Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

Orbán Viktor miniszterelnök hétfői parlamenti megnyitójában kijelentette, hogy Magyarország most erősebb, és több mozgástere van, mint 2008-ban, amikor az ország legutóbb a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult segítségért, ám a kedden közzétett lehangoló inflációs adatok azt mutatták, hogy a fogyasztói árak 6 százalékkal nőttek az augusztussal zárult egy évben, és ez a legmagasabb inflációs ráta az Európai Unióban - írta a Financial Times felzárkózó térségi blogrovatában (beyondbrics) Kester Eddy, a londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója.

Az infláció ráadásul meghaladta a júliusban mért 5,8 százalékos éves ütemet, vagyis "rossz irányba" halad a 3 százalékos kitűzött célszinthez képest. A Financial Times tudósítója idézi a Barclays bankcsoport felzárkózó piaci elemzőjét, Daniel Hewittot, aki szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) meglepetésszerű múlt havi kamatcsökkentése, valamint Orbán Viktor "összezavaró hatású kettős beszéde" az EU/IMF-hitel ügyében 2,5 százalékkal gyengítette a forintot.

Mindez nem lenne túl aggasztó, ha Magyarország szembenézne a 2013-as költségvetésben szereplő kétes számokkal, és őszintén hozzákezdene annak a sokszor elismételt, türelmesen elmagyarázott feltételrendszernek a teljesítéséhez, amely minden EU/IMF-hitelhez szükséges. Sajnálatos módon egyik sincs napirenden - áll a Financial Times blogrovatának írásában.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök három társával nyilvános éhségsztrájkba kezdett a magyar parlament előtt, ami "a legújabb és a legszembetűnőbb tiltakozás" az ország jelenlegi kormányfője, Orbán Viktor politikája ellen, "akit azzal vádolnak, hogy aláaknázza Magyarország fiatal demokráciáját" - írta a The New York Times című amerikai újság internetes kiadásában keddi keltezéssel megjelent, A Magyarok böjtöt rendeznek a szavazókról szóló szabályok miatt címmel megjelent cikkében Stephen Castle.

A konfliktus ismertetve a szerző úgy fogalmazott: "a magyarországi események rávilágítottak arra a tényre, hogy noha az Európai Unió jelentős befolyást tud gyakorolni az egyes országokra, amikor azok a felvételért folyamodnak, és a kérelmező nemzetet reformok elfogadására kötelezheti, az eszközei sokkal korlátozottabbak, ha egy ország már felvételre került." Mint írta, populista vezetők kerültek már hivatalba az EU új tagállamaiban, de közülük senki sem csapott össze olyan nyíltan az Európai hatóságokkal, mint Orbán.

Ez az első alkalom, hogy a magyar igazságszolgáltatás az "1956-os szovjetellenes felkelés leverése" miatt eljárást indított egy egykori vezető ellen - írta Biszku Béla őrizetbe vétele kapcsán szerdán a Le Figaro. A francia konzervatív lap megemlítette, hogy a budapesti és a salgótarjáni sortüzek elrendelése miatt háborús bűntettel megvádolt egykori belügyminiszter az egyetlen még életben lévő volt vezető, aki felelősségre vonható a történtekért.

A Le Monde terjedelmes írásban emlékezett meg az augusztusban elhunyt Zwack Péterről, akinek neve Joelle Stolz tudósító szerint a magyarok számára az Unicum és egy, a XX. század viharait átvészelő nagyszabású élet szinonimája. Zwack Péter nyugodtan élte a magát asszimiláltnak gondolt közép-európai zsidó nagypolgárság életét Budapesten 1944 tavaszáig, amikor Eichmann és náci társainak megérkezésével megkezdődött a zsidók tömeges deportálása.

A következő megpróbáltatás 1948-ban történt, amikor is a gyárat államosították, s a kommunista rezsim az Unicum nevet jogtalanul használva hamis recept alapján gyártott italt értékesített. Az apjával Nyugatra távozott Zwack Péter csak a hetvenes években tért vissza Európába, majd 1988-ban Magyarországra. 1990-ben pedig visszavásárolta az 1948-ban államosított családi vagyont.

A "demokratikus Magyarország jelképeként" 1990-ben kinevezték Magyarország washingtoni nagykövetévé, amiért amerikai állampolgárságáról lemondott, de 1991 áprilisában meg kellett válnia tisztségétől, miután erős kritikával illette Jeszenszky Géza akkori külügyminisztert. Ezt követően a liberális SZDSZ-hez került közel, s 2002-ig az Országgyűlés független képviselőjeként működött. "A sors iróniája, hogy a 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány egyik első intézkedése volt az otthoni pálinkafőzés engedélyezése" – írta a Le Monde.

Németországban a Die Welt című konzervatív lap a magyarországi antiszemitizmusról közölt elemzést szerdai számában.

Az antiszemita kísértés címmel megjelent írásban a szerző, Boris Kálnoky úgy vélte, hogy a kormány igyekszik megszabadulni "a zsidóellenesség vádjától", ugyanakkor e törekvés során "figyelnie kell a választókra, akik átpártolhatnak a szélsőjobbhoz".

Megjegyezte: a több mint 100 ezer fős budapesti zsidó közösségben "sokan egyre láthatóbban, egyre nyíltabban vállalják identitásukat", ugyanakkor "aggodalomra ad okot", hogy parlamenti képviselettel rendelkezik egy párt, amely "tudatosan felidézi" a 19. századi eredetű magyar "politikai antiszemitizmus (...) szörnyű szellemiségét".

A Fidesz számára ez "nehéz helyzetet" teremt, hiszen a jobboldali táborban olyan szavazók "kegyét is keresnie kell", akik előítéletekkel viszonyulnak a zsidókhoz. Ilyen helyzetben pedig mindig az a veszély fenyeget, hogy ártalmatlanként tüntetik fel, elbagatellizálják a problémát - írta a szerző.