Kisalföld logö

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

Jön a katasztrófa: terv nincs az elhárításra, a veszteség milliós

A magyarországi nagyvállalatok több mint fele nem rendelkezik katasztrófa-elhárítási tervvel. Egy órás leálláskor 4,5 millió forintos veszteség érheti a nagyvállalatokat.

A Symantec Corp. (Nasdaq: SYMC) nyilvánosságra hozta a nagyvállalatok IT katasztrófa-helyreállítási terv felmérését, amelyben 200 magyarországi nagyvállalat IT döntésekben felelős szakértőit kérdezték katasztrófa felkészültségükről.

A felmérés kimutatta, hogy a magyar nagyvállalatok többsége egyetért abban, hogy egy leállás komoly következményekkel járhat, mégis a megkérdezettek több, mint fele nem rendelkezik katasztrófa-elhárítási tervvel (56 százalék).

A vállalatok egy katasztrófa esetén leginkább a profit csökkenésétől, illetve az adatvesztéstől tartanak, továbbá a vállalatirányítási és CRM erőforrások leállását becsülték a legveszteségesebbnek. Közel 4,5 millió Ft kárral számoltak egy órás leállásnál, ezt követően a megkérdezettek szerint az adatbázisok elvesztése, illetve megsérülése jelenti a legnagyobb kárt. Ennek összegét 1.116.000 Ft-ra becsülték.

„Sajnos Magyarországon a nagyvállalatok jelentős része még nem rendelkezik átfogó katasztrófa-elhárítási tervvel, pedig ennek hiánya komoly anyagi következményekkel járhat egy leállás esetén. Bár a tanulmányból kiderül, hogy a szervezetek tisztában vannak az esetleges követkeményekkel, mégis ritkán kerül sor egy évnél gyakoribb tesztelésre. Rendszeres ellenőrzésekkel jelentős pénzt takaríthatnának meg, hiszen így a vállalatok megelőzhetnék a szenzitív adatok elvesztését, illetve rövidebb időt venne igénybe a helyreállítás is." - mondta Harold Teasdale, a Symantec magyarországi képviseletének vezetője.

A következményeket illetően a nagyvállalatok 36 százaléka állította, hogy egy katasztrófa jelentős mértékben okozhat adatveszteséget, míg a második helyen a leállások költsége és a profitveszteség szerepelt. A legvalószínűbb IT katasztrófának Magyarországon az áramkimaradást tartják: az elmúlt öt évben a megkérdezett nagyvállalatok közel fele esett már át áramkimaradás miatt történő leálláson. A leállások második leggyakoribb oka a rendszerfrissítéseknek tulajdonítható, amely öt vállalatból legalább kettőt érintett az elmúlt öt évben.

A tanulmány rávilágított arra a tényre, hogy egy bekövetkező üzemzavar esetén a cégek, bár tisztában vannak a katasztrófa következményeivel, nem rendelkeznek átfogó helyreállítási stratégiával, és évente ritkán vagy szinte soha sem tesztelik kataszrófa-elhárítási (DP) tervüket.

A megkérdezettek 43 százaléka évente csak egyszer teszteli DP tervét, félévente pedig csupán 2 százalék. Az időhiány és a munkavégzés megszakítása okozta kellemetlenségek miatt a vállalatok többsége ritkábban végzi el a szükséges próbákat.

A tanulmányból továbbá kiderül, hogy a tervekhez kapcsolódó RTO/RPO követelményeket többnyire évente, vagy még ritkábban értékelik újra és csupán a megkérdezett nagyvállalatok 17 százaléka végez egy évben több ellenőrzést.

A katasztrófa-elhárítási terveket illetően, egyre több nagyvállalat veszi figyelembe a virtuális környezetben elhelyezkedő alkalmazásokat. Szervervirtualizációs megoldásokkal a megkérdezett nagyvállalatok 46 százalékánál találkozhatunk.

Az IT szakértők szerint a szervezetek elsősorban alkalmazásszervereket, üzenetküldő alkalmazásokat, webszervereket és adatbázisokat helyeznek virtuális környezetbe. A felmérésből az is kiderül, hogy a virtualizáció enyhén növekvő tendenciát mutat. A szervervirtualizáció bevezetése miatt sok nagyvállalat (56 százalék) a katasztrófa elhárítási tervén is módosított. Ennek eredményeként a virtuális szervereknek átlagosan közel 80 százalékát fedi le a katasztrófa elhárítási terv.

A terv részeként a vállalatok egyharmada legalább félévente, ugyanennyien pedig évente tesztelik a virtuális szervereket. A szervervirtualizációs megoldásokat alkalmazó vállalatok közel fele szembesült kihívásokkal a virtuális környezetben elhelyezett adatok, alkalmazások megóvásakor. Leggyakrabban a rendelkezésre álló mentési tárhelykapacitás hiánya okozott problémát.
A felhő alapú tárolás megvalósításának kérdése a katasztrófa-elhárítási tervvel rendelkező vállalatoknak mindössze egynegyedénél merült fel, és egyelőre még csupán csak tervként.

Továbbá a felhő alapú megoldásokhoz kapcsolódó katasztrófa-elhárítási kihívások között elsősorban a mentési lehetőségeket, a rendszerek rendelkezésre állását és a biztonságot említették.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magyar munkaerőt is vár az osztrák szállodaipar

Magyarország mellett Csehországban és Szlovákiában tervez munkaerőt toborozni az osztrák… Tovább olvasom