezer négyzetméterben maximált a közgyűlés. De a befektetői csoport kiléte legalább ennyire homályos, eddig ugyanis – nyilván Bertold Riehl személyéből adódóan – németekről lehetett hallani, az alpolgármesternek a menedzser angolokat említett, de szintén szóbeszéd alapján szlovák üzletemberek neve is felmerült.

Konszenzusos döntés volt

„ Egyelőre mindegyik verzió kétséges, az is, hogy akarják-e növelni, s ha igen, mennyivel, a kereskedelmi terület nagyságát – folytatta az alpolgármester. – Annyit azonban tudniuk kell, hogy erről konszenzusos közgyűlési döntés született, így kétségesnek tartom, hogy ezen változtatunk. Persze ha épeszű határokon belül, csak példaképp mondom, mondjuk tíz százalékon belül akarják a területet növelni, lehet tárgyalni."

Felülvizsgálni a teljes védettséget

Az alpolgármester szerint is egyelőre kétséges, visszajön-e Riehl a városba: „Nem tartom kizártnak azt sem, hogy visszaadja a projektet. A nyár elején úgy éreztem, a kérdés igazából az, hogy a pénzügyi befektető mekkora hasznot akar és milyen gyorsan." Márpedig a Frigyes-laktanya esetében ez a legnagyobb kérdés, hiszen a műemléki védettség miatt – de a város kikötése is ez volt – a teljes épületegyüttest fel kell újítani, ami sokkal kevésbé „üzlet" egy befektetőnek.

„A város egy dolgot tehet ennek megkönnyítésére, szorgalmazhatja, hogy a műemlékvédelem vizsgálja felül az eddigi álláspontját, s bontsa részekre az épületegyüttest. Tény, hogy gazdaságos funkciót nagyon nehéz találni a teljes épületre, többek között azért esett kútba az egyetem és még ki tudja, hány terv ötlete. Nemcsak én, a szakemberek is azt mondják, a teljes épület egy funkcióra alkalmas, arra, aminek építették: laktanyának. Annak viszont nem kell..."
Tizenöt év óta ugyanitt tartunk.
(Bertold Riehl azt ígérte, a jövő héten nyilatkozik a Kisalföldnek a terveiről.)


Kapcsolodó anyagok >>

A polgármester a Frigyes-laktanyáról (2002-06-12) >>
A városé legyen megint a Frigyes (2002-06-18) >>
Akció a Frigyes-laktanyáért (2002-06-11) >>

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újra füstöl a győri olajgyár

Való igaz, tegnap magunk is meggyőződtünk róla, visszhangzik a környék az egykori gyárépületekből… Tovább olvasom