Kisalföld logö

2016. 09. 27. kedd - Adalbert 10°C | 21°C

A fejlesztési adókedvezmény kilenc jellemző buktatója

Az adókedvezményt kérelmező (vagy bejelentő) vállalkozásokat folyamatos nyilvántartási kötelezettség terheli.


Fejlesztési adókedvezményt gyakran vesznek igénybe vállalkozások, különösen a kis- és középvállalatok számára a közelmúltban bevezetett könnyítések nyomán. A szabályozási környezet megfelelő értelmezése és alkalmazása gyakran jelentősen befolyásolhatja nem csak a kedvezmény mértékét, hanem érintheti az adókedvezményre való jogosultságot is. A Deloitte a fejlesztési adókedvezmény igénybe vétele során felmerülő legjellemzőbb buktatókat gyűjtötte össze.

1. Gazdasági válság, mint Vis Maior?

Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója elmondta: az adókedvezmény igénybe vételének feltételeit nem teljesítő, de a kedvezményt adóbevallásában mégis érvényesítő adózó által igénybevett adókedvezmény főszabályként olyan jogosulatlan támogatásnak minősül, amit vissza kell fizetni. A szabály alól kivételt jelent, ha a feltételek teljesítését elháríthatatlan külső ok akadályozta meg – ezen okokat mindig egyedileg kell elbírálni. Fontos azonban, hogy a gazdasági válságra való hivatkozás jellemzően nem tekinthető elháríthatatlan külső oknak.

A gazdasági válság hatására ugyanakkor bekerült a szabályozásba egy könnyítés, amely lehetővé teszi, hogy az adókedvezmény igénybe vételének feltételeként teljesítendő kötelezettségek (létszám- és bérköltség növelési kötelezettség) esetében a vállalkozás bázisadatként egy hosszabb időszak átlagos adatait vehesse figyelembe. Ezáltal lehetővé válik, hogy a válság hatására esetleg hullámzó tendenciát mutató gazdálkodási- és létszámadatok ne eredményezzék az adókedvezményre való jogosultság elvesztését. E könnyítés alkalmazásának azonban feltétele, hogy az adózó előre jelezze e szándékát az adóhatóság felé.

2. Környezeti határértékek

Sok termelő vállalkozás nincs tisztában azzal a nagyon fontos szabállyal, hogy a környezetet terhelő kibocsátási mutatók jogszabályban, vagy hatósági határozatban előírt határértékének túllépése az adókedvezményre való jogosultság elvesztését okozhatja, ami egyúttal az addig igénybe vett adókedvezmény visszafizetésének kötelezettségét is jelenti.

3. KKV beszállítói hányad

A fejlesztési adókedvezményre vonatkozó igényüket (jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás, illetve meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat területén megvalósuló, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás jogcímek valamelyikén) 2007. január 1-e előtt bejelentő vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy az adókedvezmény igénybevételének éveiben a jelenleg hatályos jogszabályban előírt választható kötelezettségek helyett utólag egy másik, a bejelentéskor még hatályos szabályok szerint választható kötelezettség teljesítését válasszák. Ebben az esetben a cégeknek azt kell biztosítaniuk, hogy a beszállítóik között meghatározott arányban kis- és középvállalatok is vannak.

4. Beruházás befejezésének csúszása

Sok vállalkozás nem tudja, hogy a fejlesztési adókedvezménnyel érintett beruházás befejezésének időbeli csúszása nem jelenti feltétlenül az adókedvezmény igénybevételére való jogosultság elvesztését. Meghatározott esetekben a késedelem nem befolyásolja az adókedvezmény érvényesítésének jogát, arra azonban mindenképpen figyelemmel kell lenni, hogy a kedvezmény legkésőbb a bejelentés, vagy kérelem benyújtásának adóévét követő tizennegyedik adóévben vehető igénybe

5. APEH ellenőrzések, nyilvántartási kötelezettség

Az adókedvezményt kérelmező (vagy bejelentő) vállalkozásokat folyamatos nyilvántartási kötelezettség terheli az adókedvezménnyel érintett beruházás elszámolható költségei, illetve az érvényesített adókedvezmény összegét illetően. Az APEH-nek jogszabályi kötelezettsége ezeket a vállalkozásokat az adókedvezmény érvényesítésének évei alatt (legkésőbb az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig) legalább egyszer ellenőrizni, de a tapasztalatok szerint az érintett vállalkozások több ellenőrzésre is számíthatnak ez idő alatt.

6. Az elszámolható költségek eltérése

Dr. Márkus Csaba elmondta: Fontos szabály az adókedvezményt kérelmező (vagy bejelentő) és ugyanazon beruházáshoz vissza nem térítendő támogatást is elnyerő vállalkozások számára, hogy az elszámolható költségek összetétele a két állami támogatástípus esetében – az eltérő jogi szabályozás miatt – gyakran különbözik. Ez az eltérés rendszerint megnehezíti a vállalkozások számára az összesen igénybe vehető támogatás összegének - és így leginkább az adókedvezmény összegének - kiszámítását.

7. Támogatástartalom számítása

Fontos gyakorlati tanács minden adókedvezményt kérelmező (vagy bejelentő) és ugyanazon beruházáshoz vissza nem térítendő támogatást is elnyerő vállalkozás számára, hogy a kétféle állami támogatás esetében eltérő módon kell kiszámítani a támogatástartalmat, ami az érvényesíthető adókedvezmény végső összegét nagyban befolyásolhatja. Ennek a szempontnak a figyelembe vétele nagymértékű – utólagos – adminisztrációtól, sőt, bizonyos esetekben a jogosulatlanul érvényesített adókedvezmény visszafizetésétől is megkímélheti a vállalkozásokat.

8. Jelenérték számításának módja

Az adókedvezmény igénybe vétele során előforduló gyakorlati kérdések közül az egyik legfontosabb az adóévben igénybe venni tervezett adókedvezmény jelenértékének kiszámítása. Mivel ez évről-évre visszatérő kötelezettség, ezért fontos tudni, hogy a diszkontálás során alkalmazandó referencia ráta gyakran, akár éven belül is változik. A pontatlan számítás azt is eredményezheti, hogy a társaság így kevesebb adókedvezményt vesz igénybe, mint amennyire valójában jogosult lenne.

9. Az elszámolható költségek pótlása

Az adminisztrációs kötelezettségekhez kapcsolódó szabály, hogy amennyiben az adózó az üzembe helyezett, és az elszámolható költség összegének kiszámítása során figyelembe vett tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat a kötelező üzemeltetési időszakon belül a befektetett eszközök közül (pótlás nélkül) kivezeti, vagy (pótlás nélkül) nem üzemelteti, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a törvényben meghatározott elszámolható kötelezettség minimumát így is elérje, és a beruházást kis- és középvállalatok esetén az üzembe helyezéstől számított 3, nagyvállalatok esetén 5 évig fenntartsa.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Coca-Cola a legjobb márka

A legértékesebb márkák listáján ismét kirobbanthatatlannak bizonyult az első helyet immár 11. éve… Tovább olvasom