Kisalföld logö

2017. 04. 28. péntek - Valéria 6°C | 10°C Még több cikk.

Selmeczi: meg kell vizsgálni, megvan-e a magánnyugdíjpénztári vagyon

A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott szerint felmerül az a gyanú, hogy súlyos milliárdok tűntek el a magánnyugdíjpénztárakból.

Selmeczi Gabriella szerint ezért meg kell vizsgálni, mekkora a magánpénztári vagyon, megvan-e, ahogy azt a Stabilitás Pénztárszövetség állítja.

Selmeczi Gabriella keddi, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a sajtóban is publikált független szakértői elemzések szerint - ezek közül a Századvég gazdaságkutató intézet, valamint Varga István (az MNB felügyelőbizottságának tagja) és Patrubány Anna tanulmányát nevesítette - a vagyonból legalább 500 milliárd forint hiányzik.

Ha a működési költségek elviszik a 12 év alatt megtermelődött hozam kétharmadát, természetes, hogy felmerül a bűncselekmény gyanúja, az, hogy valaki manipulálta az adatokat - közölte a miniszterelnöki megbízott. Megismételte korábbi sajtónyilatkozatát: nem akar kriminalizálni, még nem tudni, mit fognak találni.

A tanulmányok adatait idézve ismertette: a pénztári tagok 12 év alatt nominálértéken 2.664 milliárd forintot fizettek be a kasszákba, aminek az inflációval korrigálva 3.261 milliárd, az állampapírok és kincstárjegyek hozamával korrigálva pedig 3.264 milliárd forintot kellene kitennie. Ehhez viszonyítva vizsgálják majd, hogy megvan-e a vagyon. A hozam 12 év alatt 109 milliárd, a pénzkezelési, működési költség pedig 210 milliárd forintot tett ki, vagyis a hozam duplájáért kezelték a vagyont - tette hozzá.

Selmeczi Gabriella a Századvég adatait ismertetve azt mondta, a magánpénztárakban felhalmozott vagyon értéke mintegy 500 milliárd forinttal kevesebb a magánpénztári járulékbefizetések miatt keletkezett államadósságnál és kamatainál, a pénztártagok 10 százalékkal több nyugdíjtőkét halmozhattak volna fel, ha kizárólag állampapírba fektetnek.

Ez pénztártagonként 214 ezer forint veszteséget jelent. A PSZÁF-nak szolgáltatott adatok szerint ugyanakkor nem történt vagyonvesztés, a kasszák 1 százalék reálhozamot értek el, ami azt jelenti, valaki manipulálja az adatokat - közölte a miniszterelnöki megbízott.

Hangsúlyozta: amiatt is meg kell vizsgálni, mekkora a magánpénztári vagyon, mert éppen most tettek ígéretet arra, hogy ha valakit veszteség ért, azt jóvá fogják írni. Tájékoztatása szerint már megkeresték a független szakértőket, hogy velük együttműködve tárják fel, a pénztárak mennyi vagyont őriztek meg, van-e veszteség, s ha igen, mekkora.

Selmeczi Gabriella kérdésekre válaszolva közölte: a tanulmányokra alapozva állította azt, elképzelhető, hogy vagyonvesztés következett be a magánpénztárak tevékenysége során. Úgy vélekedett, hogy az adatok sokféleképpen számolhatók, sokféleképpen értelmezhetők, sok csúsztatás lehetősége rejlik az elemzésekben.

"Ha vagyonvesztés történt, akkor el tudom képzelni, hogy a pénztárszövetség úgy értelmezi tudatosan az adatokat, hogy azt tudja mondani, nem történt vagyonvesztés, hiszen az ő érdekeiknek ez felel meg" - mondta. Selmeczi Gabriella szerint "nem hajlandóak belenyugodni abba, hogy a kormány és a parlament döntésével önkéntessé teszi a választást, és innentől kezdve mindenki a saját maga érdekeinek megfelelően fog majd dönteni".

Arra a kérdésre, mikor kezdődik a vizsgálat, azt válaszolta: ez a jövő feladata; az első körben szeretnének konzultációt kérni a független szervezetektől, kutatóintézetektől arra vonatkozóan, ők hogyan látják a magánpénztári vagyon sorsának alakulását.

A vagyonvesztés következményeit firtató kérdésre válaszolva Selmeczi Gabriella közölte: ez nehéz kérdés, mert ha az ember a tőzsdén vásárol papírokat, a vagyon egy része teljesen jogszabályszerűen egy pillanat alatt elolvadhat. A tőzsdei papírok még a pénztárak kezelésében vannak, ezért nem tudni, hogyan kezelték azokat - tette hozzá.

Közlése szerint január 31. utánra kell kidolgozni egy stratégiát arra, hogy rendszerszerűen meg tudják nézni, a papírok mögött milyen értékek vannak, célszerű volt-e a pénztárak befektetési tevékenysége.

"Élek a gyanúperrel, hogy nem a jó gazda gondosságával kezelték ezeket a vagyonokat, és nemcsak azért történt vagyonvesztés, mert gazdasági válság volt, hanem más oka is volt, ebben a magánpénztárak működése, a mögöttük lévő alapkezelő is ludas" - mondta a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott.

Selmeczi Gabriella a kérdésekre válaszolva kitért arra: ha valaki a magánszektorba fizeti be a 10 százalékos munkavállalói járulékot, szociális jellegű juttatásokat - rokkantnyugdíjat, özvegyi és árvaelllátást -,akkor is kap az állami rendszerből.

Az állam a garancia - válaszolta arra a kérdésre, mitől lesz hosszú távon fenntartható a nyugdíjrendszer.

Hozzátette, hogy a nyugdíjrendszer problémáit a nyugdíjrendszeren kívül kell megoldani; a feltételek közé sorolta a születésszám növekedését, a gazdaság fehérítését és új munkahelyek teremtését. Mint mondta, rövid távon azt a problémát kellett megoldani, hogy a nyugdíjkassza egyensúlyba kerüljön; ennek érdekében leválasztják arról a szociális elemeket.

Olvasóink írták

  • 17. gjozsi88 2010. december 06. 16:38
    „Etalon!
    Gondoltam, hogy nem sikerül megértened....!
    A nyugdijasok mit tettek mikor elvették a 13. havijukat...leváltották 2 év múlva a szocikat....azóta sem kapták vissza!
    A pénzpiac, ha nem áll helyt az állampapirért abban a pillanatban összeomlik, a befektető menekül, hitelminősítésünk összeomlik és nem lesz aki finanszirozza az országot!
    Te összekevered a poltikát a gazdasággal!
    A gazdasági kényszer mindig erősebb a politikainál!
    A magánnyugdijba fizetett pénz a Te bruttódból van levonva....az a tiéd!
    Hogy mibe fektetik be, azt meghatározhattad...csak állampapirban, vagy törvénynek megfelelő mértékben tőzsdei értékpapirban....gondolom ma Magyarországon mindenki képes befektetési szakember lenni...!
    Az útolsó bekezdésed szerint neked nem is lenne szabad befektetésről dönteni, mert nem érted a lényeget, vagy szándékosan összecsusztatod!
    Nem 2013-ban alakult volna át életjáradékká, hanem 2013-tól megkezdődik a kifizetés azoknak, akik elérik a nyugdij korhatárt, ugyanis ez nyugdij járulék!, ennek folyamatosan növekvő mértéke csökkenti az állam kifizetési kötelezettségét!
    Ez örökölhető, ha meghal a kedvezményezett a bennt lévő tőke erejéig....!”
  • 16. Etalon 2010. december 05. 18:12
    „gjozsi:
    Befektetői bizalom: nekem mint mnyp befektetőnek elfogyott a bizalmam.
    A vagyon állampapírban van: csak egy része (kis része) van állampapírban - sajnos.
    "nyugdijas társadalmat sanyargatja meg, akiknek ráadásul kisebb az érdekérvényesítési képességük!" - szerintem ennek a társadalmi rétegnek van akkora akaratnyilvánítási képessége, hogy bármelyik kormányt megbuktassa. De a lényeg a lényeg: a magánnyugdíjpénztárba fizetett pénz sosem volt a tulajdonom, nem is lesz, ez csak mese.
    Levonják a fizetésemből- nem én fizetem be, befektetik ide oda - nem én mondom meg hova fektessék. Átalakult volna 2013-ban életjáradékká - nem örökli senki, esetleg a házastárs kaphatott volna vmit. Nyugdíjba megyünk ha megérjük megmondják mennyit kapok havonta én majd beoszthatom. Hol van itt az én tulajdonosi döntésem?”
  • 15. gjozsi88 2010. december 04. 12:43
    „Etalon!

    "Ha nem lesz állami nyugdíj akkor mindegy hogy 75 % vagy 0 % nem lesz. Mondjuk 0 %-os esetben mnyp sem lesz, az államcsód miatt."

    A kettő közt van egy lényeges különbség, és ne szélsőségről beszélj, mert köztes állapot is lehetséges!
    A magánnyugdij pénztári vagyon állampapirban van, mely csak kis része az egész állampapir piacnak! A kormány gazdaság politikájával teljesítmény kényszerben van, hogy a befektetői bizalom fennt maradjon és az állampapir piac stabil legyen, hogy az ország finanszirozható legyen!
    Az állami nyugdij rendszerbe a kormányzati szándék elég a beavatkozásra! Ha nincs elég befizető, csökkenti a nyugdijat, növeli a korhatárt!
    Azaz TELJESÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG áll szemben KORMÁNYZATI AKARATTAL!
    Szerinted, melyik esethez nyúl hozzá könnyebben az adott kormány?
    Az egész pénzpiacot, pénzügyi rendszert veszélyeztető állampapirokat nem fizeti ki, ami 10 millió embert érint, vagy az alig pár milliót érintő nyugdijas társadalmat sanyargatja meg, akiknek ráadásul kisebb az érdekérvényesítési képességük!”
  • 14. gjozsi88 2010. december 04. 11:37
    „Etalon!
    Egy oldallal ezután...."Stabilitás: hibás a Századvég számítása ". címmel....!”
  • 13. Etalon 2010. december 03. 17:22
    „Lehet hogy a stabilitás nem is cáfol csak beugrattatok?”
  • 12. Etalon 2010. december 03. 17:19
    „Goldmund! a Te választásod maradsz, vagy visszamész. választhatsz. Ha nem lesz állami nyugdíj akkor mindegy hogy 75 % vagy 0 % nem lesz. Mondjuk 0 %-os esetben mnyp sem lesz, az államcsód miatt. De azért legyünk optimisták, legalábbis én az vagyok.
    gjózsi! köszönöm érdeklődésed, jólesik a mai világban, ha valakinek hiányzok, ezt meg kell becsülni.
    nem találom a cikket. de azért keresem, hátha hozzá tudok szólni.”
  • 11. prettywoman 2010. december 02. 14:37
    „Gyerekek, tudjátok én az embereket sem értem. 2008 tavaszán - nagyrészt a jobboldal hatására - mindenki talpra ugrott 300,- Ft-ért. Emlékezzünk a népszavazásra. Pedig a 3 kérdésből mondjuk egy volt akit egyáltalán nem érintett (tandíj). Szóval 300 forint (vizitdíj) miatt talpra ugrott a jónép, hogy a szoci kormánynak vesznie kell. Most ezt a dolgot meg - ahogy elnézem - simán le lehet nyomni a magyarok torkán. Pedig itt most nem 300 forintról, hanem nagyon sok forintról van szó. És az most tök mindegy, hogy ki hova lép (vissza), vagy hova nem lép. Mindenki veszíteni fog, akár megy, akár marad.
    Én annak örülnék, hogy nem kéne döntenem, mert én abban a bizonyos 4 lábú sámliban hittem. Én szeretnék itt is ott is maradni. Szerintem nem jó szaga van egy demokráciában a zsarolásnak. (mert ez az, kétség nem fér hozzá). A felnőtt emberek el tudják dönteni, mi a jó nekik, nem kéne rájuk erőltetni fentről a "tutit".”
  • 10. gjozsi88 2010. december 02. 09:02
    „Etalon!
    Talán nem véletlen, hogy annál a cikknél, melyben a Stabilitás cáfol és megmondja, hogy mi nem igaz az itteni állitásból, elfelejtettél megjelenni...!
    Pedig attól lennél hiteles!”
  • 9. Goldmund 2010. december 01. 21:27
    „8.hsz-ra:
    "Nem hiszem el hogy valakinek az jó, hogy kötelezően beszervezik egy olyan rendszerbe amit ő nem akar. "

    Igazad van!
    Ezért vagyok dühös, hogy most vissza kell lépnem az államiba!
    Ha engednék, én MNYP-tag maradnék az 1998-ban kötött feltételekkel (megállapított nyugdíjam 75%-át állam adja, ha bírja, a többit az MNYP a befizetett pénzből és hozamaiból - ebben sokkal jobban bízom).”
  • 8. Etalon 2010. december 01. 19:25
    „Ezaz legyen leltár. De nem kell megvárni január végét, hanem ahogy szokás decemberben.
    Kíváncsian várom a szakszervezetek, és magánynugdíjpénztár tagok érdekképviseleteinek ( ha van ilyen) tiltakozó megmozdulásait. annak érdekében, hogy megakadályozzák azt, hogy nehogy már kiderüljön mennyinek is kellene ott lenni.
    Akkora ködösítés és félretájékoztatás van a mnyp-k védelmében, hogy az már maga gyanús.
    Nem hiszem el hogy valakinek az jó, hogy kötelezően beszervezik egy olyan rendszerbe amit ő nem akar. (tsz)
    Ha lesz miből félretennem majd megoldom az állami rész fölötti nyugdíjat, de biztos hogy nem a jelenlegi mynp-ken keresztül. Nem várom el másoktól hogy az idézőjelben magán megtakarításom miatt fizessék mások nyugdíját meg az enyémet is.”
  • 7. Stickers 2010. december 01. 15:03
    „És kiderült, hogy a cég fals adatok alapján nyögte be a hülyeségeit.”
  • 6. Goldmund 2010. december 01. 10:57
    „A hivatkozott szöveg pedig itt van:

    Az átlagos keresetűeknél 214 ezer forint veszteség
    A Világbank is elismeri, hogy nem minden reformkísérlet vezetett eredményre
    Magyarországon 1997-ben bevezetett nyugdíjreform a Világbank modellje alapján többpilléres nyugdíjrendszert hozott létre
    E reform keretében született meg a nyugdíjrendszer második pillér a tőkefedezeti elven finanszírozott, kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer 2006-ban a Világbank értékelte az általa segített nyugdíjreformokat rámutattak a partner kormányok hibáira, valamint saját reformkoncepciójuk hiányosságaira
    Túlbecsülték a tőkefedezeti rendszerektől várt gazdasági hasznokat, elsősorban a tőkepiacok fejlesztésének gazdasági növekedésre gyakorolt pozitív hatását.
    Nem nyomatékosították a második pillér állami szabályozásának fontosságát, valamint a nyugdíjrendszer adminisztrációjának hatékony megszervezését a kormányzatokban, hogy a tőkefedezeti rendszerre való fokozatos áttérés rendkívül fegyelmezett költségvetési politikát igényel. A nyugdíjtőke felhalmozása hiányt okozott az állami nyugdíjrendszerben, ami nem finanszírozható adóssággenerálással Ez utóbbi alapelvet a magyar kormányok sem tartották be, így a tőkefedezeti rendszer bevezetése miatt kieső járulékbevételek az államadósság növekedését okozták 2010 októberéig 2500 milliárd forint befizetés érkezett a magánpénztárakba. befizetések hiányként jelentkeztek az állami nyugdíjkasszában, amit a már amúgy is komoly költségvetési deficit miatt a kormányok államkötvény-kibocsátással finanszíroztak. A 2500 milliárd forintnyi adósság kamatterhe 1998 óta összesen 1050 milliárd forint. Vagyis a pénztárak működési költségeinek levonása után a 2500 milliárdnyi járulékbefizetés fennmaradó részének 1050 milliárd forint hozamot kellett volna termelnie ahhoz, hogy a rendszer nemzetgazdasági szinten ne okozzon vagyonvesztést. Ez sajnos nem sikerült. A magánpénztárakban felhalmozott vagyon értéke ma 3050 milliárd forint, mintegy 500 milliárddal kevesebb a járulékbefizetések miatt keletkezett államadósságnál és kamatainál. Az 500 milliárdos veszteség alapvetően kétok miatt állt elő.
    A magánnyugdíjpénztárak költségeit limitáló szabályozás késve született meg, és túl engedékenynek bizonyult, A befektetési portfolióra vonatkozó szabályozás a részvénypiacok fellendülésének idején alacsonyan határozta meg a részvényhányadot, majd a részvények arányát épp a 2008-as pénzügyi válság kitörése előtt kellett a pénztáraknak megemelniük.
    A szabályozás tökéletlensége tehát nagyban hozzájárult az alacsony hozamokhoz, és a magas működési költségekkel együtt vezetett a fenti 500 milliárdos veszteséghez. Példaként egy olyan személy, aki a magánpénztári rendszer indulása óta (1998) folyamatosan az épp aktuális átlagbér után fizetett járulékot, 10 százalékkal több nyugdíjtőkét halmozhatott volna fel, ha befizetéseit egy ugyanilyen költségű rendszerben kizárólag magyar állampapírokba fektették volna. Ez a fenti rendszertag esetében 214 ezer forint veszteséget jelent a nyugdíjtőkén, ami miatt a magánpénztáraktól kapott nyugdíja 10 százalékkal alacsonyabb lehet annál, mintha megtakarításait kizárólag állampapírban tartották volna.
    Az alacsony hatékonyság miatt kétségtelen, hogy a második pillér működését alapjaiban kell átgondolni. A nyugdíjrendszer fenntarthatósága nem a pillérek számán múlik. Hasonlóan, az optimális megoldás tőkefedezeti és folyó finanszírozás mellett egyaránt megvalósulhat. A egyéni számlás rendszer létrehozása pontos elszámolást tesz lehetővé, emellett azonban biztosítani kell a már felhalmozott megtakarítások elválasztását a folyó költségvetéstől. Ezen kívül ügyelni kell arra is, hogy a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos intézményi változtatások ne okozzanak nagyobb kárt az üzleti környezetben, mint amekkora előnyök várhatók az átalakítástól.

    Századvég Gazdaságkutató Zrt.”
  • 5. Goldmund 2010. december 01. 10:33
    „Amit az előbb sete-sután megfogalmaztam, azt az index érthetőbben megírja itt:

    http://index.hu/belfold/2010/11/30/buncselekmenyre_celozgat_nyugdijpenztar-ugyben_selmeczi/

    "A Századvég tanulmánya 500 milliárdos "hiányról" beszél: ezt abból kalkulálták, hogy nemzetgazdasági szinten mekkora hozamot kellett volna elérnie a kasszáknak ahhoz, hogy ellensúlyozzák az állami nyugdíjrendszerből kieső járulékok miatt kibocsátott állampapírok kamatterhét. (A 1,5 oldalas teljes anyagot elolvashatja itt, .doc formátum.) Azaz a hiány egyáltalán nem is értelmezhető a Selmeczi által felhozott kontextusban. A Századvég ugyanis rámutat: a nemzetgazdasági szinten jelentkező veszteség egyebek között a kormányok rossz költségvetési politikájának volt köszönhető.

    A Századvég kitér ugyanakkor arra is: ha a kasszák kizárólag állampapírba fekteték volna a befolyt járulékokat, az ezekből halmozódó tőkét, ma több pénzük lenne. Ehhez is hozzáteszik azonban, hogy az állam alkotta szabályozás tökéletlensége - ideértve a részvény-állampapír arányok előírásának 2008-as módosítását, illetve a kezdeti magas működési költségek engedélyezését - nagyban hozzájárult a kialakult eredményekhez."

    Ez ám a szomorú! Van egy szakmailag korrekt elemzés, amivel takaródzik a hazudozó politikai elit. Az elemző cég pedig magyarázkodhat (ahol meghallgatják), hogy ő nem azt, nem úgy mondta, félremagyarázták a tanulmányt stb.”
  • 4. Fürgeszarvas 2010. december 01. 10:21
    „Megvizsgálja,nehogy kevesebb legyen,amit ellopnak az emberektől ! Eddig nem jutott neki kiflire való sem , ezért azt is úgy kellett ellopni a boltban a szenátorasszonynak !”
  • 3. Goldmund 2010. december 01. 09:03
    „Mikor ezt a rádióban hallottam, rögtön sejtettem, hogy Selmeczi megint hazudik, csúsztat és félremagyaráz, AHOGY SZOKOTT!
    Ma reggelre beigazolódott a gyanúm.

    A Kossuth Rádió ui. interjút kért az egyik megnevezett intézmény vezetőjétől: a Századvég vezetőjétől, Giró Szász Andrástól. Ő a következőket mondta el:

    A magánnyugdíjpénztárak (MNYP-k) a hozzájuk befolyt pénzek nagy részén állampapírokat vettek. Ennek oka világos: egyrészt kis kockázatúak, másrészt eléggé magas hozamúak voltak annak idején. A magas hozamra azért volt szükség, mert a külföldi tőke, amelyik finanszírozza ezt a düledező és megújulásra képtelelen magyar gazdaságot, egyre nehezebben akarta a pénzét ide hozni. A jó adós jobb feltételekkel kap hitelt, mi pedig akkor már egy ideje elég rossz hitelminősítéssel rendelkeztünk.
    Az állampapírok többek között arra is kellettek, hogy az MNYP-be befizetett pénzek ellenértéke az államnak rendelkezésre álljon. Mert ugye sem takarékossági intézkedésekkel, sem szerkezeti reformokkal nem volt hajlandó egyik kormány sem csökkenteni a kiadásokat (csak amikor már égett a ház).
    A tanulmány tehát azt mondta, hogy az állam úgy adott ki pénzt a nyugdíjrendszer ÁTMENETI hiányának finanszírozására, hogy elég nagy kamattal az MNYP-tagok befizetéseiből finanszírozta ezt. Innen a különbség, és ezért igaz az, hogy "a magánpénztárakban felhalmozott vagyon értéke mintegy 500 milliárd forinttal kevesebb a magánpénztári járulékbefizetések miatt keletkezett államadósságnál és kamatainál."

    Ezért viszont nem az MNYP-k a felelősek. Ők a jó hozammal és kis kockázattal rendlkező állampapírokba fektettek be - szem előtt tartva az MNYP-tagok biztonságát.
    Talán nem kellett volna akkora államadósságot felhalmozni, olyan gazdaságpolitikát csinálni, és a szerkezeti reformokat addig halogatni, hogy az ország rossz hitelminősítést kapjon, és így drágán, magas kamatra kelljen állampapírt kibocsátani. Ebben elsősorban az akkori kormányok a felelősek, de pl. az eü. reform megakasztásáért a Fidesz a vizitdj-népszavazása is felelős.
    Ráadásul, ha azokat a szerkezeti reformokat végrehajtották volna, akkor a hiány eleve kisebb lett volna, tehát kevesebb állampapírt is kellett volna kibocsátani (és azt is alacsonyabb kamatra).

    Ez az érem másik oldala, de erről Selmeczi nem beszélt...”
  • 2. calico 2010. december 01. 09:03
    „Kampányolunk, Gabi néni, kampányolunk? A 214ezer úgy (lenne) ám korrekt, hogy kiszámoljuk és a pórnép tudomására hozzuk azt is, mekkora veszteség éri majd az embereket a magánpénztárak működésének ellehetetlenítéséből fakadóan. Kizárólag állampapírba nem fektethettek a pénztárak, törvényi kötelezettségük volt tőzsdei papírok vásárlása is - ezt is el kell mondani egy korrekt kampányban. És azt is, hogy a válság idején mélyrepülésbe indult részvénycsomag (melyik az a részvénycsomag, amelyik nem szenvedett kárt 2008-2009 ben???) veszteségeit mára, sőt, már 2009-re is sikerült pozitívba hozni. Önök ígéretet tettek arra, (persze forrás nincs rá) hogy ha valakit veszteség ér, akkor azt jóvá fogják írni. És még el is várják az emberektől, a szavazóiktól, hogy ezt el is higgyék? Ennyire palira veszik őket? Matolcsy nyilatkozta pár napja, hogy aki nem lép vissza az állami pénztárba, az a nyugdíjjogosultsága 70 százalékát elveszti - Önnek ezt jelenti a szabad választás?”
  • 1. gjozsi88 2010. december 01. 08:29
    „Csak azt felejti el, hogy a magánpénztáraknál a meginduláskor számtalan költség merül fel, ami miatt a kisebb befizetett tőke mellett nagyobbak a működési költségek, melyek folyamatosan csökkennek, miközben egyre több vagyon halmozodik fel és nincs indulási költség....!
    Az viszont érdekelne, hogy mennyi most az állami nyugdij rendszer vagyona....?
    Hogy össze lehessen hasonlitani!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Orbán és Putyin megvitatta a Mol-Surgutneftegas ügyet

Orbán Viktor magyar és Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök kedden Moszkvában megvitatta a… Tovább olvasom