Kisalföld logö

2017. 11. 21. kedd - Olivér 3°C | 9°C Még több cikk.

Szász Károly: az állam és a pénzügyi közvetítőrendszer egymásra van utalva

A PSZÁF elnöke szerint az Európai Bankunióval kapcsolatos javaslatokhoz konstruktívan kell közelíteni, de nem szabad megengedni, hogy ez új törésvonalat eredményezzen Európában. Az állam és a pénzügyi közvetítőrendszer kölcsönösen függ egymástól, a szabályozó rendszer ezt az egymásra utaltságot szeretné nemzeti és európai szinten is feloldani, ám kapcsolatukat nem lehet teljesen elvágni - nyilatkozta Szász Károly az MTI-nek adott interjújában.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke elmondta: az európai közösség tagjaként nagyon fontosnak tartja az Európai Bankunióra vonatkozó javaslatok konstruktív megközelítését. Ha az eurózóna problémái megoldódnak, az Magyarországnak is jó - hangsúlyozta. E kérdés megoldása azonban nem eredményezhet új törésvonalakat Európában, nem vezethet ahhoz, hogy a kívül maradók hátrányosabb feltételek mellett működjenek az egységes európai piacon. Egy olyan megoldás, amely a bankuniót a különböző szereplők közötti egyensúlyok megsértésével valósítja meg, veszélyes lenne az egész európai közösség fejlődése szempontjából - hangsúlyozta.

Szász Károly kifejtette: jelenleg az egyik központi kérdés Magyarországon és az Európai Unióban is az állam és a pénzügyi közvetítőrendszer kapcsolata, az, hogy mennyire függnek egymástól, s hogy le lehet-e választani egyiket a másikról.

A közvetítőrendszer mindig tükrözi és kifejezi az állam helyzetét, mert közvetlenül finanszírozza az államot vagy azokat a háztartásokat, vállalatokat, amelyeknek a helyzete megjelenik az állam alapkockázatában. Ráadásul az állam határozza meg azt a szabályozási rendszert is, amelyben a közvetítőrendszer működik.

Ugyanakkor az állam is függ a pénzügyi közvetítőrendszer állapotától: ha a közvetítő rendszer helyzete jó, aktivitásával hozzá tud járulni a gazdasági növekedéshez, ha pedig rosszul megy neki, s ki kell segíteni egyes intézményeket, az a költségvetést közvetlenül is terheli. Hozzátette: az utóbbira Magyarországon nem volt szükség, de Európában jó pár példa volt erre.

Az elnök szerint ezt az egymásra utaltságot szeretné az európai szabályozás feloldani. A bankok tőkehelyzetének, likviditásának szabályozása azt a célt szolgálja, hogy az intézmények ellenállóbbak legyenek, kevésbé szoruljanak rá az állami köldökzsinórra. Azt vizsgálják, hogyan lehetne megtisztítani a rendszert azoktól a kockázatos funkcióktól, elemektől, amelyek veszélyeztetik a bankrendszer stabilitását.

A bankunió létrehozásával azt szeretnék elérni, hogy a bankokat állami erőforrások nélkül, központi európai alapból lehessen megtámogatni, ehhez hozzárendelve az európai központi felügyeletet és egységes uniós betétbiztosítást is.

A PSZÁF elnöke szerint azonban a bankok állammal való kapcsolata ezzel nem vágható el teljesen. A tervezett európai szabályozással a nemzeti egymásra utaltságot csupán globális szintre helyezik át, a problémát úgy oldják meg, hogy az európai közvetítőrendszer függ majd az egész közösség állapotától, és a közösségnek kell a különböző mentőalapokon keresztül megsegítenie a bankokat.

A kölcsönös egymásrautaltság azt is feltételezi, hogy adott esetben a pénzügyi közvetítőrendszer is segítheti a költségvetés egyensúlyban tartását - hívta fel a figyelmet. A magyar szabályozás a PSZÁF elnöke szerint e logikát képviseli. "Amikor Magyarországon a közvetítőrendszer tehervállaló képességét figyelembe véve hozzájárul a költségvetés egyensúlyának biztosításához, akkor valójában ennek az összefüggésrendszernek a másik fele érvényesül" - mondta.

Az uniós javaslatok között szerepel az is, hogy az esetleges veszteségeket az adott intézmény szintjére koncentrálnák, megkövetelnék, hogy a hitelnyújtók az intézmény megrendülése esetén vállaljanak nagyobb felelősséget a hitelkövetelések tőkévé alakításával. Ha ez az elképzelés megvalósulna, már nem feltétlenül lenne szükség az állam szerepvállalására, kérdés azonban, hogy ez a koncepció működőképes-e - mondta.

Úgy vélekedett, valóban az lenne a kívánatos, hogy az esetleges kockázatokat és veszteségeket azok vállalják, akik az adott intézménnyel kapcsolatban állnak, és a probléma ne terjedjen szét az egész gazdaságban. Kérdés azonban, hogy ezek kik lehetnének. Nagyon valószínű, hogy ha lennének is olyan befektetők, akik a hitelkövetelések tőkévé konvertálásának többletkockázatát is hajlandóak volnának vállalni, annak nagyon magas felára lenne, amely megdrágítaná a normál helyzetben lévő közvetítőrendszer egészének működését - mondta.

A másik kérdés, hogy ha az ár még megfelelő is lenne, kik azok a befektetők, akik ilyen eszközöket vásárolnának. "Mi a közvetítőrendszer transzparens tulajdonosi struktúráját várjuk el, ez a forgatókönyv azonban azt valószínűsíti, hogy olyan kockázati tőkealapok - úgynevezett hedge fundok - válnának befektetőkké, amelyeknek felügyeleti szempontból nagyon kockázatos lenne megengedni, hogy tartósan tulajdonosai legyenek ennek az intézményrendszernek" - szögezte le.

Összességében lehet, hogy az állami szerepvállalás mégis olcsóbb egy ország egésze számára, ha a rendkívüli helyzetben való közreműködés költségét adókivetéssel vagy enyhe infláció formájában az egész társadalomra szét tudják teríteni. Valószínűleg elkerülhetetlen tehát, hogy az állam bizonyos mértékig ott álljon a közvetítőrendszer mögött. De ha ez így van, a közvetítőrendszernek is tudomásul kell vennie, hogy szerepet kell vállalnia az állam problémáinak orvoslásában - jelentette ki a PSZÁF elnöke.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rozgonyi Ernő figyelmeztetésnek szánta kilépését a Jobbikból

Az azóta már független országgyűlési képviselő kedden azt közölte: vállalhatatlan volt már számára a… Tovább olvasom