Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 19°C Még több cikk.

A napi forgalom fele zúdul Győrre alig egy óra alatt

A reggelente a buszokon kialakult káoszt úgy lehetne mérsékelni, ha az iskolába induló több ezer diák nem egyszerre indulna útnak, hanem öt-tíz-tizenöt perces csúszással. A lépcsőzetes iskolakezdés (munkakezdés) nem új keletű megoldás, s ennek lehetősége Győrben is felmerült. Mégis kevésnek tűnik.
A közútfejlesztésekkel megspékelt dugók tovább nehezítik a győri tömegközlekedés és persze a buszokon utazók helyzetét. A Kisalföld úgy értesült, felmerült Győrben a lépcsőzetes iskolakezdés lehetősége. Az oktatási iroda felmérést is készített a diákok közlekedési szokásairól: mindezt a Volán-társaság kérésére tette, amely azt szorgalmazná, hogy a győri középiskolák – ha tehetik – az órakezdést öt-tíz-tizenöt perccel tolják ki nyolc óra előttre, illetve utánra. Ezzel talán mérsékelni lehetne a tömegközlekedési káoszt reggelenként.

Az utóbbi verzióval érdemes kezdeni, mert arra rövidebb a válasz: nem lehet megcsinálni, ha ugyanis hét órájuk van a diákoknak, s csak fél kilenc körül kezdődnek a tanórák, akkor a tanítás vége kitolódik délután három óra utánra, amelynél ebédszünetet kell tartani. Ezt pedig az iskolák nem tudják vállalni.

Papp András, a győri oktatási iroda vezetője az első megoldás kapcsán elmondta: az általuk készített felmérés azt támasztja alá, hogy a középiskolás diákok jóval nyolc óra előtt megérkeznek a belvárosi intézményekbe. A győri Kazinczy-gimnáziumban ezt felismerve már be is vezették a korábbi becsengetést, de ez a megoldás egyelőre nem intézményesült városszerte. Mindez viszont azt mutatja, hogy a Kisalföld Volán reménye szertefoszlott, ha ugyanis már eddig is korábban jártak a diákok, akkor a zsúfoltság nem csökkenthető azzal, ha papíron is korábban kezdődik a tanítás.

A belvárosi iskolákban (a Kazinczy-gimnáziumban, a Révai-gimnáziumban és a Jedlik-középiskolában) készült felmérésből egyértelműen kitűnik, hogy a diákok többsége hét óra 20 perc és fél nyolc között érkezik meg az iskolába. Ami még érdekes, hogy ez nemcsak a vidéki diákokra jellemző, a győriekre ugyanúgy; vagy másképp fogalmazva, nemcsak a helyközi közlekedés miatt beszédes adat, hanem a helyi szempontjából is. Szám szerint a diákok 7 óra 20 perc előtt 318-an érkeznek meg az iskolába, 7 óra 20 perc és fél nyolc között 681-en, fél nyolc után 501-en, az utolsó pillanatokra pedig (7 óra 40 perc után) mindössze 284-en hagyják az érkezést.

Az általános iskolás kisdiákokat nem kis számban szüleik viszik iskolába. Velük – mármint a szülőkkel – nyilvánvalóan nem lehet megtenni a nyolc óra utáni lépcsőzetes iskolakezdést, hacsak a munkakezdésüket is nem alakítják ugyanígy. Mindez megint csak azt mutatja, hogy a helyzet megoldása nem az, ha egy évtizedekkel ezelőtti időutazásba kezdenek, és szakaszossá teszik a tanítás/munkakezdést. A kérdés már csak az, hogy akkor mi.

Nyolc éve már felvetette a Volán a problémát

Pócza Mihály, a Kisalföld Volán vezérigazgatója elmondta, számos javaslatot felvetettek az elmúlt években, amelyek megoldhatnák az alapvető problémát: a reggeli csúcsban mindössze egy óra alatt a tömegközlekedésre zúdul a napi forgalom negyven(!) százaléka. A lépcsőzetes iskolakezdés épp azt a célt szolgálná, hogy ezt az időszakot kitolják. Hogy megoldás kell, azt mutatja a múlt héten egy olvasónk által is felvetett probléma: a reggeli iskolabuszokat a diákokon kívül mások is használják, így azokon sokszor elviselhetetlen a tumultus. Megoldást jelenthet itt már az is, hogy akinek nem sürgős a nyolc óra előtti indulás, az későbbre időzíti az utazását.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kulturális központot avattak

Az 1990-es évek elején Győrújbarát akkori önkormányzata fogalmazta meg azt az elképzelését, hogy a dinamikusan fejlődő településnek központot építenek. Megvásárolták a területet, melyen elsőként a posta, majd a takarékszövetkezet épült meg. A művelődési házhoz címzett támogatást nyert a falu. A beruházás költsége 230 millió forint volt, aminek 90 százalékát az állam fedezte. Tovább olvasom