Kisalföld logö

2018. 02. 18. vasárnap - Bernadett -1°C | 6°C Még több cikk.

Büntetés jár a galambetetésért

Győr - Augusztus elsejétől pénzbírsággal büntetik, aki Győr közterületein parlagi és vadgalambokat etet.

A győri közgyűlés múlt csütörtöki ülésének egyik napirendi pontja az állatokról szóló rendelet elfogadása volt. Ennek elkészítése széles körű társadalmi kontroll mellett történt, a civil szervezetek mellett a lakossági fórumokon elhangzottakat is beépítették az új állattartási rendeletbe, tudtuk meg dr. Szabóné dr. Pimpedli Tímea jogtanácsostól. A Környezetvédelmi Csoport jogi tanácsadója szerint igencsak időszerű volt a változtatások bevezetése, több terület nem, vagy kevésbé volt szabályozva.

A parlagi és vadgalambok esetén az ingatlantulajdonos kötelessége a madarak elszaporodása elleni védekezés a fészkelés megakadályozásával. A módszer megválasztását a tulajdonosra bíznák, ez lehet az épület galambriasztóval való ellátása, vagy más megengedett módon való védekezés. Ilyen a huzalozás, tüskés szalag, lemeztüske elhelyezése, hálózás, riasztás hanghatással, optikai hatással, műanyagból vagy gumiból ragadozómadár-forma kirakása vagy pirotechnikai eszközökkel való riasztás, természetesen a rendőrséggel egyeztetve.
A rendelet szól arról is, hogy a köztéri galambetetést eztán helyszíni bírsággal büntetik, de ha többszöri figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba az etetést valaki, egészen harmincezer forintig terjedő szabálysértési bírsággal sújtható.

A kérdés már csak az, melyik galambriasztó módszer mennyibe kerül, kinek kell ezt kifizetni és melyik hatásos, no meg persze az, hol lehet ezeket az eszközöket beszerezni. Gyeginszky Béla, aki díszállat-felszerelések nagykereskedelmével foglalkozik, nagyon sokat tud a problémáról. Rengeteg módszert próbáltak már ki a galambok elriasztására, de a riasztórendszerek nem mindegyike alkalmas az összes épülettípusra.

– A galamb rendkívül intelligens állat – mondta Gyeginszky Béla, aki egyébként a rendelettervezet készítésénél több dologban nem értett egyet az önkormányzat álláspontjával.

Véleményem szerint, hasonlóan a kóbor kutyákhoz, a „kóbor galambok" távol tartása, gyérítése is össztársadalmi feladat, melyet egy-egy ingatlan tulajdonosa önmaga nem tud megoldani.
Gyeginszky Béla
– Hamar megtanulják ezek az állatok, mivel próbáljuk őket elűzni, majd együtt élnek a riasztóval. A felfújható vagy műanyag sólyommal is épp az a probléma, hogy azt folyamatosan át kellene helyezni, és még így sem garantált a hosszabb távú hatás. A hangriasztás a többi lakót is zavarhatja, a tüskék és a huzalok önmagukban nem nyújtanak védettséget a cirádás épületdíszeknek. Arról nem is beszélve, hogy a vadon élő madarak az állam tulajdonát képezik, így egyáltalán nem értem, miért kizárólag a lakóknak, ingatlantulajdonosoknak kell költeni a madarak elleni védekezésre.

– A gyérítés tekintetében fontos feladata van a vadászatra jogosultnak, mivel a tulajdonosi jogokat és a kötelezettségeket ő gyakorolhatja. Nagyon fontos feladata van az utca emberének, hogy felismerje az össztársadalmi érdeket, és tartózkodjon a galambok – nem csak közterületi – etetésétől. Kérdésként merül föl bennem, hogy gondolt-e a jogalkotó képviselő-testület arra, hogy e jogszabály legnagyobb „teherviselője" maga az önkormányzat lesz, továbbá a történelmi egyházak, valamint egyéb állami és önkormányzati tulajdonú közintézmények, így célszerű lenne a szükséges beruházások forrásait is megkeresni – zárta gondolatait Gyeginszky Béla.

Hogy mennyiért lehet elriasztani a galambokat, nagyon változó, s ha nincs közösségi összefogás, egy-egy lakó végeláthatatlan harcot vívhat az ürülékkel és a szeméttel. A Győr belvárosában élő Póczy Béláné szomszédjával együtt már több százezer forintot költött a madarak elleni védekezésre. A kis belső udvarral rendelkező lakóházban nincs olyan ablak, aminek a párkányán ne lenne szöges huzal, ugyanezt elhelyezték az udvari lámpa burájára és az ereszre is, de a galambokat látszólag nem zavarja ez sem.

– Semmit sem tudok kitenni az udvarra – panaszkodik Póczy Béláné. – Mindent telepiszkítanak a galambok. Nyáron is bent vagyok kénytelen teregetni, pedig már nagyon sokat költöttem ezekre a riasztókra.
Az idős hölgy elmondta azt is, zsákszám hordják ki az udvarról az ürüléket. Az udvaron látszik, hogy a tüskék alatt is van friss ürülék, tehát a galambok valahogy mégis odaszálltak, így a módszer egyáltalán nem tűnik hatékonynak.

Pozsgai Kitti

Olvasóink írták

  • 1. Tuli 2009. január 04. 08:35
    „NEM IGAZ, hogy a galambnak nincs természetes ellensége. Van! A földművesek ugyanis beszorították a vörös vércséket és a karvalyokat a városokba!
    Ha a társasházakban csukva tartják a szemüket attól még minden városban vannak ragadozó madarak. Az állatvédők valóban nem tudják megvédeni a ragadozó madarakat a kipusztulástól, ha mások pusztítják a potenciális táplálékukat a galambokat.
    Érdekes, hogy az olaszországi Velencében a gyerekek és felnőttek kezéből esznek a galambok, de senkinek nem lesz tőle semmi baja! Én magam is emlékszem, hogy gyerekkoromban tízszer ennyi galamb volt körülöttünk és senkit nem érdekelt, senki nem kapott tőlük betegséget.
    Én spec. csak embertől kaptam náthát, meg körömgombát, állattól még sohasem kaptam semmit.
    Az ember hiába akarja védeni a környezetét, ha más tanulatlan emberek pusztítják azt.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ötvenezren a Győri Nyár nyitányán

Győr - A Győri Nyár 42 éves történetében még csak hasonló méretű tömeget sem láthatott a város a nyitórendezvényen. A megszokott tízezer helyett körülbelül ötvenezren voltak péntek este a Dunakapu téren, az érdeklődés elsősorban az Omega együttesnek szólt. Tovább olvasom